2017. november 21., kedd

IDF 2012: új technológiák és egyéb érdekességek

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: PROHARDVER!

A főbb előadások között az Intel számos részletet leleplezett a jövőről.

Az idei IDF talán a legjobban várt bejelentéseken túl van, de a Haswell után is van élet, így még számos részletet leplez le a jövőről az Intel. A szerverek szempontjából a Xeon Phi az Intel idei nagy dobása, de erről sok újdonság nem derült ki, mivel a vállalat gyakorlatilag a lényeges adatokat elárulta a Hot Chips 24 rendezvényen. Ettől függetlenül az IDF-en is elhangzott ugyanez, ám a többi szerverbe szánt termék esetében azért történ némi kiegészítés. Az Intel módosította a korábbi útitervét, így a Sandy Bridge-EX rendszerek sosem jelennek meg. Az Intel szerint a fejlesztés túlságosan elhúzódott, így inkább törölték a Sandy Bridge architektúrára épülő teljes Xeon E7 sorozatot, és a helyükre Ivy Bridge architektúrára épülő megoldások kerülnek. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a 2013-ban érkező, Ivy Bridge-es Xeon E7 termékcsalád már új foglalatot is kap, és ezzel az a célja az Intelnek, hogy a platform alapja a következő generációs, Kittson kódnevű Itaniummal is kompatibilis legyen. Előtte persze még érkezik a Poulson kódnevű Itanium, mely saját tokozást használ.

A végfelhasználók számára persze a szerverpiac nem olyan érdekes, így a nekik szánt termékek esetében nagy bejelentés, hogy az Intel hamarosan engedélyezi az Ivy Bridge IGP-jéhez készülő driverekben a 4K-s kijelzők támogatását. Ezzel technikailag már tavasz óta adós a cég, de mivel 4K felbontású megjelenítők finoman szólva sem terjednek gyorsan, így nem sok ügyfelet zavart ennek a hiánya. Némi megkötés azonban, hogy egy kijelzőt a rendszer két darab DisplayPort 1.1-es interfészről képes csak meghajtani, és sajnos nem sok alaplapot, illetve terméket szerelnek egyszerre két ilyen aljzattal. Az Intel szerint néhány alaplapgyártó már dolgozik a problémán, így egy gyors alaplapcsere megoldja majd az előbbi technikai megszorítást. A 2013-ban érkező Haswell esetében már egyszerűbb lehet a helyzet, mivel ez a lapka már DisplayPort 1.2-es kimenetet is támogat, ami egymagában is képes átvinni ekkora felbontású tartalmat. Ezt az Intel konkrétan ugyan nem erősítette meg, de szabvány szerint nincs akadálya, sőt, gyakorlati példa is van rá, hiszen az AMD és az NVIDIA aktuális termékei már képesek egy DisplayPort 1.2-es aljzatról meghajtani egy 4K-s felbontású kijelzőt.

Előkerült az Intel NUC is, ami a Next Unit of Computing rövidítése. Alapvetően itt egy 4 x 4 colos alaplapról van szó, melyet az Intel szeretne szabványosítani. Ezzel egyszerűbbé válna az olyan aprócska PC-k építése, mint például a Zotac Zbox nano XS AD11 jelzésű terméke. Ezek tervezését nyilván ma is megoldják a gyártók, de egyáltalán nem nevezhetők szabványosnak az alapjai, vagyis ha túl nagy kihívást nem is, de rengeteg extra munkát jelentenek a mérnökök számára. Egy szabvány mellett lényegében minden eszközt egymáshoz lehetne hangolni, így például a felhasználó külön is vásárolhatna apró alaplapot, illetve hozzá egy megfelelő házat.

Intel NUC Intel NUC
Intel NUC (forrás: AnandTech) [+]

Az Intel a saját megoldását Ivy Bridge Core i3-as ULV processzorra építi, mely mellé 7-es szériás vezérlőhíd kerül, de ennek a pontos típusát az Intel nem részletezte. A DDR3 szabványú rendszermemóriát két SO-DIMM csatoló várja, míg az adattárolás egy mSATA interfészre köthető SSD-re bízható. Egy extra bővítőkártyára is van lehetőség, mely a mini PCI Express foglalatba helyezhető, emellett a kimenetek között két HDMI, három USB és egy Ethernet csatlakozót lelhető fel. A tápellátás külső egység segítségével oldható meg. Az Intel 399 dollárt szeretne kérni a NUC-ért, mely pénzért jár az alaplap, a processzor, egy mSATA SSD, illetve egy kompatibilis ház, valamint a külső tápegység. A vállalat több házgyártóval is összedolgozik, hogy legyen választék a potenciális vásárlók számára. Az operációs rendszer, a rendszermemória és a többi komponens, mint a kijelző, a billentyűzet és az egér nincs benne az előbb említett árban, de ezekről könnyű gondoskodni.

Sajnos arról nincs adat, hogy a NUC végül szabvány lesz-e, vagy sem, de nyilván a gyártók nem elleneznék, hiszen számukra is kedvezőbb fejlesztési költségeket jelentene az apró PC-k szabványosítása.

Végül egy érdekes terület a mobil eszközök vezeték nélküli töltése. Erre alapvetően két opció lehetséges, amit az Intel BEON és BEBY jelzéssel illet. Előbbinél a tölteni kívánt eszközt fizikailag is rá kell helyezni a töltőre, még ha vezetékes összeköttetésre nincs is szükség. Utóbbi már valamivel szabadabb, hiszen a fizikai kontaktus elhagyható, de a hatékony töltéshez így is 1-2 cm-re kell helyezni a mobil terméket a töltőtől. Az Intel a BEBY megoldást használja.

Vezeték nélküli töltés szoftveres oldalról
Vezeték nélküli töltés szoftveres oldalról [+]

A működéshez egy töltő- és egy fogadómodul szükséges. Mindkettő kis kiterjedéssel rendelkezik, hiszen előbbi 210, míg utóbbi 56 cm²-es területet igényel, és csak pár milliméter a vastagságuk. Az Intel a töltőmodulokat az állandóan hálózatra kötött termékekbe helyezné, így a mobil masinát elég csak az asztali PC mellé helyezni a megfelelő pozícióban, és a töltés már meg is indulhat. Az egész folyamatot egy szoftver felügyeli, aminek megadható, hogy a fogadómodul egyáltalán üzemeljen-e, vagyis a töltés alapvetően opcionális. Aktív működés mellett a töltöttségi szint is szabályozható, vagyis megadható, hogy hány százalékig töltse fel a rendszer az akkumulátort.

Az Intel töltőmodulja működés közben 6 wattot disszipál, míg a fogadómodul 0,65 wattos érték mellett működik. A technológia üzemképes, de a töltésre kijelölt és a töltést végző eszköz távolodásával a rendszer hatékonysága meredeken esik. A következő generációs fejlesztések ezen próbálnak javítani, hiszen a magas hatékonysághoz szükséges 1-2 cm-es távolság nem az igazi.

Hirdetés

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.