Hirdetés

Bonyolulttá teszik az Alder Lake működését az eltérő magok

Az Intel a Lakefield lapkában található hibrid dizájnt veti be nagyban, de némileg más formában.

Az Intel hozzávetőleg egy hónapja prezentálta hibrid x86-os processzorát, amely a Lakefield kódnevet viseli, és tartalmazza az úgynevezett Hybrid Technology fejlesztést, ami lényegében két eltérő processzormagot jelent egy lapkán belül. Ez az említett dizájn esetében egy Sunny Cove és négy Tremont magot jelent, amelyeket láthatóan nem egyszerű kezelni, egyelőre a nagy teljesítményű eleme a rendszernek csak késleltetésérzékeny feladatokra van befogva.

Hirdetés

A korábbi híresztelésekből azonban tudni lehet, hogy az Intel nem csak az ultramobil piacon gondolja komolyan a hibrid dizájnt, ugyanis az Alder Lake kódnevű lapka nyolc kis és nyolc nagy magot keverne, ráadásul ez lesz a vállalat első olyan 10 nm-es node-on készülő fejlesztése, amely az asztali piacon is megjelenik.

Már a Lakefield bemutatkozásával adódott a kérdés, hogy az Intel hogyan oldja majd meg az eltérő utasításkészleteket. Az ultramobil fejlesztés esetében egyszerűnek mondható az a megoldás, hogy amit nem támogat a Tremont mag, azt a Sunny Cove-on belül is letiltják, de egy asztali piacra szánt processzornál azért kell a tudás is, tehát némileg át kell dolgozni a koncepciót. A probléma azonban itt is adott, ha egy alkalmazás olyan utasításkészletet használ, ami csak az egyik típusú magon érhető el, akkor az adott programhoz tartozó szálak sosem futhatnak a másik típusú magon.

(forrás: JZWSVIC@Zhihu) [+]

A Zhihu néven ismert, kínai közösségi platformra egy JZWSVIC megnevezést használó felhasználó feltöltött két képet, amely pont a fenti kérdésre ad választ. Az Alder Lake nagyobb magjai támogatni fogják az AVX-512 és a TSX-NI utasításkészletet, illetve az FP16-os adatformátumot, de ezek a kisebb magokon nem lesznek elérhetők. Éppen ezért a lapka kétféle módon működhet. Az egyik a hibrid mód, amikor a kis és a nagy magok egyszerre aktívak, viszont ebben az esetben az előbbi képességek az egész rendszerre vonatkozóan le lesznek tiltva. A másik opció, amikor csak a nagy magok aktívak, és ekkor a fentebb említett technológiák is hozzáférhetők.

Az nincs részletezve, hogy az egyes módok közötti váltást megoldhatja-e a háttérben az operációs rendszer, vagy a felhasználó manuális beavatkozására van szükség. Az viszont ki van emelve, hogy nem mindegyik Alder Lake lapkára épülő modell tartalmaz hibrid technológiát, vagyis lesznek olyan processzorok, ahol az egyik processzorklaszter – valószínűleg a kisebb teljesítményű – permanensen inaktív.

Elméletben egyébként megoldható lenne megoldható az, hogy az operációs rendszer ütemezője a megfelelő magokra pakolja a feladatokat, de ehhez például a Windows esetében nagyon komoly szoftveres fejlesztések szükségesek. A Microsoft az elmúlt években nem igazán készült arra, hogy valaha is begyűrűzik a PC-piacra az ARM által elindított hibrid koncepció. Ennek részben ahhoz is köze lehetett, hogy az AMD nem nagyon látta a lehetőséget benne, míg az Intel, még az ARM-féle Big.Little bemutatásakor azt nyilatkozta, hogy amelyik cég jól tud processzormagokat tervezni, annak nincs szüksége ilyen trükkökre. A redmondi óriáscég tehát egyértelműnek tekinthette, hogy a PC-ket uraló két legnagyobb partnerük a jövőben is homogén többmagos processzorokat tervez, és ehhez szabhatják a Windows ütemezőjét is. Ezek után meglepő lehetett, hogy az Intel mégis elindult a heterogén többmagos processzorok irányába, ami a hardvert tekintve nem baj, ez is egy lehetőség, de a szoftveres oldalon elég sok idő lesz, amíg erre normálisan reagálni tudnak az ütemező szempontjából.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés