Inkább más kihívásokkal küzdene a Microsoft?
Az, hogy a Microsoftnál felmerült az alternatív lehetőségek keresése, ténylegesen jelzésértékű. Valószínű, hogy a Sony is kiértékelte a helyzetet, de arra juthattak, hogy jobban járnak, ha továbbra is a szoftverbe öntik a pénzt. Talán a japánok számára ez reálisabb is, mert olyan háttérrel rendelkeznek, amivel a Microsoft nem: van egy hihetetlenül képzett ICE Teamjük, ami folyamatosan szállítja az innovációt a Sony saját stúdióinak. Ha visszaemlékezünk az elmúlt évre, akkor a valós idejű számítógépes grafika iránt fogékony közösség figyelmét három komoly innováció ragadhatta meg. Ezek közül az egyik PC-re (object-space rendering), a másik kettő a PlayStation 4-re (voxel cone tracing és signed distance fields ray tracing) jön, és ami sokkoló, hogy az Xbox One-ra vonatkozóan nincs igazán nagy áttörés. Sőt korábban még az Xbox One SHAPE blokkjának tesztrészlegét is leépítették, vagyis terveztek a gépbe egy hangprocesszort, de a szoftveres oldalt nem igazán akarják továbbfejleszteni. Ezzel szemben a Sony pont dolgozik egy tényleg innovatív hangmotoron, vagyis leginkább felfogásbeli eltérés van a két cég között.
Az is látszik, hogy az Xbox One szoftveres szempontból lemaradt a PlayStation 4 mögött. A Microsoft nemrég tett elérhetővé egy olyan, alacsonyszintű hozzáférést biztosító API-t a konzoljához, amilyenhez hasonlót a Sony már a PlayStation 4 megjelenésekor szállított. Ez persze távolról sem katasztrófa, hiszen jobb később, mint soha, de a Sony jelenlegi piaci előnyébe az ilyen apróságok is beleszámítottak. Például a Battlefield 4 című alkotás zömében azért futott érezhetően jobban a PlayStation 4-en, mert ott már a megjelenéskor elérhető volt az aszinkron compute, amit a játék ki is használt, míg Xbox One-ra ezt nem tudták aktiválni az első verziójú API-val.
A Microsoft számára tehát elképzelhető, hogy reálisabb inkább a gyakoribb hardverfrissítés, de itt nem arról van szó, hogy a cég megoldja a problémákat, hanem egy olyan területre evez, ahol más kihívásokkal kell szembenézni. Az ugyanis okvetlenül fontos, hogy a konzolpiac előnyét biztosító alappillér megmaradjon, vagyis továbbra is a "megvenni és játszani" elvű konstrukció érvényesüljön. A jó hír, hogy ezt tulajdonképpen meg is lehet csinálni.
Gyakorlatilag, ha a Microsoft nagyon akarja ezt a hardveres fejleszthetőséget, akkor ezt a legegyszerűbb módon úgy tudja elérni, hogy az AMD-től kér egy új lapkát, amelyet úgy építtetnének meg, hogy kompatibilis legyen az Xbox One APU-jával. Ehhez csak be kell építeni a 8 darab Jaguar magot, a mostani két darab modulra szétosztva, és persze opciós lehetőség további modulokat is használni, akár még kettőt. Ezzel lenne például 16 darab mag, és egy extra L3 gyorsítótáron biztosítható is lenne az összeköttetés. Az IGP szempontjából sem ütközne nehézségbe a beépített részegységek megduplázása vagy akár további skálázása, anélkül, hogy az architektúrán változtatni kellene. Ezzel készülhetne egy olyan lapka, amely kaphatna egy Xbox One kompatibilis módot, amikor csak azok a részegységek lesznek aktívak, amelyek az eredeti konzolban is elérhetők, a fejlettebb módban pedig használatba vehetők az újonnan beépített extra erőforrások. Ilyen formában még emulációra sincs szükség, hiszen az operációs rendszer a program futtatásakor képes lenne kiválasztani a megfelelő működést.
A fejlesztők számára ennek az előnye az lenne, hogy a konzol életciklusa mindenképpen lefutna, tehát aki akar, annak szabad maradna a szoftveres innováció lehetősége. Mindemellett két specifikáció befagyasztása még belefér, tehát egy program bőven elkészíthető úgy, hogy azt egy helyett két gépre tesztelik ki. A grafika pedig jellemzően jól skálázható, tehát igazán komoly erőfeszítéseket még nem is kellene tenni azért, hogy mindkét specifikáción megfelelően fusson az alkalmazás, csak a gyengébbiken rosszabb lesz a képminőség, esetleg a sebesség. Mindez úgy is megoldható, hogy a felhasználó a megvásárolt szoftvert akármelyik gépen futtathatja.
A Microsoft számára egy ilyen modell azt az előnyt biztosítaná, hogy nem kell a Sony-val versenyeznie a szoftveres fejlesztések terén, egyszerűen a jobb grafikát mindenképpen hozná a jobb hardver. Mindeközben az Xbox továbbra is konzol maradna, vagyis azt a kényelmi funkcióját nem vesztené el, amiért sokan megveszik.
Hátrányos lehet azonban a koncepció köré épülő üzleti modell kialakítása. Ennek első körben a sok ismeretlen tényező lenne az oka. Miképp lenne érdemes ezeket a gépeket árulni? Lesz egy alap Xbox One olcsón, és egy modernebb, de kompatibilitást biztosító verzió drágábban? Vagy legyen az Xbox bérelhető, tehát maga a hardver konkrétan a szolgáltatás részét képezné, így ezek cseréjét a Microsoft az előfizetőknek megoldaná? Fontos kérdések ezek, és talán még a Microsoft sem tudja rájuk a konkrét választ.
Az üzleti modellnél is nagyobb gond, hogy az Xbox One esetében a Microsoft nem birtokolja a felhasznált lapka licencét, vagyis OEM szerződésben állnak az AMD-vel. Persze nagyon valószínű, hogy előre rögzítve vannak bizonyos szabályok, amelyek miatt nem kell állandóan vitázni a beszállítóval az árról, de egy extra lapka igénylése már nem túl előnyös alkupozíció a Microsoft számára. Beszállítót nem válthatnak, mert már eleve rengeteg pénzt fektettek a szoftverbe. Ugyanez igaz a partnerekre is: a redmondi óriás nem mondhatja nekik, hogy az elmúlt 3 év kutatásainak zöme mehet a kukába, mert új stratégia jön. (Illetve tulajdonképpen mondhatják, csak egyik partnert sem fogja majd érdekelni az új vas, ha a kutatásaikat és fejlesztéseiket nem tudják átvinni rá.) Ergo egy generáció mindenképpen egy beszállítónál ragadna. Ilyen modell mellett nem szabad OEM szerződést kötni, mert a második lapkáért az adott beszállító sokkal többet kérhet, mint amennyit pályáztatás melletti versenyhelyzetben kérne.
Az egész egyelőre nagyon ködös még, és nem biztos, hogy ez a modell bejön majd a piacnak, de elviekben nincs akadálya, csak jó döntéseket kell hozni. A Microsoft számára pedig érezhetően az univerzális Windows platform lett a fő szempont, amibe tényleg jobban illik inkább a hardver fejlesztése, mint a szoftveré.
Abu85
