Az Európai Unió 27 tagállamában a háztartások 65 százaléka rendelkezett interneteléréssel az idei első negyedévében, ez 5 százalékos növekedést jelent 2008 ugyanezen időszakához képest. A széles sávú kapcsolatok száma a teljes piacot nézve arányaiban 56 százalék volt, ez pedig 7 százalékos emelkedés a tavalyi esztendő első trimeszteréhez viszonyítva – derült ki mindez az Eurostat tegnap kibocsátott statisztikai jelentéséből. Ha a 2007-es évet is szemügyre vesszük, a változás pozitív irányba 11, illetve 14 százalék.
Az országokra lebontott adatokat böngészve az élen Hollandia áll, ahol a háztartások 90 százaléka már online, a széles sávú kapcsolatok száma pedig összesen 77 százalékot tesz ki. A további sorrend (zárójelben az összes háztartás interneteléréssel, majd a széles sávú kapcsolatok százalékos aránya a teljes piacon): Luxemburg (87%, 71%), Svédország (86%, 80%), Dánia (83%, 76%), Németország (79%, 65%), Finnország (78%, 74%) és az Egyesült Királyság (77%, 69%). A legrosszabb mutatókkal Görögország (38%, 33%), Románia (38%, 24%) és Bulgária (30%, 26%) rendelkezik.
Forrás: Eurostat
Hazánk az erős középmezőnybe pozícionálható: itthon a háztartások 55 százaléka online, a széles sávú kapcsolatok a teljes piac 51 százalékát fedik le. A térségben éppen megelőzzük a cseheket (54%, 49%), viszont előttünk járnak a szlovákok (62%, 42%) és a lengyelek (59%, 51%) is.
Daan van Buyten a hálón
Életkor szerint is készült statisztika a nethasználatról. Kiderült, hogy a tagállamokban 2009 első negyedévében a 16-24 éves korosztály 73 százaléka lógott a neten szinte minden nap, míg a 16-74 éves korcsoport ehhez képest csak 48 százalékban képviseltette magát a világhálón. Ismét Hollandia győzött az abszolút fiatalok körében 90 százalékos aránnyal, mögötte a dánok, az észtek (mindkettő 88%), a finnek és a svédek (mindkettő 87%) következnek, míg a legkevesebb ifjú Írországban (58%), Görögországban (57%), végezetül Romániában (41%) szörföl a weben. A kibővített korcsoportban a legtöbb internetező holtversenyben holland vagy svéd (73%), picit lemaradva dán (72%), esetleg luxemburgi (71%). Érdekesség, hogy a nem EU-tag Izland a maga 94%, illetve 82%-os mutatójával simán maga mögé utasítja a teljes mezőnyt.
Magyarország az EU-27 átlagán felül teljesített a fiatalok körében, hiszen a hazai 16-24 éves korosztály 74 százaléka netezik rendszeresen – ezzel viszont megint csak a cseheket (62%) tudjuk megelőzni, előttünk állnak a lengyelek (77%), és a szlovákok (78%) is. A 16-74 esztendősek körében egy picit lemaradunk az átlagtól, ugyanis 46 százalékot értünk el; térségünkben a csehek 34%-ot, a lengyelek 39-et, míg a szlovákok 49 százalékot produkáltak.
Nem veszünk semmit!
Végezetül megmérték az online vásárlások számát is: az Unió állampolgárainak 37 százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül az elmúlt 12 hónapban. Kitűnik, hatalmasak az eltérések az egyes országok között. A legtöbben az Egyesült Királyságban (66%) használták a webet áruházként, majd következnek a dánok (64%), a hollandok és a svédek (63-63%); alig vásárolnak viszont a görögök (10%), a lettek (8%), a bolgárok (5%) és a románok (csak 2%).
Forrás: Eurostat
A magyarok sem szeretnek online költekezni. 16 százalékon állunk, ezzel az összes térségbeli országgal szemben hátrányt (ha nem is túl jelentőset) könyvelhetünk el: a csehek 24, a lengyelek 23, a szlovákok pedig 28 százaléka vásárolt a weben az elmúlt 1 évben.
