Elon Musk szerint a SpaceX saját öntöde építésével akár másfél évvel is felgyorsíthatja a gázturbinák észak-amerikai gyártását, ezzel pedig jelentősen enyhítené az AI-adatközpontok energiahiányát. A cég Bastrop, Texas településén épít különleges öntödét, amely a turbinák legkritikusabb alkatrészeit, így lapátokat fog előállítani. Musk az X-en erősítette meg, hogy a SpaceX és a Tesla együtt évi 100 GW napelemes kapacitás kiépítésén dolgozik, ami az energiaigény lefedésének zöld része, ám a következő években a földgáz továbbra is elengedhetetlen lesz a napelemek kiegészítésére és az AI adatközpontok terjedésének biztosítására, ez pedig szembe megy a fenntarthatósággal, írja a TechCrunch.
Az AI-ipar egyik legnagyobb szűk keresztmetszete már nem csupán a GPU-k elérhetősége, hanem a stabil, nagy mennyiségű elektromos energia elérése. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a globális adatközpontok áramfogyasztása 2030-ra megduplázódik, a gázturbinák gyártásával foglalkozó GE Vernova például lényegében 2030-ig eladta a teljes kapacitását, elsősorban az AI-infrastruktúra iránti kereslet miatt. Emiatt a nagy felhőszolgáltatók és AI-cégek – köztük az Amazon, a Google, a Meta, az Anthropic, az OpenAI és a Microsoft – egyre gyakrabban saját gázturbina erőműveket telepítenek az adatközpontok mellé, ahelyett hogy a lassan bővülő hálózatra várnának, viszont itt is szűk keresztmetszet a lapátok gyártási kapacitása.
Hirdetés
A turbinagyártás legnehezebb része a forró területen működő lapátok öntése, amely rendkívül komplex folyamat, és óriási terhelést kell hosszútávon kibírniuk. Ezek az alkatrészek 1650-2000 Celsius-fok körüli hőmérsékleten üzemelnek, amely messze meghaladja a felhasznált fémötvözetek olvadáspontját. A működés csak belső hűtőcsatornák, hővédő bevonatok és speciális öntési technológia segítségével lehetséges. A világon mindössze négy cég képes ipari léptékben, megfelelő minőségben előállítani ezeket a lapátokat, és jelenleg mindegyikük kapacitása évekre előre le van kötve.
Ezeket a lapátokat nem ugyanazok gyártják, akik az erőműveket építik (GE Vernova, Siemens, Mitsubishi): a Howmet Aerospace, a Precision Castparts Corp., a Consolidated Precision Groups és a Doncasters Group pedig olyan technológiákkal és berendezésekkel rendelkeznek, amelyeket nem lehet csak úgy megsokszorozni. A 3D gyártásban és öntvényekben a SpaceX és a Tesla ugyanakkor hatalmas tapasztalatra tett szert az elmúlt években a rakétamotorok (pl. Raptor 3) és az alvázgyártás miatt (pl. Model Y gigacasting), és rengeteg öntödei, metallurgiai és anyagmérnök tud segíteni AI modellezéssel megspékelve.
Ez viszont nem jelent garantált jó kihozatalt, akármikor is áll az új öntöde munkasorba, ugyanis minden turbinalapátot egyetlen, folytonos kristályként kell kiképezni vákuum-kemencében, folytatja a forrás. A legkisebb mikroszkopikus hiba is repedésekhez vezethet extrém hőterhelés alatt. A repülőgép-hajtóművekhez képest a erőművi turbinák lapátjai ráadásul jóval nagyobbak, ami tovább nehezíti a hibamentes gyártást.
Ha a SpaceX sikeresen elindítja öntödéjét, a Musk-csoport olyan stratégiai gyártási előnyre tehet szert, amit vastagon kamatoztathat azokkal szemben, akik nem rendelkeznek saját gyártóháttérrel. Ez lehet a vertikális integráció következő lépcsőfoka az SpaceXAI-nál, a TechCrunch ugyanakkor megjegyzi a nyilvánvalót: több turbina több AI adatközpontot, az pedig magasabb környezetterhelést hozhat addig, amíg ezeket a szerverfarmok az űrbe nem költöznek, ez pedig egyelőre még csak ötletszinten létezik.
Addig biztosan lesznek komoly összetűzések a földfelszíni erőművek miatt. A gázturbinák terjedése egészségügyi aggályokat is felvet: Memphisben például, ahol a SpaceX adatközpontjait gázturbinák látják el energiával, az NAACP többször is azzal vádolta a céget, hogy a berendezések megfelelő engedélyek és részecskeszűrő rendszerek nélkül működnek. A turbinák potenciálisan szmogképző vegyületeket és veszélyes anyagokat, köztük formaldehidet bocsáthatnak ki, amelyek asztmával, légzőszervi betegségekkel és bizonyos rákfajtákkal kockázatának növelésével is összefüggésbe hozhatók.
Hasonló konfliktusok zajlanak az Egyesült Államok más régióiban: Virginia „Data Center Alley” térségében egy környezeti szervezet tanulmánya szerint például egyetlen létesítmény nyolc gázturbinája több mint 2,5 millió ember egészségét érintheti negatívan, és évente 3,4–6,5 idő előtti halálesetet okozhat, ami 53-99 millió dollár közötti egészségügyi kárt hozhat. A SpaceX saját öntödéje tehát nemcsak a gyártási szűk keresztmetszetet oldhatja fel, hanem felgyorsíthatja azt a folyamatot is, amelyben az AI-adatközpontok az energiát egyre több gázturbinából nyerik, a hozzá tartozó szennyezési következményekkel együtt.
Érdemes persze hozzátenni, hogy bár a TechCrunch híre a SpaceX-re fókuszál a mesterséges intelligencia káros kibocsátását vizsgálva, viszont az egész AI-ipar kiveszi ebből a részét, és egyelőre nem látni, hogy hol van a modellek végtelen hardveréhségének a vége. Valószínűleg tényleg valahol a világűrben, ahol ingyen van a napenergia, nincs szükség vízre a hűtéshez és a hőleadás a vákuum felé történik. Viszont odébb van még az égboltot elárasztó adatközpontok kora, és sokan ezt sem várják lélegzetvisszafojtva.
