A NASA egy hónappal eltolja az Artemis II holdmisszió indítását, miután a hétfői „wet dress rehearsal”, vagyis a tankolással egybekötött főpróba során hidrogénszivárgásokat találtak az SLS rakéta és a kilövőállás közötti csatlakozásnál a floridai Kennedy Űrközpont 39B indítóállásán. A hivatalos közlemény szerint a csapat több tervezett célt így is teljesített, de az adatok kiértékelése és egy újabb főpróba miatt márciusnál előbb nem vállalnának éles indítást.
Az Artemis II lesz az első olyan űrrepülés 53 év után, amely űrhajósokat visz a Hold felé. A küldetésben az Orion űrhajó négyfős legénysége – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, Christina Koch specialista és a kanadai Jeremy Hansen a Holdat megkerülve utazik majd egy úgynevezett „free return” pályán, Holdra szállás nélkül visszatér a Földre. A NASA eredetileg február 8-i starttal is számolt, de az indítási ablak eleve szűkös volt, mert a pályageometria miatt csak néhány lehetőség adódik havonta.
A következő hónapban az első konkrét lehetőségként március 6-át jelölték meg (keleti parti idő szerint 20:29-kor nyíló, kétórás ablak), de a NASA hangsúlyozza: ez most még csak a legkorábbi reális dátum, amennyiben a következő próbák és javítások rendben lezajlanak. A legénység január 21-e óta orvosi karanténban van, ezt a csúszás miatt feloldják, Houstonban folytatják a felkészülést, és az új céldátumra várnak.
A mostani főpróbán a tankolás hétfőn a tervezettnél később indult a hideg idő miatt, majd a folyékony hidrogén betöltése után nem sokkal megjelent a szivárgás – ugyanazon a területen, amely az Artemis I 2022-es kampányában is több hónapos csúszást okozott. A folyékony hidrogén és oxigén a földi tartályokból a rakéta központi fokozatába az úgynevezett Tail Service Mast Umbilical (TSMU) csatlakozókon keresztül jut, amelyek leválása felszálláskor történik meg.
A hidrogén nagy hatékonyságú hajtóanyag, de a rendkívül alacsony tárolási hőmérséklet (kb. -253°C) miatt a tömítések és „puha” alkatrészek méretváltozása könnyen szivárgási útvonalat nyithat. A NASA a korábbi kommunikációja szerint a csatlakozó környezetében 4%-os hidrogénkoncentrációt tekintett biztonsági határnak; a mostani próbán többször is efölé ugrott a mért érték. A mérnökök többek közt a betöltés leállításával, a csatlakozás visszamelegítésével és az áramlás finomhangolásával próbálták „visszaültetni” a tömítéseket.
A csapat hétfő estére látszólag úrrá lett a helyzeten, és a rakétát fel is töltötték (több mint 750 ezer gallon hajtóanyaggal). Ezután egy zárócsapat a helyszínen lezárta az Orion kabin nyílását is, de itt is akadt fennakadás: egy, a nyílás nyomás alá helyezéséhez kapcsolódó szelep véletlen szellőztetése miatt újra kellett rögzíteni az elemet. Emellett földi kommunikációs hangkimaradások és kamerás problémák is előfordultak, amelyeket a beszámolók szerint szintén a hideg idővel hoztak összefüggésbe.
A visszaszámlálás végül nem jutott el a tervezett pontig: a számláló T–5 perc 15 másodpercnél megállt, miután a NASA szerint megugrott a folyékony hidrogén szivárgási rátája. A próba így a fontosabb lépések egy része előtt ért véget, például még nem történt meg a teljes átváltás belső tápellátásra és a tartályok teljes nyomás alá helyezése. A leállítás után megkezdték a tartályok kiürítését, a vezetés pedig gyorsan a halasztás mellett döntött: előbb kiértékelik az adatokat, kezelik a hibákat, és csak ezután tűznek ki hivatalos indítási dátumot.
Arról egyelőre nem született döntés, mikor jöhet a második WDR, illetve szükség lesz-e arra, hogy a rakétát visszagurítsák az összeszerelő épületbe nagyobb javításokra. A részletekről a NASA sajtótájékoztatót ígért; a történtekről az Ars Technica számolt be.
