Hirdetés
Több hónapos huzavona után az amerikai szenátus 67:30 arányban elfogadta Jared Isaacman kijelölését, úgyhogy az eskütételt követően a 42 éves fintech milliárdos és asztronauta veszi át a NASA vezetését. Isaacman saját zsebből fizetett és vezetett két űrmissziót a SpaceX kétfokozatú Falcon 9 hajtórakétáját és Crew Dragon űrkapszuláját használva, és az első kereskedelmi alapú űrséta is az ő nevéhez köthető egy magánküldetés részeként, bár ezzel kapcsolatban talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy kicsit kidugta a vákuumba a fejét és a fél testét.
Bár az amerikai űriparban sokan támogatták Isaacman kinevezését Bill Nelson helyére, Elon Muskkal és a SpaceX-szel való szoros kapcsolata, illetve a Trump-Musk csörte megtorpedózta jelöltségét az év elején, hogy aztán az elnök tanácsadóira és Isaacman űrprogramjára hallgatva mégis a kalandvágyó üzletembert jelölje a pozícióra. Ez is aláhúzza, hogy az Egyesült Államok most már nagy részben a kereskedelmi partnerektől és a magánvállalatoktól várja nemzeti űrprogramja fejlesztését a nagy állami megrendelések ellenében.
Jared Isaacman hivatali esküje (forrás: Jared Isaacman) [+]
A SpaceX mellett a Blue Origin, az Axiom Space, a Sierra Space és persze a nagy öregek, a Boeing, a Lockheed Martin és a Northrop Gruman is érdekelt Amerika Kármán-vonal feletti tündöklésében, nem utolsó sorban pedig a világ legnagyobb gazdaságának megvédésében Föld körüli pályán mozgó eszközökkel. A kinevezést Isaacman megköszönte Donald Trumpnak, majd felvázolta személyes vállalásait:
- elkötelezettség az amerikai űrkutatás, a tudományos felfedezések és a virágzó űrgazdaság mellett;
- felelős, átlátható, etikus megállapodások a NASA és az USA érdekeit szem előtt tartva;
- sürgősség: a bürokrácia jelentette korlátok leépítése, gyors döntéshozatal és okos kockázatvállalás hozzáértő kulcsemberekkel a legbátrabb tervek fürge végrehajtására;
- inspiráció és személyes támogatás: Isaacman adminisztrátori fizetését a U.S. Space & Rocket Center Space Camp programjának adományozza, hogy segítségen a jövő űrpionírjai kiképzésében.
Donald Trump Isaacmannel tárgyal (forrás: Jared Isaacman) [+]
Tegnap jelent meg Donald Trump Az amerikai űrfelsőbbség biztosítása nevű végrehajtási rendelete is, amely kijelöli az amerikai űrprogram direktíváját az elnöksége alatt, illetve visszavonja elődje, Joe Bidenét 2021-ből. Céljai:
- Amerika elsőségének garantálása a nemzeti erő, biztonság és jólét szempontjából a nemzeti és gazdasági érdeket, az amerikai űrkereskedelmet és a technológiai élen járást középpontba helyezve;
- az űrkutatás és az emberi jelenlét biztosítása az Artemis Hold program folytatásával: az első emberi misszió a Holdra 2028-ban, az első állandó holdbázis alapkőletétele 2030-ban;
- marsi előkészületek, költséghatékony küldetések, kereskedelmi partnerek kiemelt szerepe;
- új generációs, űrbeli rakétavédelmi rendszer, az „amerikai vaskupola” prototípusainak földi és holdi pályára állítása, nukleáris fenyegetések észlelése és ellensúlyozása, adaptív biztonsági űrarchitektúra a szövetségesek bevonásával;
- a kereskedelmi űrgazdaság erősítése: legalább 50 milliárd dollár befektetés 2028-ig, a kilövési kapacitás bővítése, az űrspektrum világszintű vezetése és a Nemzetközi Űrállomás leváltása kereskedelmi megoldással 2030-ra;
- haladó technológiák támogatása: nukleáris hajtóművek és reaktorok, holdfelszíni reaktor 2030-ra, az űridőjárás-előrejelzés javítása, az űrtörmelék kezelése, fenntartható programok és világszintű szabályozás.
Az SLS rakéta indítása még űrhajósok nélkül, 2022-ben (forrás: Jared Isaacman) [+]
A direktíva előírja, hogy:
- 60 napon belül nemzeti kezdeményezés induljon a nukleáris űrstratégiára;
- 90 napon belül legyen NASA terv az űrhézagok enyhítésére és a késedelmek áttekintésére;
- 120 napon belül alakuljon ki spektrumkezelési terv a nemzetközi megegyezések felülvizsgálatával;
- 180 napon belül szülessenek beszerzési reformok, legyen kereskedelmi fókuszváltás, űrbiztonsági stratégia és szövetséges tervek, a kereskedelmi és akvizíciós folyamatok pedig gyorsuljanak és egyszerűsödjenek le.
Trump programja tehát Amerika-szemléletű űrpolitika, amely a sorok között olvasva elsősorban Kína Föld körüli és holdi ambíciónak akar megálljt parancsolni, egyben pedig az amerikai kereskedelmi szerepet növelni és a biztonsági fenyegetéseket ellensúlyozni. A direktíva és a NASA várhatóan megvágott büdzséje ugyanakkor nem a tudományos űrkutatás mellett szól, és több tucat ilyen űrmisszió kerülhet veszélybe a szakértők szerint, miközben korábban épp Isaacman kritizálta ezek túlzott megvágását.
A Fehér Ház nem tért ki a NASA költségvetésére, ám egyértelmű állást foglalt az emberi felfedezés, a kereskedelmi részvétel, a nukleáris technológiák és az űrbiztonság mellett. Isaacman a NASA élén viszont segíthet magántőkét bevonni a tudományos programokba, sőt: pár éve felajánlotta, hogy saját zsebből indít privát űrmissziót a Hubble űrteleszkóp felújítására és pályájának megemelésére, hogy a legendás űreszköz élettartamát 15-20 évvel meghosszabbítsa. Ezt a tervet 2024-ben a NASA túl kockázatosnak minősítette.
Most viszont tulajdonképpen ő maga a NASA, a remény tehát él, bár a kinevezésével együtt járó rengeteg munka, így amerikaiak Holdra juttatásának előkészítése mellett valószínűleg nem marad sok ideje magánűrmissziókra. Véleményem szerint mindenesetre éppen kaland- és befektetésvágya teszi ideális vezetővé a világ legnagyobb űrprogramjának az élén, bár ebben a pozícióban messze nincs teljhatalma: a NASA büdzséje, a szenátusi csörték és az amerikai elnök kívánalmai is korlátozni fogják ambícióit és mozgásterét. Ha viszont jól szerepel, akár eggyel magasabb szintű pozíció is a szemei előtt lebeghet.
