Az NVIDIA az idei Computexen nem csak az RTX Sparkot prezentálta, hanem felvázoltak egy útitervet is, amely tisztázza a vállalat terveit arról, hogy milyen fejlesztésekkel készülnek a piac egésze számára.
A vállalat minden nagyobb generációs ugrást kétévente képzel el, és az így kifejlesztett alapok adnák az egyes piacot célzó rendszereket, csak éppen az adott szegmens számára optimális konfigurációban.
A 2026-os tervek valójában már többé kevésbé létező hardverekre épülnek, vagyis az összes tervezett dizájn kvázi kész, maximum az egyes opciók nem jelentek meg hivatalosan. Itt nyilván a tömeggyártás bonyolítja a dolgokat, mivel ennek előkészítése több hónapot vesz igénybe. Az viszont már látható, hogy a felvázolt modell hogyan fog működni.
[+]
Ha a 2026-os rendszereket vesszük figyelembe, akkor a Blackwell architektúra adja a gyorsítók alapját, illetve a Grace kódnevű fejlesztés a host processzor szerepét tölti be. Ezek célozzák a szerverpiacot, és innen készülnek a munkaállomások, illetve a végfelhasználói dizájnok, nyilván az adott területre szabva. A munkaállomásokat a 2025-ben bemutatott DGX Station adja, míg a végfelhasználói igényeket a most bemutatott RTX Spark fedi le. Mindkét esetben Windows operációs rendszert képzel el ezeknek az NVIDIA.
Ez a koncepció ismétli magát a Rubin architektúránál is, amelynél 2027-ben jönnek a gyorsítók, illetve maga a Vera CPU. Ezekből készül friss DGX Station, illetve RTX Spark verzió is. Utóbbiról az NVIDIA már elárulta, hogy LPDDR6 szabványú memóriát támogat majd, és 2028-ban érkezik.
2029-ben érkezik a Feynman architektúra a gyorsítókba, illetve a Rosa CPU, és a szokásos módon lesz belőlük DGX Station, illetve 2030-ban RTX Spark variáns.
A DGX Spark nem került említésre, ez azonban nem meglepő, mivel erre a rendszerre az NVIDIA fejlesztői projektként tekint, vagyis igazából a piacnak csak egy extrém szűk részét célozzák vele.
