2018. november 17., szombat

Szponzorunk

Acer blog: Swift 7 tartósteszt tapasztalatok

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: PROHARDVER!

Több mint egy hónapig használtam a legvékonyabb notebookot, sőt a CES-re magammal vittem. Íme, a tapasztalatok!

December 20-án írunk róla, hogy az Acer kölcsönadott egy végleges Swift 7 notebookot, és arra jutottam, hogy a szokásosnál kicsit tovább izzasztanám, sőt kifejezetten éles körülmények között is nyúzni fogom.


[+]

Az elmúlt bő egy hónap legnagyobb megpróbáltatása a CES kiállítás volt, ami utazással együtt 12 napot jelentett a messzi "Ámerikában", sok repüléssel, több átszállással, buszozással, taxizással, ridesharingezéssel, ki-bepakolással, repülőn dolgozással (ami egy 15,6" notebookkal igencsak körülményes lenne – próbáltuk), napi sok óra egyéb munkával a sajtóközpontban és a motelben. Tehát adtam neki rendesen. Mindeközben ott volt a nyomás is, hogy ez egy végleges gép, ami nem saját, tehát mindenki jobban jár, ha nem történik vele baj. Egyrészt azért, mert drága lett volna, másrészt azért, mert nem volt más munkaeszköz nálam, a jó öreg Aspire M3-at itthon maradt.

Egyértelmű a méretbeli fölény
Egyértelmű a méretbeli fölény [+]

És milyen jó, hogy itthon hagytuk! Az 1,1 kilogrammos tömeg és 9,89 milliméteres vastagság nagyban megkönnyítette a dolgom, mivel nagyon tömve volt a csomagom – rutinosan nem adok fel csomagot, mióta az egyik CES kiállításra menet elhagyták a bőröndöm, és csak hazaérkezésem után egy héttel kaptam vissza. Az elektronikai cuccokkal telepakolt, erre a célra évek óta rendszerben álló hátizsákomban volt kamera tokkal, mikrofonnal, kábellel, tartalék akkuval, MILC fényképezőgép töltővel, tartalék memóriakártyákkal, de volt benne egy Kindle Paperwhite, átalakító adapterek, USB kulcsok, Type-C átalakítók, tollak, telefontöltő, akkupakk, és ebbe kellett még a notebookot és a töltőjét beleszuszakolni – és mindezt minden áldott nap cipelni 12-18 km-t a tömegben furakodva, különböző közlekedési eszközökön. Na jó, a Kindle-t kivettem, helyette volt nálam egy állvány, ilyenkor pedig 1,1 kg spórolás is számít. Az Aspire M3-mal már kicsit bajban lettem volna, de a Swift 7 még viszonylag könnyen becsusszant a zsebbe, a reptereken, ahol a notebookokat külön átvilágítják, ez külön áldás, nem beszélve arról, hogy a töltője is kisebb, kábele is rövidebb, vékonyabb valamivel.

Acer Swift 7 és Aspire M3 ugyanabban a notebook számára kialakított zsebben Acer Swift 7 és Aspire M3 ugyanabban a notebook számára kialakított zsebben
Acer Swift 7 és Aspire M3 ugyanabban a notebook számára kialakított zsebben [+]

A mérete és a tömege tehát vitathatatlanul nagy pozitívuma a masinának, de meggyőződhettem arról is, hogy a masszivitása is nagyon rendben van, hordozhatóság tehát csillagos ötös. Ami a kényelmet illeti, ez csak közepesen jó, külön egeret használva viszont javul az osztályzat. A touchpad egyszerűen túl széles, néha rálógott a csuklóm, és problémát okozott, hogy a kisebb tapipadhoz szokott agyam miatt a jobb klikket ott kerestem, ahol nem volt, ez pedig párszor "megviccelt". Összességében a touchpadtól egy picit többet várttam, de a billentyűzet rendben volt, leszámítva, hogy nincs háttérvilágítása, ami néha jól jött volna, illetve az áráért el is várnám.

