Az NVIDIA az idei Computexen leleplezte az RTX Spark nevű fejlesztést, amely egy Windows operációs rendszerhez tervezett, AI-ra szabott platform. A szó legszorosabb értelmében nem beszélhetünk új hardverről, mert az alapját a GB10 Superchip adja, amit a cég a MediaTekkel közösen fejlesztett ki, és a tokozásán két lapka található, 600 GB/s-os, memóriakoherens C2C interfésszel összekötve.
Az NVIDIA által biztosított GPU chipletben a fabric interfész mellett 6144 CUDA magot tartalmazó, 24 MB-os L2 gyorsítótárat használó, Blackwell architektúrájú grafikus vezérlő található az NVDEC és NVENC nevű dekódoló-, illetve kódolómodulok mellett. A CPU chiplet ellenben a MediaTek fejlesztése, és itt lelhető fel a 256 bites, LPDDR5X-es memóriavezérlő, a 20 darab ARMv9.2-es processzormag, két darab tízmagos, Cortex-X925-ös és Cortex-A725-ös klaszterre osztva, a melléjük társított 16-16 MB-os, azaz összesen 32 MB-os L3, valamint egy 16 MB-os, rendszerszinten megosztott gyorsítótárral. A tizenkét PCI Express 5.0-s és öt 4.0-s sávon túlmenően az egyéb I/O interfészek is ebbe a chipletbe kerülnek, akárcsak az NVIDIA által jegyzett kijelzőmotor.
[+]
Az NVIDIA hivatalos specifikációt nem közölt, ami azért van, mert a tényleges megjelenés majd ősszel várható, ekkor kerülnek piacra az RTX Spark platformra épülő notebookok és asztali PC-k. Azt viszont már most elárultak a gyártók, hogy a teljes értékű kiépítés mellett többféle konfiguráció lesz. Hogy konkrétan mennyi, az még nem tiszta, de annyit megtudtunk, hogy az N1X kódnevű variáns a teljes értékű változat, ami mellé készül egy N1 verzió. Az utóbbi megfelezi, azaz 128 bitessé karcsúsítja a memóriabuszt, továbbá a processzormagok és a multiprocesszorok száma is jelentősen kevesebb lesz. Elvileg itt fizikai eltérés van, konkrétan készültek kisebb verziók a CPU és GPU chipletekből, ami azért fontos, mert a teljes kiépítésű GB10 Superchip nagyon drágán gyártható, illetve a támogatott memória tekintetében az N1X variáns legfeljebb 128 GB-ot kezel, míg az N1 variánsnál 64 GB jelenti a felső határt. Ez fizikai korlát, egyszerűen kétszer szélesebb buszra kétszer több memóriát lehet használni.
[+]
Az NVIDIA kötelezi az LPDDR5X memórialapkák alkalmazását, de a sebességüknél szabad kezet kapnak a partnerek, tehát nem szükségszerű a leggyorsabb és legdrágább megoldásokat rendelni. Erre vonatkozóan majd később lesznek tényleges részletek, így a memória-sávszélesség is ekkor derülhet ki.
A platform képességeit tekintve az RTX Spark nagyrészt épít a Microsoft Windows on ARM törekvéseire, vagyis azokat a rendszereket használja, amelyeket a Qualcomm is elér az ARM-ra natívan nem lefordított programok futtatására, és emiatt pontosan ugyanazok a limitációk állnak fenn. Amíg azonban a Qualcomm elsődlegesen átlagos felhasználást céloz, addig az RTX Spark fő célterülete az AI feladatok lokális futtatása; ilyen formában a platform inkább a professzionális igényeket igyekszik kiszolgálni, kiemelten figyelve az AI ügynökök privát bevetésére. Ehhez készült egy OpenShell futtatási környezet, ami felügyeli, hogy ezek az AI ügynökök ne férjenek korlátlanul hozzá az adott számítógéphez.
Az NVIDIA szerint az RTX Sparkkal a 120 milliárd paraméterrel rendelkező LLM-ek lokális futtatása is lehetséges az AI ügynököknek, akár egymillió tokenes kontextusablakkal. A platform játékokat is képes kezelni, viszont itt megvannak a tipikus Windows on ARM korlátok, ezért azok a modern programok nem indíthatók el, amelyek csaláselleni védelme nem kapott natív ARM portot. Az x86/AMD64-es alkalmazások emulációja ugyanakkor jellemzően jól működik ARM-on, és bár a hatékonyság nem a legjobb, a futtatással nem szokott gond lenni.
[+]
A célzott szegmens miatt valószínűleg általánosan kevésbé érintik majd az NVIDIA-t a Windows on ARM jellemző problémái, amelyek nagyrészt leszűkültek pár területre. Többek között irodai szinten gondot szokott jelenteni, hogy némelyik USB-s periféria nem kap ARM-ra szabott meghajtót, illetőleg a nyomtatóknál és szkennereknél is lehetnek problémák. Az RTX Spark azonban a képességei miatt is célzottan AI platform, kicsi a valószínűsége, hogy általános irodai környezetben bevetnék. Ami esetleg érintheti az NVIDIA-t, az a játékokkal kapcsolatban a régi videojáték-motorok egy specifikus helyzete, ahol előfordulhat, hogy az adott cím az emuláció miatt DLL inkompatibilitásba fut. Ez azért történik meg, mert amikor az alkalmazást írták, még nagyon nem volt szó arról, hogy egyszer majd lesz egy x86/AMD64-en kívüli világ is a Windows operációs rendszeren belül. Sajnos bizonyos felépítésű rendszereket a Microsoft emulációs rétege a Windows működésének alapvető szabályai miatt nem tud kezelni, és tipikusan ide tartoznak azok a játékok, amelyek nagyon erőteljesen építkeznek az egyes régi middleware-ekre, amik legjobb esetben is csak nagyon erőteljes sebességcsökkenés mellett futnak – ha nem omlik közben össze az alkalmazás. Ez azonban a modern játékokra egyáltalán nem jellemző, ergo ez a jelenség csak azokat érintheti, akik szeretnek egy-egy klasszikus címet időről-időre elővenni, esetleg moddolni.
[+]
Az RTX Spark platformra több cég is épít majd notebookot, köztük az ASUS, a Dell, a HP, a Lenovo, az MSI, illetve később az Acer és a Gigabyte is, plusz a készülőfélben lévő Microsoft Surface modellről sem szabad megfeledkeznünk. Az NVIDIA egyelőre konkrét teljesítményadatokról nem beszélt.
