XPS M2010 – II.

A legnagyobb hordozható XPS komponensei szerencsére nem igényelnek orkánszerű légmozgást hűtésükhöz, a gép belül ugyanis furcsa külseje dacára sokkal inkább hasonlít egy noteszgépre. Az XPS M2010-ben ugyanaz a 2 GHz-es Core 2 Duo T7200 lapul, mint a cikk első felében bemutatott, nála sokkalta kisebb tesójában, ugyanaz továbbá a lapkakészlet, és egyezik a memória mennyisége és típusa is.

A merevlemez is ismerős az XPS M1210-ből, csakhogy a Hitachi-féle gyors 2,5 hüvelykes HDD-ből ezúttal kettőt építettek be a gépbe, amit annak rendje s módja szerint különböző RAID üzemmódokba lehet kötni. A tárolórendszer része továbbá egy 13 a 2-ben kártyaolvasó és a már említett, Toshiba gyártmányú slot-in DVD-író.

A vezeték nélküli kommunikációs rendszer itt is háromnormás WLAN-vezérlőből és Bluetooth modulból áll, melyhez opcionálisan WWAN mobilkapcsolat társítható. Jelen van továbbá a jó öreg analóg modem és egy Gigabit Ethernet vezérlő is.

A gép 20,1 hüvelykes képátlójú, fényes felületű, WSXGA (1680x1050 pixel) felbontású kijelzője igazi kuriózum a hordozható számítógépek körében, nem csodálkoznánk, ha a Dell egy saját, asztali gépekhez készült TFT-je reinkarnálódott volna ebben a formában. A betekintési szögeket vizsgálva annyit mindenesetre biztosan kijelenthetünk, hogy a panel nem az ebben a szegmensben általában alkalmazott TN+film technológiával készült, ráadásul a TFT kontrasztarányát és fényerejét tekintve is messze felülmúl minden eddig látott notebook-kijelzőt.

Az igazán kitűnő képet adó panelt egy meglehetősen izmos GPU szolgálja ki; a nem éppen mai darabnak számító, 256 MB memóriából gazdálkodó Mobility Radeon X1800 azért még ma is komoly grafikus teljesítményt képes kipréselni magából. A több mint háromszázmillió tranzisztort tartalmazó, 90 nanométeres csíkszélességgel készült vezérlő ugyan valósággal falja az energiát, de ez a megoldás végső soron pont ilyen gépekhez lett kitalálva, úgyhogy ezzel egyáltalán nem kerül hátrányba az XPS M2010.

Érdemes még szót említeni a gép hangrendszeréről, mely a kijelzőhöz hasonlóan messze kiemelkedik a mezőnyből. A kijelzőpanel alján, két oldalt található négy-négy hangszóró a gép aljára helyezett mélynyomóval kiegészítve szokatlanul tisztán és hangosan szólal meg. Kár, hogy egy viszonylag egyszerű, szoftveres pufferből dolgozó Sigmatel kodek jelenti mindezek alapját, egy hardveres DSP talán jobban illett volna az XPS M2010-be, ugyanakkor alighanem ezt túl bonyolult lett volna integrálni a gépbe, ezért megértjük a Dellt, amiért elvetette a lehetőséget.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!