Atombaj, elhibázott fejlesztések

Fél évtizeddel ezelőtt a Sharp számára rózsásnak tűnt a jelen és a jövő. A vállalat LCD tévéi hasítottak, képminőségben verték a legtöbb konkurenst, jó pár rivális egyenesen tőlük vásárolta a paneleket, gyárakat és fejlesztőközpontokat építettek. Ráadásul ez a piaci részesedésükben is jelentkezett, hisz akkoriban hazai pályán, Japánban például szinte minden második eladott tévé Sharp márkájú volt, de a világ más tájain sem kellett szégyenkezniük. Ehhez képest mára nagyot fordult a világ. A cég piaci részesedése Európában másfél százalék körüli értékre csökkent, aminek következtében a cég erősen fontolgatja, hogy elhagyja az öreg kontinenst, és itteni tévédivízióját eladja a hongkongi TP Visionnek.

[+]

A visszaesés tehát drámai, ami értelemszerűen a gazdasági eredményekben is meglátszik, tehát a vállalatnak komoly veszteségekkel kell szembenéznie. Példájuk nem egyedi, hiszen a közelmúltban jó pár nagynevű cég hasonló ösvényre navigálta magát, ami a tévés piac komoly átalakulását hozta magával. Épp ezért érdemes egy kicsit áttekinteni, hogy a Sharp esetében mi is vezetett idáig, a dolog ugyanis nem teljesen rajtuk múlt.

Atomvillanás jobbról

Itt van például a szökőár által okozott fukushimai katasztrófa, amelyik az összes vállalat közül a Sharpot érintette a leginkább. 2011. március 12. és 14. között a fukushimai atomerőmű négy reaktorában is robbanás történt. Az esemény, illetve persze maga az ezt kiváltó árvíz számos egyéb terület mellett óriási hatást gyakorolt az elektronikai eszközök, így a televíziók gyártására is, hiszen komoly energiaellátási válságot eredményezett. Ez pedig a Sharp szigetországi gyáraiban még évekig problémákat okozott, ami miatt a cég jó néhány esetben nem tudta időre leszállítani a tévéket vagy paneleket.

Az egész eseménysorozat Japánban, ahol a cég igen erős volt, eleve óriási gazdasági visszaesést eredményezett. Sokan elhalasztották a tévévásárlást vagy alacsonyabb kategóriájú, azaz olcsóbb, kisebb árrésű modell mellett tették le a voksukat. Ez utóbbi nyilván kevésbé érintette azokat a konkurenseket, amelyek nem elsősorban a japán piacra támaszkodtak, vagy pláne azokat a dél-korai konszerneket, amelyek jelen sem voltak ott akkoriban.

Elhibázott fejlesztési irány

A Sharp rengeteg pénzt költött hasznos, ám nem igazán látványos technológiai fejlesztésekre. Ilyen például a négy alapszínt használó Quattron, amellyel szebbek, élénkebbek lettek a sárga és aranyszínű tónusok, valamint természetesebb bőrszínárnyalatok megjelenítése vált lehetségessé. Csakhogy ez az emberek jó részét nem igazán érdekli. A Toshiba végzett egy felmérést, amelyből azt derült ki, hogy a felhasználók 90 (!!) százaléka hozzá sem nyúl a képbeállításokhoz, miután hazaviszi a készüléket. Teljesen mindegy a jónépnek, hogy mit néznek, sokkal fontosabb sokak számára a belsőnél a külső, magyarul a dizájn.

Sharp Quattron [+]

Itt kell megemlíteni az olyan, szintén ipari mennyiségű pénzt igénylő és rövid távon nem sok hasznot hozó kutatásokat, amelyek eredményeként a vállalat már évekkel ezelőtt előállt saját 8K felbontású megjelenítőjével. Rendben, szuper, hogy tud ilyet a Sharp, de a 8K-ból még legalább öt évig nem lesz semmi. De ugyanezt lehet elmondani az UHD-ről is. A cég két évvel ezelőtt az elsők között mutatta be 4K prototípus kijelzőit, de az első végleges modellekkel már lemaradtak, mint a borravaló.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!