Rárepült a média a hónap elején megjelent Macbook Neo notebookra, amely még a PC-ipart is sokkolta az ASUS társvezetője szerint. A fejlesztés egyetlen masszív hátránya, hogy fixen 8 GB rendszermemóriát kínál, ami nem is bővíthető, tehát amíg a vásárló ezt a gépet használja, addig be kell érnie ennyivel.
Hirdetés
A fentiek miatt kritikus kérdés, hogy ez mire elég, és az Apple hasonló marketingcsatát már megvívott korábban, amikor azt próbálták bizonygatni, hogy 8 GB-nyi kapacitás az Apple gépekben vetekszik más rendszerek 16 GB-nyi kapacitásával, de viszonylag gyorsan kiderült, hogy ez egyszerűen nem igaz.
Bár az Apple ezúttal nem nyilatkozik hivatalosan az ügyben, nyilván tanulva abból, hogy két éve milyen problémákat szült számukra a memória kapacitásán való rugózás, megjelent egy nagyon érdekes videoteszt a Hardware Canucks YouTube oldalán, amely egy Windows 11-et futtató Lenovo notebook mellett mutatta meg, hogy még 8 GB-tal is jobb a Macbook Neo.
Az egyetlen probléma, hogy a hatodik perc végétől lezajló jelenet teljesen értelmetlen. A tesztelő kijelenti, hogy éppen megnyitnak 56 vagy 59 alkalmazást (ezt nem tudta pontosan megmondani) a Macbook Neo gépen, és állítása szerint hasonló igénybevételt próbáltak kivitelezni a windowsos notebookon is, amely valamiért hibernálásba kapcsolt. Azt nem elemezték, hogy pontosan milyen ok miatt következett be ez az esemény, mert ugye egy tesztelőnek ez miért is lenne dolga, helyette összecsukta a rendszert, és "takarítsuk el innen ezt a szemetet" felkiáltással eltüntette az asztalról a Lenovo hardverét. Ezután a Macbook Neo kapta meg a fókuszt, és prezentálva lett, hogy szépen lehet váltani a megnyitott alkalmazások között.
A fentiekből sajnos nem sok dolog derült ki, de feltehetjük azt a kérdést, hogy mit bizonyít a Hardware Canucks tesztje? Nos azt, hogy a Macbook Neo gépen meg lehet nyitni 56 vagy 59 alkalmazást. De most ez azért van, mert a 8 GB RAM elég? Nem feltétlenül. A teszt maga egy olyan elképesztő technológiai innovációt prezentál a nagyvilág felé, amit úgy hívnak, hogy virtuális memória. Ez a koncepció teszi lehetővé a lapozófájlt, ami biztosítja azt, hogy a rendszer akkor is működőképes maradjon, amikor a fizikai memória már nem elegendő. Honnan tudhatjuk, hogy ez működik? Mert az 1960-as évek eleje óta építenek rá az operációs rendszerek, vagyis az alapkoncepció legalább 60 éves, és eddig nem hagyott cserben minket. Ugyanez a technika – némileg eltérő implementációban persze – a Windows 11 operációs rendszernek is része.
A fenti eredmény tehát nem annak köszönhető, hogy az Apple rendszereken a 8 GB RAM többet ér, hanem annak, hogy a macOS is támogat virtuális memóriát. És ez önmagában nagyszerű, csak ettől a 8 GB RAM nem lesz több annál, amennyi. Ez az a kérdés, amit a Hardware Canucks videotesztje nem vizsgál meg. Az rendben van, hogy megnyitottak 56 vagy 59 applikációt a Macbook Neo rendszeren, de mi van akkor, ha megnyitnak egy olyan alkalmazást, ami például 12 GB RAM-ot igényel? Nos, igen, itt jönnek majd a gondok. És többnyire mindenki akkor fogja az adott gép memóriakapacitásának korlátjait megtapasztalni, ha egy olyan programot talál, ami kifut a rendelkezésre álló erőforrásból. Az általában nem szokott gondot okozni, ha sok, kisebb memóriaigényű program kerül betöltésre, azt nagyon jól kezelik a modern operációs rendszerek, így a macOS is.
A valós helyzet az, hogy a Macbook Neo jó arra, amire való, de ha valaki olyan programot szeretne futtatani, aminek kevés a 8 GB RAM, akkor nem fogja élvezni ennek a gépnek a képességeit. Viszont átlagos igényeknek megfelelő tartalomfogyasztásra tökéletes alternatíva, annak ellenére is, hogy relatíve kevés memóriája van.
