Hirdetés

Egy újabb GeForce kártya Ti jelzéssel

Mindenféle híresztelés és bemutató nélkül tűnt fel az NVIDIA új GF116-os lapkája, amire a GeForce GTX 550 Ti épül. A csendben megjelent termék a GeForce GTX 460-at fogja leváltani, és a Radeon HD 5770 illetve a HD 6850 közötti rést kívánja betömni. Az új GPU kiterjedése 240 mm²-es, ami nagyságrendekkel kisebb a GF104-nél, ám az AMD Barts lapkájának 255 mm²-es paraméteréhez képest nem túl nagy előrelépés, míg a 170 mm²-es Juniper továbbra is sokkal olcsóbban gyártható. A zöldek közvetlen ellenfélnek nem jelölnek meg egyetlen Radeont sem. A hivatalos adatok szerint a GeForce GTX 550 Ti MSRP ára 150 dollár, vagyis 10 dollárral olcsóbb a termék, mint a Radeon HD 6850, ám 40 dollárral drágább a Radeon HD 5770-nél. Az utóbbi kártyát, ha pár százalékos előnyel is, de többnyire sikerül túlteljesíteni. A házon belüli verseny nem alakul kedvezően, ugyanis egy 768 MB-os GeForce GTX 460 130 dollárba kerül, és nem elhanyagolható módon számottevően gyorsabb az új jövevénynél. Persze ezzel a termékkel hosszútávon már nem kell számolni, hiszen a gyártása pokolian drága, így hamarosan eltűnik a boltok polcairól.

A GF116 teljesen a GF106-ot idézi. A 40 nm-es gyártástechnológiával gyártott, 1,17 milliárd tranzisztort tartalmazó GPU egyetlen GPC (Graphics Processing Cluster) blokkot alkalmaz, amiben négy darab streaming multiprocesszor található. Egy ilyen egység 48 darab úgynevezett CUDA magot tartalmaz és ezek három csoportra lettek felosztva, azaz 16 utas feldolgozókon lesznek párhuzamosan végrehajtva az utasításszavak. A streaming multiprocesszorok két ütemezőt rejtenek, melyek két-két feladatirányító (dispatch) egységgel rendelkeznek, vagyis a rendszer képes dual-issue módban működni. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozók közül egyszerre négy etethető, tehát a 16 utas CUDA magok három csoportja mellett a load/store, a speciális funkciók vagy a textúrázók is párhuzamosan dolgozhatnak. A GF106-hoz hasonlóan megmarad a nyolc SFU, valamint a nyolc-nyolc textúracímző és textúraszűrő is. Természetesen egy-egy textúrázó csatornához négy mintavételező tartozik. Az elsődleges gyorsítótár mérete is 64 kB marad, ami a feladatnak megfelelően dinamikusan szétosztható egy 16 és egy 48 kB-os részre, attól függően, hogy mekkora megosztott memóriát igényelnek a CUDA magok. Az írható másodlagos gyorsítótár pontos kapacitása ismeretlen, de az architektúra sajátosságai miatt a 256 kB-os méret a legvalószínűbb.

Mivel a lapka egyetlen GPC blokkot alkalmaz, így egy raszter motorral kell számolni négy PolyMorph motor mellett. A GF106 tehát órajelenként 8 pixelt képes feldolgozni, ami sok pixel kirajzolása esetén szűkös lehet a 24 darab blending egységre nézve. A lapka memóriavezérlője 192 bites, amely 64 bites csatornákra oszlik szét. Egy-egy csatornához két ROP blokk tartozik, így a rendszer összesen 6 darab ilyen egységet tartalmaz. A fedélzeti memória GDDR3 vagy GDDR5 szabványú lehet. A GPU nagy része továbbra is az úgynevezett GPC, vagy közismertebb nevén shader frekvencián üzemel. A CUDA magok és a speciális végrehajtó egységek minden órajelnél, míg a textúrázók, a raszter, valamint a PolyMorph motorok minden második órajel mellett végeznek egy feladatot. A magórajel a ROP blokkokért és a másodlagos gyorsítótárért felel.

A GeForce GTX 550 Ti 192 darab CUDA magot és 32 textúrázó csatornát tartalmaz. A referenciaparaméterek tekintetében a kártya 900 MHz-es mag- és 1800 MHz-es shaderórajelen üzemel, a GDDR5 szabványra épülő 1 GB-os fedélzeti memória pedig 4104 MHz-es effektív frekvencián ketyeg. A memórialapkák 192 bites buszon kapcsolódnak a GPU-hoz, ami 24 blending egységet eredményez. Itt rögtön feltűnik egy ellentmondás, ami a memória kapacitásával és a memóriabusz szélességével van kapcsolatban. Valójában az adatok jók, így egy érdekes koncepciónak lehetünk tanúi. A lapkán található három memóriavezérlőhöz két-két darab 32 bites memórialapka kapcsolódik. Ezek közül négy chip 1 gigabites, míg kettő 2 gigabites kapacitású. Ilyet VGA-knál még nem láttunk, de az ötlet nem forradalmi, mivel az alaplapokon is lehet eltérő méretű modulokat alkalmazni. A működés a grafikus kártyák esetében is hasonló, vagyis a rendszer egyfajta flexibilis vezérlést alkalmaz. Ez több módon megoldható. A legegyszerűbb és legtöbbet alkalmazott verzió az egységes és az elkülönített vezérlés. A GeForce GTX 550 Ti esetében az egységes mód mellett a kártya az összes memóriavezérlőt használja, de csak 768 MB-nyi terület férhető hozzá. Ide kerülnek majd a legtöbbet címzett adatok, és a teljes 98,5 GB/s-os sávszélesség elérhető. Az elkülönített 256 MB-os részt csak a kiterjesztett memóriavezérlő érheti el, ám ebben a módban a memória-sávszélesség 32,8 GB/s-ra mérséklődik, ami nem kedvező tényező. Alapvetően ez a komplex vezérlés a fő oka annak, hogy a VGA-kon ez a memóriakonfiguráció nem terjedt el, ám az NVIDIA nyilván átgondolta a dolgot a marketing oldaláról is, azaz egy 150 dolláros termék esetében a 768 MB-os kapacitás nem hangzana jól.

A PCI Express 2.0-s foglalatba helyezhető VGA számítási teljesítménye 691 GFLOPS, ám ez az érték dupla pontosság mellett 115 GFLOPS lesz. A fogyasztás szempontjából az új versenyző, hivatalosan 116 wattos energiaigénnyel rendelkezik, így egy darab hat tűs PCI Express tápcsatlakozón keresztül etethető. A valós paraméter ennél magasabb, ugyanis a független tesztek szerint a Radeon HD 6870-hez közelít a játékok mellett fellépő fogyasztás. A kártya hátlapján természetesen a szokásos felállás található, azaz a két DVI kimenetet a mini HDMI egészíti ki.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés