Elkelt az Ageia: az NVIDIA az új tulajdonos

Bár már három évvel korábban megkezdte működését, csak 2005-ben robbant be a köztudatba az Ageia, amikor bejelentette, hogy egy újfajta „hardverműfaj” alapjait kívánja megvetni PhysX névre keresztelt fizikai társprocesszorával (Physics Processing Unit, PPU). Ahogyan a videokártyák kiterjesztették korábban a megjelenítés lehetőségeit és részletességét, úgy emelte volna új dimenzióba a vállalat elképzelései szerint a PPU a mozgás modellezését. A PhysX – természetesen az ugyancsak az Ageia által fejlesztett API használatával – nemcsak egyszerűbb merev és rugalmas testek kölcsönhatásainak számításakor tehermentesítette a központi processzort, hanem folyadékok, bonyolult, több tízezer elemből álló részecskerendszerek modellezését is elvégezte. Az Ageia chipjét a TSMC gyártotta, maga a gyorsítókártya az Asus és a BFG kivitelezésében jelent meg a piacon, többszöri halasztás után végül csak 2006-ban.

A PhysX-et, melyet mi is teszteltünk, korántsem fogadta egyöntetű lelkesedéssel sem a szakma, sem a vásárlóközönség; a kritikusok nem csupán az újfajta hardvert kifogásolták, sokkal inkább a támogatottság hiányát, ami miatt a PPU képességeit csak néhány játékban lehetett kihasználni. Többen úgy gondolták, hogy az Ageiának eleve számolnia kellett a fizikai célhardver sikertelenségével, és megindultak a találgatások, mi lehetett vele a vállalat valódi célja. Bizonyosnak tűnik, hogy a PhysX körüli hírverés úgy általában jót tett az Ageia forgalmának, ügyfelei között komoly fejlesztőműhelyek jelentek meg. Ezek persze nem a hardvert vették meg, hanem a fizikai modellezést végző szoftvertechnológiát licencelték, amely számos játékban megtalálható játékkonzolokon és PC-n egyaránt. A PPU szerepe ezen a terepen mellékesnek tűnt, a cég viszont javított pozícióin az ugyancsak fizikai modellt kínáló Havokkal szemben.

Felesleges hardver?

Az Ageia azonban nemcsak a szoftverfejlesztők, hanem a hardvergyártók állásfoglalását is kikényszerítette. Nem meglepő, hogy a 3D grafikában utazó ATI és NVIDIA a kezdetektől feleslegesnek titulálta az újfajta célhardvert, ennek a kijelentésnek ráadásul épp akkortájt kezdtek kialakulni a technológiai alapjai. Mindkét oldalon zajlott az egységesített shadereket tartalmazó architektúra fejlesztése, a CrossFire, illetve az SLI révén pedig biztosítható volt több grafikus kártya együttműködése. Az ATI és az NVIDIA grafikus chipjei kellően erősek voltak a fizikai számításokhoz is, és mindkét oldalon úgy képzelték, hogy az összekapcsolt GPU-k közül egy vagy kettő végzi a grafikai számításokat, egyre pedig a fizikai modellezés feladatát osztják ki. Ráadásul mindezt a Havok API-jára támaszkodva kívánták megvalósítani!

Kicsit később hallatta hangját az Intel is, mely szerint a többmagos processzorok esetében már erre sincs szükség, hiszen a központi processzor egyik magján gond nélkül elfutnak a fizikai számítások úgy, hogy nem akadályozzák sem a vizualizációt, sem a játékmenethez kapcsolódó egyéb számításokat. Újabb csavar a történetben, hogy az Intel időközben felvásárolta a Havokot, melyet a spekulációk szerint a Larrabee projekt egyik gyümölcsként megjelenő 3D-gyorsítók pozíciójának erősítéséhez fog felhasználni.

NVIDIA: a heterogén számítási modellé a jövő

Többen azon a véleményen voltak az Ageiával kapcsolatban, hogy a PhysX körüli felhajtással csak arra utaznak, hogy megerősítsék a céget, majd jó áron eladják valamelyik óriásnak, akinek beleköptek a PPU-val a levesébe. Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mi volt a forgatókönyv, azonban a piaci szereplők erőviszonyai végül úgy alakultak, hogy valóban elkelt az Ageia. A múlt héten még cáfolták a hírt, tegnap viszont már hivatalos közleményt adott ki a felvásárlási megállapodásról a leendő új tulajdonos – az NVIDIA.

A PhysX PPU-nak ezzel búcsút is mondhatunk, az NVIDIA-t ugyanis egyértelműen az Ageia által fejlesztett szoftveres fizikai modell érdekli, a futtatáshoz pedig a GeForce jelenti a hardveres alapot. A kaliforniaiak ezzel valószínűleg az Intel túlzott megerősödésének kívánnak elébe menni, amely a többmagos processzoraival és a majdani diszkrét gyorsítókártyákkal különösen veszélyes ellenfél lehet. „A számítógépipar egy heterogén számítási modell felé mozdul el, mely egy rugalmas CPU és egy erősen párhuzamosított processzor, például egy GPU erejét adja össze olyan számításintenzív feladatok végrehajtására, mint amilyen a valós idejű számítógépes grafika” – mondta Jen-Hsun Huang, az NVIDIA elnök-vezérigazgatója.

A folytatásból egyértelműen kitűnik, hogy itt nem csupán a játékok 3D-s világáról van szó, hanem legalább ennyire a tudományos és műszaki feladatok támogatásáról is; e terület meghódításához nagy lendülettel fogott neki a gyártó a Tesla termékcsaláddal és a CUDA fejlesztői környezettel. „Az NVIDIA CUDA technológiája, amely gyors ütemben halad afelé, hogy a történelem legátfogóbb párhuzamos programozási környezetévé váljon, a párhuzamos feldolgozás lehetőségeit alkalmazások százai számára teszi elérhetővé azzal a határozott céllal, hogy óriási lépést tegyen a számítási teljesítmény terén. A CUDA és a heterogén számítógépes környezet olyan alkalmazásokban használható, mint a fizika, a komputeres vizualizáció és a video- és képfeldolgozás” – jelölte ki az irányt Huang.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés