Justin Rattner, aki a vállalati technológia csoport igazgatója az Intelnél, az elmúlt héten megrendezett IDF-en tartott előadásában az energiagazdálkodás több részletére is kitért – elsősorban a nagy adatközpontok vonatkozásában, amelyeknél ma a teljes áramfogyasztás igen jelentős hányada, akár egyharmada is a hűtéssel, klimatizálással kapcsolatos feladatokból adódik. A fejlesztések iránya az elektronikus alkatrészek disszipációjának visszafogása felé mutat, hiába azonban például egy processzor fejlett energiamenedzsmentje, ha az őt ellátó alaplapi áramkör nem tud lépést tartani vele.
Durva felbontású tápáramkörrel sok az elpazarolt energia
Egy modern processzor (különösen igaz ez a mobil és a majdani asztali és szerverchipekre) kisebb terhelés esetén automatikusan csökkenti órajelét és magfeszültségét, ha azonban az alaplap áramkörei akár csak kis késéssel tudják követni a processzor igényeit, annak az eredménye hosszabb üzemidő során szépen kimutatható energiapazarlás lesz.
Gyors reagálású tápáramkörrel mérsékelhető az átlagfogyasztás
Rattner egy érdekes megoldást mutatott be: egy mindössze 35 x 35 milliméteres lapkára egy Pentium M 738 processzort és egy grafikus magot is tartalmazó 855GM északi hidat, továbbá egy CMOS technológiával készülő feszültségszabályzó IC-t integráltak.
A 100 MHz-es órajelen hajtott feszültségszabályzó igen gyorsan tud reagálni a CPU igényeire, amivel jelenleg 85 százalékos hatásfokot tudnak elérni – ez 15-30 százalékos energiamegtakarítást jelent a jelenlegi megoldásokhoz képest. Noteszgépek esetén ez az akkumulátoros üzemidő jelentős, akár 40 perccel történő megnyúlását eredményezheti, ráadásul a hűtőrendszer is kisebb, könnyebb lehet.
A megoldás további előnye, hogy mintegy mellékesen sokkal helytakarékosabb is, amint az alábbi fotón jól látható. Noha a bemutatott lapkára forrasztott CPU és északi híd már ma is jelen van a kereskedelmi forgalomban, az efféle termékek piacra kerülésére még néhány évet várni kell.
Forrás: Digit-Life
