Két különböző fogalom, amelyek nem választhatók el teljesen egymástól, ezért egy témán belül tárgyaljuk őket.
A képátlóval a monitor/kijelző látható képméretét szoktuk megadni jellemzően hüvelykben (vagy más néven inch vagy coll), de a centiméterben megadott érték sem ritka, főleg tévék esetében. A kettő közötti átváltás rendkívül egyszerű: 1 hüvelyk 2,54 centiméternek felel meg. Értelemszerűen a nagyobb képátló nagyobb képfelületet jelent.
A képátló azonban önmagában nem mindig ad információt a képarányról, azaz nem adja meg a kép magasságának és szélességének egymáshoz viszonyított arányát, márpedig ez is fontos információ. Régebben, a CRT monitorok idejében és kezdetben a TFT-knél az analóg televíziós 4:3 (vagyis 1,33:1) volt a meghatározó képarány, majd az 5:4 (1,25:1) is "divatba" jött. Manapság a szélesvásznú 16:9 (1,78:1) és 16:10 (1,60:1) arányú kijelzőkkel találkozhatunk legsűrűbben, de a 65 mm-es filmnek megfelelő 21:9 (~2,35:1) is feltörekvőben van, hiszen ez áll legközelebb az anamorf képarányához (többek között a Blu-ray filmek többsége is ilyen), illetve extra szélességének köszönhetően akár két ablak is kényelmesen elhelyezhető egymás mellett.
Ábra a különféle képarányokról és azok jellemző alkalmazási területeikről
A képarány a felbontásra is kihatással van, hiszen befolyásolja az egy sorban és oszlopban található képpontok (pixelek) arányát. Erre kiváltképp érdemes odafigyelni, hiszen a szélesvásznú kijelzők esetében papíron a képátló nagynak tűnik, de ez a nagyobb szélességből adódik, a kép magassága viszont kisebb, mint a hagyományos 4:3 vagy 5:4-es kijelzőké. Ez sokak számára zavaró lehet, hiszen csökken a weboldalak vagy dokumentumok látható mérete, így többet kell görgetni stb.. Már csak azért is oda kell erre figyelni, mert vannak olyan monitorméretek (például 19"), amelyek hagyományos 5:4 és szélesvásznú 16:10 képarányú változatban is elérhetők.
Néhány jellemző képátló és felbontás, illetve ezek viszonya egymáshoz
