Windows 8 a porondon

Változások a motorházfedél alatt

A Windows 8 alapvetően egy finomhangolt Windows 7, amibe például belekerült az USB 3.0 és a Wi-Fi Direct natív támogatása, sokat csiszoltak a memóriakezelésen, okosodott az NTFS fájlrendszer. Gyökeresen változott a grafikus alrendszer kezelése: még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek a kihasználására általános feladatok esetén, elsősorban a felhasználói felület elemeinek és videóknak a megjelenítésénél, hiszen ezek állandó velejárói egy modern operációs rendszernek. A Vistában bemutatkozott WDDM (Windows Display Driver Modell) 1.2 verziója debütált a Windows 8-ban, és ez egyelőre a legújabb Windows privilégiuma marad; bár elvileg frissítés révén a Windows 7-be is bekerülhetne, de erről még nem született döntés.

Az új rendszer egyik nagy előnye a továbbfejlesztett TDR (Timeout Detection and Recovery) funkció, amely megakadályozhatja a rendszer lefagyását. A grafikus vezérlőt ugyanis logikai szinten kezeli (engine-nek hívja), és ha egy alkalmazás (mondjuk egy YouTube ablak a böngészőben) lefagy, akkor a TDR funkció csak az adott logikai engine-hez kapcsolódó folyamatot indítja újra (csak az adott YouTube ablakot), nem pedig az egész WDDM-et, vagyis grafikus meghajtót (többi böngészőablakot). Az új megoldás révén fejlődött az erőforrás-kihasználás és ezzel együtt az energiagazdálkodás is.

Gyorsulásra elsősorban DirectX 11-et támogató grafikus hardvernél lehet számítani, ami asztali vonalon a Radeon HD 5000-es (Cypress) illetve GeForce GT 400-as (Fermi) családtól kezdődött, nagyjából a Windows 7 startjakor; mobil vonalon az átkeresztelős „fejlesztés” miatt kissé elmosódottabb a határ, de az egy-két éves notebookok már minden bizonnyal DirectX 11-esek.

Amellett, hogy a Windows 8-ban (egyelőre kizárólagosan) debütál a DirectX 11.1, sokat fejlődött a Direct2D és a DirectWrite API, így nemcsak a 3D-s grafika, hanem maga a kezelőfelület is gyorsult, sok esetben drámaian. Alapvető célkitűzés volt a Windows 8-nál (és az RT nél is), hogy a kezelőfelület másodpercenként 60 képkockás sebességgel fusson, így biztosítva a gördülékenységet. A Microsoft mérései szerint a grafikus hardver bevetésével a DirectWrite akár háromszorosára, a Direct2D ötszörösére gyorsult, ami közvetlenül megmutatkozik a grafikus kezelőfelület sebességében.

További fejlesztés a 3D megjelenítés hivatalos és szabványos támogatása, és nagyon komolyat fejlődött a videólejátszás gyorsítása. A korábbi DXVA API esetében eléggé nehézkes volt a pufferek megosztása, így körülményessé vált a post-process (jellemzően képminőséget javító) effektek megírása, vagyis a gyártók inkább driverekkel kezelték ezt a kérdést, ami minden hardvercsaládon más-más képminőséget eredményezett. Az új, Unified Video API véget vet ennek a zűrzavarnak, ugyanis a feldolgozás mostantól a DirectX 11 futószalagon belül zajlik majd, jelentősen egyszerűsítve a pufferkezelést.

További előnye, hogy egységes képminőséget eredményez (bár a hardvergyártók a driverben továbbra is bevethetik a saját trükkjeiket), és a szoftvergyártók is könnyebben fejleszthetnek post-process effekteket, például a ma uralkodó Full HD anyagok minőségi felskálázását 4K-ra. Újra kiemelnénk, hogy a Unified Video API-hoz legalább DirectX 11 kell, így a régebbi hardverek tulajdonosai nem sokat profitálnak ebből. A DXVA API azonban megmarad, így az eddig megszokott működés biztosított régebbi hardverek esetén is.


Az NVIDIA Optimus muxless bekötése, VGA az IGP-n keresztül jut a monitorhoz

Feltéve persze, hogy hardvergyártójuk – különösen notebookoknál – nem hagyja őket cserben. A kezdeti időszak általános tapasztalata, hogy a kapcsolható grafikus alrendszerekkel – vagyis a különálló VGA-t tartalmazó notebookok jelentős részével – bajok vannak. A legtöbb notebookban úgynevezett muxless módban van összekapcsolva a processzorba integrált grafikus mag (IGP) és a különálló grafikus kártya (GPU), olyan formában, hogy a külön VGA csak az integrált grafikus vezérlőn keresztül fér hozzá a monitorkimenethez. (Bővebben erről korábbi cikkünkben.)

Megtörténhet, hogy hiába gyors a külön grafikus kártya, ha az átkapcsolásért felelős szoftverrendszer nem tartja vele a lépést. És itt jön a csavar a történetben! Az AMD és az NVIDIA egyelőre csak béta állapotú meghajtóinál ígéri a Windows 7 szintű sebességet, illetve funkcionalitást, és ami még rosszabb, hogy sok notebookgyártó nemcsak a VGA-k, hanem az Intel grafikus vezérlőjének meghajtóját sem frissíti túl nagy frekvenciával, telepítésüket pedig ilyen vagy olyan módon gátolja. Tesztünk során mi is belefutottunk egy ilyen jellegű, elég komoly problémába.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények