Merre halad a PC?

Igen, megint az Ultrabookokkal foglalkozunk. Idézőjelben, mert erre a kategóriára vannak az Intelnek kvázi hivatalos kritériumai, melyek szerintünk olyanok, hogy az egyszeri felhasználót, aki nagyon könnyű és nagyon vékony úti számítógépet szeretne, teljesen hidegen hagynak. Mégis, miért kellhet az Intelnek ez a szegmens, és miért akar ebbe a látszólag értelmetlen luxuskategóriába a következő években beleölni 300 millió dollárt?

Átlagfelhasználóknak még ma is elég

Hogy megértsük a helyzetet – vagy legalábbis a gondolatmenetünket, amivel boncolgatjuk – előbb egy(-két) lépést hátrébb kell mennünk. Valahol a Core processzorok megjelenésekor, 2006 környékén eljutott arra a szintre a számítástechnika, hogy az átlagfelhasználók minden teljesítményre vonatkozó igényét kielégítették; ez a vásárlóközönség 90-95%-át jelenti. Azóta ugyan befutott a még jobb teljesítményt nyújtó Core i processzorok első és második sorozata is, de notebookoknál sokszor azt éreztük, hogy az extra lóerő helyett inkább jobb lenne, ha még tovább csökkenne a fogyasztás. 2009-ben az addigra már két éve futó, nagyon drága, alacsony fogyasztású Core 2 ULV processzorok leárazásával létrejött a CULV platform, mely átlagos terhelés mellett ugyanúgy tíz watt környékén fogyasztott, mint mai alternatíváik.

A 2008-ban debütált Macbook Air csak idén kapott friss platformot

Ugyanerre az időszakra tehető az ARM processzorok reneszánsza. Gondoljunk csak bele, hogy mondjuk az iPad/iPhone és az Android előtt mennyit emlegettük az angol processzorfejlesztőket, és mennyiszer kerülnek szóba mostanság. Éppen a napokban futott be az NVIDIA új ARM megoldása, amire azt mondják, éppen a „mindenre elég” Intel Core platform teljesítményét hozza. Még ha ez nem is feltétlenül igaz minden tekintetben, akkor is jól érezhető, hogy az ARM nagyon jön. Ráadásul merőben másként, mint amit az x86-os architektúráknál megszokhattunk. Az ARM ugyanis licenszeli a megoldásait, kicsit sarkosan fogalmazva, azt mondhatnánk, hogy akár a PROHARDVER! is nekiállhatna ilyen lapkákat készíteni, nincs az a licenszes gáncsolás, fékezés, mint amit az Intel és az AMD csinál a saját birodalmában.

Kiváló példája a hardveres világ átrendeződésének az NVIDIA, mely desktop VGA-s cégből pár év leforgása alatt meghatározó ARM-os lett. Lényegében egy halódó piacról átálltak egy olyanra, ami még csak most bontogatja a szárnyait. Alapvetően sokan és sokszor temették már a PC-piacot, ami szinte biztos, hogy nem hal ki, de nyomon követhető az átalakulása. Nézze meg a kedves olvasó, hogy mondjuk 4-5 éve hány notebook volt a környezetében és hány van most! Világviszonylatban nő a laptopok aránya az asztali gépek rovására, ma már több mobil gépet adnak el, mint röghöz kötöttet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!