2016. május 24., kedd

Útvonal

Tesztek » Videokártya rovat

Mennyit gyorsít egy újabb VGA driver a játékokon?

A meghajtók sokszor sebességnövekedést is ígérnek: az elmúlt két év kiadásaival teszteltük, hogy ez mennyire igaz.

Bevezetés

A számítástechnikában életünk nem lenne elképzelhető illesztőprogramok nélkül, napjainkban minden hardvert ezek működtetnek. Legtöbbjük a telepített operációs rendszer égisze alatt valamelyik beépített verziót kapja meg automatikusan, és az általános használatú, elterjedt eszközök (például a pendrive-ok, belső háttértárak, optikai meghajtók, stb.) is rendszerint kvázi szabványos keretek közt üzemeltethetők. Szintén a háttérben, már az operációs rendszer installálása során megkapják a működésükhöz szükséges fájlokat a rendszer legalapvetőbb építőkövei, mint mondjuk a rendszeróra – RTC, ezek ugyanis relatíve régi megoldások, és túlságosan alacsony szintűek a számítógépek felépítését tekintve ahhoz, hogy napjainkban a felhasználóknak kelljen ezek telepítésével is foglalkozni. Más a helyzet a célfeladatra orientált komponensek körében, hiszen ezek esetében már legtöbbször csak az alapszintű üzemre elegendő az automatikusan települő driver, illetve az adott gépen a Windows csak jelzi, ő itt bizony új hardvert talált, de nincs elérhető meghajtó. Előbbi csoportba az újabb típusú videokártyák, utóbbiba pedig például a jelenkor hangkártyái kategorizálhatók.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat az akár egy évtizeddel korábban tapasztalható állapotokhoz képest, az azelőtti időszakban pedig még fel sem ismerte a gép a behelyezett bővítőkártyákat, ha nem megfelelően voltak jumperelve. A fejlesztések eredményeképp manapság a Windows 10 már igen fejlett ezen a területen (is), képes a háttérben letölteni a legtöbb ismeretlen hardver illesztőprogramját, míg bizonyos régebbi hardverekhez beépítettet is tartalmaz. A videokártya-gyártók időről-időre újabb drivert jelentetnek meg az életciklusuk teljében levő VGA-ikhoz, hibajavításokat, jobb kompatibilitást, valamint stabilitást, újabb szolgáltatásokat és nem utolsósorban egyre nagyobb teljesítményt ígérve. Cikkünkben az utóbbi témára koncentrálunk: megvizsgáljuk, mennyi is a driverek hozta tényleges teljesítménynövekedés két év távlatában?

Radeon vs. GeForce Radeon vs. GeForce
Radeon vs. GeForce

A két tesztelt VGA ...

Meglehetősen nagy dilemmát okozott a teszt szereplőinek kiválasztása, melyben két, eltérő trend tört borsot orrunk alá. Ilyen szempontból szerencsés, hogy a technológiai fejlődés – arányait tekintve – sokat lassult a 10-15 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, nem sokszorozódik évente a teljesítmény, így könnyedén tudtunk pár évet átívelő csúcskártyát találni mind an AMD, mind az NVIDIA kínálatából. Fontos volt az is, hogy mindkét kártyához legyen aktuális drivertámogatás, itt az AMD részéről egy csapásra kiesett minden, GCN architektúra előtti VGA. Itt ismét el kellett gondolkoznunk, mert az AMD-oldalon az elsőként megjelent HD 7970-hez képest a GCN csak keveset változott, kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokat kapott, új szolgáltatások jelentek meg, a legfrissebb példányok pedig szakítottak a GDDR5-tel a HBM-et favorizálva.

GeForce téren a kisebb gond volt a legfrissebb meghajtóprogram általi támogatottság, hiszen ez egészen a korai Fermi modellekig használható, ellenben itt összességében nagyobb változáson mentek keresztül a GPU-k, a Radeonokat ellenpontként tekintve. Itt az AMD-é a staféta, mert a HD 6900 széria legacy státuszba helyezését egy időtállóbb architektúrával kompenzálták. NVIDIA-oldalon a csúcskategóriába felskálázott Maxwell kavarta meg a dolgokat, nehogy egyszerűen választhassunk. Egy HD 7970 - GTX 680 párosítás ugyan felmerült, azonban ezek már mindkét gyártónál kívül esnek a legfontosabb fejlesztési prioritáson, egyik sem mai modell már, így a hozzájuk képest egy-egy családdal frissebb szereplők lettek a kiválasztottak. Főszereplőink tehát a GeForce GTX 780 Ti és a Radeon R9 290X, melyek egyébiránt egymás közvetlen ellenfelei a gyártói pozicionálás tekintetében is.

ForceWare vs. Catalyst ForceWare vs. Catalyst
ForceWare vs. Catalyst [+]

... és drivereik

Kissé körüljárjuk még a driverek kiválasztásának körülményeit, mielőtt az eredmények sűrűjébe merülnénk. Itt ismét eltértek a gyártónkénti feltételek, mert a GeForce-okhoz sokkal gyakrabban kapunk frissebb verziót, míg a Radeonok végleges kiadású meghajtóinak megjelenési intervalluma az utóbbi időben igencsak megritkult. A konkrét kártyák ismeretében először az AMD-hez válogattuk össze ezeket, és az R9 290X 2013. október 24-én boltokba került, Hawaii XT GPU-jához a 2013. decemberi, WHQL minősítésű 13.12 verziószámot viselő Catalyst lett az első, a többi pedig a Catalyst 14.12 WHQL (ún. Omega-driver), 15.7.1 WHQL, 15.11.1 béta és a Radeon Software-ré átkeresztelt, megújult, szintén WHQL 15.12 – Crimson Edition.

A 2013. november 7-én kiadott GTX 780 Ti esetén csak megpróbáltuk nagyjából lekövetni a vörös tábor illesztőprogramjait, úgy, hogy többé-kevésbé azonos legyen az időköz, és egy-egy főverzióugrás is szerepeljen. ForceWare néven indult a GeForce-ok drivere anno az AMD Catalystok ellen, azonban napjainkban ezt a nevet már nem használja az NVIDIA. A kiválasztottak pedig már a Game Ready driver-ként elkeresztelt családban elhelyezkedő 331.82 WHQL (2013. nov. 19.), 344.11 WHQL (2014. szept. 19.), 352.86 WHQL (2015. máj. 18.) és az egészen friss, 2015. december 21-én megjelent 361.43 WHQL lettek. Végezetül fontos a magyarázat a viszonylag új béta Catalyst szerepeltetésének okára; tapasztalataink szerint a friss megjelenésű Radeonok esetén – a GeForce-okhoz képest mindenesetre – gyakori forgatókönyv, hogy nem áll azonnal rendelkezésre WHQL minősítésű meghajtó, így mi magunk is kíváncsiak voltunk, mivel is jár a nem végleges kiadás használata.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.