Elkészült a Gen-Z nyílt fabric összeköttetés 1.0-s Core specifikációja

A Gen-Z konzorciumon belül majdnem a teljes iparág felsorakozik a skálázási problémák megoldása érdekében.

Másfél éve számoltunk be először a Gen-Z konzorcium által fejlesztett, Gen-Z nevű, nyílt fabric összeköttetésről, amely egy igen súlyos problémára kíván választ adni, hiszen a szerverek skálázása manapság egyáltalán nem ideális. A korábbi évekhez képest mára jelentősen átalakult az adattárolásra használt memóriák teljesítménye. Többek között a nem felejtő memóriák sem tekinthetők már lassúnak, tehát a korábbi működtetési stratégiák nem optimálisak. Mindeközben azonban a felejtő memóriatechnológiák területén nem jönnek a lényeges áttörések. Utóbbin azt kell érteni, hogy a magokra levetített memória-sávszélesség csökkenőben van, nem igazán nő a magokra levetített memóriakapacitás, illetve a legnagyobb gond, hogy a memóriák és a processzorok eltérő ütemben fejlődnek.

Hirdetés

Természetesen az új igényekre reagálni kell, tehát a mai szervereket eléggé speciálisan építik. Az adattárolásra használt memória blokkalapú hozzáférést igényel, komplex, kódintenzív szoftverkörnyezetekkel. Ilyen formában a memóriaoperációk lehetővé teszik a processzornak, hogy hasonló hatékonysággal férjen hozzá a felejtő és a nem felejtő memóriához. Emiatt egyre inkább előtérbe kerül az SCM, vagyis a storage class memory, ami egy adattárolónál gyorsabb, de rendszermemóriánál lassabb nem felejtő memória, így az ipar új lehetőségeket épített fel magának, és a jövőben az SCM egyre nagyobb teret nyerhet.

A manapság használt összeköttetések viszont egyre inkább skálázási problémákhoz vezetnek, ami miatt a legtöbb gyártó kidolgozta a saját alternatíváját. Ilyen például az IBM CAPI, az NVIDIA NVLINK, az AMD GMI, illetve az Intel név nélküli saját megoldása, és a sort lehetne folytatni. Ezek azonban zártak, vagyis bizonyos gyártókhoz kötődnek, ugyanakkor létezik már az OpenCAPI is, illetve a CCIX, amelyek szerencsére nyíltak, de nem kezelnek minden problémát. Többek között csak a szerver node-on belüli megosztott címteret biztosítják, igen jó teljesítmény mellett, ami nagyszerű, mást azonban nem igazán kínálnak.

A Gen-Z az első, ténylegesen átfogó megoldás a gyártói fragmentáció kiütésére és a jövőbeli skálázódás biztosítására, ráadásul nagy teljesítmény mellett biztosítja a processzorok, a gyorsítók, az egyéb speciális lapkák, valamint a rendszermemória és az SCM összeköttetését. Ez a hibrid fabric technológia azt célozza, hogy például a processzoron belüli memóriavezérlő legyen úgynevezett médiafüggetlen, vagyis ne számítson, hogy az adott szerverben milyen típusú felejtő vagy nem felejtő memória került. A processzor memóriavezérlője csak adja ki az általános olvasásra és írásra vonatkozó parancsot a Gen-Z linkre, és a protokoll elintézi a többit, legyen szó DDR4, GDDR5, esetleg NAND flash lapkáról. Itt persze a Gen-Z nem zárja majd ki teljesen a natív memóriavezérlőket, vagyis nyilván lehetnek az egyes hardvereknek speciális, gyorsan elérhető memóriaterületei, csupán skálázhatóság és a flexibilitás biztosítása a cél a szervergyártók számára.


[+]

A most elkészült 1.0-s Core specifikáció egyelőre a processzorra és a memóriára koncentrál, legyen szó felejtő vagy nem felejtő megoldásról. A tempó csatornánként elérheti az 56 gigatranszfer/másodpercet, és összesen 256 csatornát lehet bevetni, bár utóbbi nagyon függ az adott szervertől. A Gen-Z ugyanis számos topológiát támogat, tehát a pontból-pontba mellett lehet hálós, kapcsoláson alapuló, vagy transzparens routing összeköttetést is alkalmazni. Ráadásul a rendszer nagy előnye, hogy a memória elérésére vonatkozó késleltetés 100 ns alatti szinten lesz, bár ennek a mértéke is a kiépítéstől függ.

A konzorcium mögött már 52 támogató áll, köztük olyan nevek, mint az AMD, az ARM, a Broadcom, a Cavium, a Cray, a Dell EMC, a Hewlett Packard Enterprise (HPE), a Huawei, az IBM, az IDT, a Lenovo, a Mellanox Technologies, a Micron, a Microsemi, a Red Hat, a Samsung, a Seagate, az SK hynix, a Western Digital és a Xilinx, vagyis rendkívül erős iparági összefogásról van szó. Egyelőre az adatközpontok piaca van megcélozva, és a tervek szerint 2019-ben, illetve legkésőbb 2020-ban már elérhetők lesznek az első, Gen-Z összeköttetést is támogató lapkák.

Előzmények

Hirdetés