Szintén kényelmi funkciók közé sorolandó a kijelző, melynek fényes felületéről szívesen lemondtam volna. Ezen a téren az M3-nál már megedződtem, hiszen az is fényes, de itt végre van kellő tartalék a fényerőben, hogy felvegye a harcot a tükröződés ellen, és ez többnyire sikeres volt, mégis úgy éreztem, egy matt panel jobb lenne. A kiválóan és tág szögben nyitható fedéllel, a Full HD felbontással és a széles betekintési szögekkel egyébként maximálisan elégedett voltam, de inkább vakoskodtam a kis ikonok miatt, mint a Windows 10 nagyításából adódó elmosódott ikonokat bámuljam – ez persze nem a gép hibája, csak úgy megjegyeztem. Kényelmi szempont a gép külseje, kialakítása is. A méretes csúszásgátló gumitalpak egyértelműen jó szolgálatot tettek, viszont az vékonysággal járó karakteres élek kevésbé kíméletesek. Ez utóbbi az ágyban heverészők, notebookozók számára lehet fontos infó, akik felhúzott lábbal, hason megtámasztott notebookon szeretnek gépelni – egy idő után tud az éle egy picit vágni, nyomni.

20 milliméter vs 9,89 milliméter
20 milliméter vs 9,89 milliméter [+]

A teljesítmény bőven várakozási feletti, nem vártam, hogy a Core i-nek álcázott Core m ennyire jól szerepel majd. A melegedéssel egyáltalán nem voltak problémák, videóvágás közben is tartotta a 2 GHz-et és nem sütötte meg a combom, míg más alkalmazásban (fotószerkesztés, tömeges átméretezés-átnevezés, sok böngészőablak stb egyszerre) sem éreztem kevésnek az erejét. Azt pedig különösen jó néven vettem, hogy teljesen némán dolgozott, nem okádta magából a meleg levegőt. Az akkuidő folyamatos munkával, nem spórolva a fényerővel és a vezeték nélküli hozzáféréssel 6-7 óra körül alakult, és a teljes töltésre sem kellett többet várni másfél óránál.

Ami viszont nagyon hiányzott, az a kártyaolvasó, így kénytelenek voltam a kamerát és a fényképezőgépet is a saját kábelével USB-n keresztül csatlakoztatni, ami alapvetően még nem is akkora probléma, de a szűkös, mindössze két USB Type-C porttal a gépen el kellett dönteni, hogy a töltőt vagy az egeret húzzam ki arra a hosszabb-rövidebb időre, amíg a képanyagokat áthúzom. Irodai használathoz érdemes egy portreplikátort venni, de tekintettel arra, hogy billentyűzetet nem vittem, az egérnek és a töltésnek elegendő volt a két port, az átalakítózást sem éreztem kifejezetten macerásnak, de mondjuk ha telefont vagy akkupakkot szerettem volna tölteni, vagy egy pendrive-ot csatlakoztatni, az már csak kompromisszumokkal  ment volna. E tekintetben tehát egyértelmű, hogy legalább három, de még inkább négy portra lenne szükség.

Azért a klasszikus portok egy kicsit hiányoznak...
Azért a klasszikus portok egy kicsit hiányoznak... [+]

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a Swift 7 egy jó notebook, már ha nem akarunk vele játszani (ez fel sem merült bennem) és csak azoknak, akik hajlandóak a megjelenésért, az alacsony tömegért és vékony kivitelért némi áldozatot hozni. Akinek a hordozhatóság a mindene, ahogy nekem most különösen fontos volt, annak megérhet némi áldozatot, mert a kissé kelletlen touchpadon és a billentyűzet háttérvilágításának hiányán, valamint az említett kevés porton kívül nem igazán van olyan, amit ne lehetne elviselni. Sőt, úgy gondolom, hogy hosszabb távon is meg tudnék vele barátkozni, akár napi munkára is befognám, és mivel már van port replikátorom, így a kevés csatlakozó sem okozna különösebb fejfájást, nem úgy, mint a bruttó 400 000 forintos ára.

Gyártók, szolgáltatók

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.