Elmélet

Laikus, kívülálló szemlélő számára a számítógép tuningolása fölösleges időtöltésnek tűnhet. Az olcsóbban megvásárolt, majd néhány trükkel a drágább modellek sebességére gyorsított hardverek létjogosultsága még megmagyarázható, de a különböző szintetikus tesztprogramok toplistáin való versengés már legalább annyira értelmetlennek tűnik, mint például huszonketten ugyanazt a bőrgolyót kergetni, sőt, ezt a kergetőzést lelkesen nézni. Nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy emberek vagyunk, akiknek az alapvető létszükségleteik kielégítése mellett szórakozásra, örömforrásra is szüksége van. Mivel sokan vagyunk, sokféle dologgal lehet lázba hozni minket. Van, akit egy félrenyomtatott ív bélyeg, van, akit pedig a 800 MHz-en 3-3-3-8-as időzítés hoz lázba; ez a cikk az utóbbiaknak készült. Aki úgy érzi, őt ez nem érdekli, vagy egyenesen megbotránkoztatja a memóriatuningolás, az annak tudatában lépjen tovább, hogy az emberi populáció túlnyomó része ugyanígy van ezzel, és méltatlankodó kijelentéseitől kímélje meg az érdeklődőket, tartsa tiszteletben hobbijukat.

A gyakorlati vizsgálódás előtt foglalkozzunk kicsit a DDR memóriák lelkivilágával. A kis szilíciumlapkák, melyek 8-16-osával sorakoznak a nyomtatott áramköri lapon, meglehetősen összetettek. Az alábbi képen egy hagyományos DDR memória felépítése látható, de a DDR2 chipek is nagyon hasonlóak. Az adatok nagy mátrixokban helyezkednek el, melyekben az egyes területeket sor és oszlopcímekkel lehet elérni. Hogy ezek a címek ne legyenek túl hosszúak, nem egy nagyobb, hanem több kisebb tábla – bank – van minden chipben. A chipek ezután többedmagukkal kerülnek a nyomtatott áramkörre.

forrás: www.corsair.com

Az összetett szerkezetből sejthető, hogy egy-egy memóriaműveletet hosszas válogatás és címzés előz meg, hiszen ki kell választani a memóriamodult, azon a chipet (CS), majd a chipnek a megfelelő bankját (BA), végül a bankon belül meg kell adni a sor (RAS) és oszlop (CAS) címét. Ez a művelet okozza a késleltetést, ami a parancs kiadása és a művelet tényleges elvégzése közötti idő, ezt általában nanoszekundumban (egymilliárdod másodperc) adják meg. Aki látott már Everest memóriatesztet, az tudja, hogy a késleltetés összevont értéke megközelíti a 80 ns-ot. Ezeket a nanoszekundumokat a számítógép valójában órajelütemekből építi fel. Egy 1000 MHz-es ütemmel dolgozó alkatrész ütemei 1 ns-onként követik egymást. Egy 800 MHz-es DDR2 modul esetében némi trükkel – éppen ezért hívjuk effektív órajelnek – 1,25 ns telik el a karmesteri pálca két lendítése között. A késleltetéseket órajelciklusban adják meg.

A késleltetés (latency) sok összetevőből épül fel. Ezek részletezéséhez meg kell ismerkedni a memóriachipek alaputasításaival. Az első az Activate, ami a kívánt adatunk sorát éleszti fel. Ezután következhet egy vagy több írás/olvasás, végül a sort le kell zárni, erre való a Precharge utasítás.

CAS Latency idő szükséges a kikeresett, majd kiolvasott adat érvényesítéséhez, a chip külső adatcsatornájára juttatásához. A RAS-to-CAS Delay, más néven tRCD, az az idő, aminek a sor aktiválása és az írási/olvasási művelet között el kell telnie. A RAS Precharge, más néven tRP az a késleltetés, aminek egy sor lezárása (Precharge), majd egy másik sor aktiválása között el kell telnie. Az utolsó késleltetés, amit meg kell ismerni, az Activate to Precharge Delay – tRAS, ami egy sor aktiválása és lezárása közötti minimális időt jelenti. Ha ennél az időnél rövidebb alatt végeznénk az írással/olvasással, akkor is ki kell várni. Ennek az időnek a jelentősége a legkisebb, ugyanis egy sorból általában több adatot olvasunk ki, vagyis a tRAS-t többnyire túllépjük. Az alábbi képen látható a késleltetések összefüggése.

forrás: www.corsair.com

A késleltetéseket órajelciklusban és többnyire a következő sorrendben szokták megadni: CAS Latency – RAS-to-CAS Delay – RAS Precharge – Activate to Precharge. Az AMD K8 platformjánál (Athlon 64, Sempron, Opteron) használják még a Command Rate-et, ami a memória chip kiválasztása (CS) és a következő parancs (jellemzően soraktiválás) között eltelik. Általánosan elmondható, hogy a kisebb késleltetési értékek jobbak.

GoodRAM Pro és G-Skill

Mai első tesztalanyunk a kevéssé ismert GoodRAM terméke. A Pro sorozatról még weboldalán sem találtunk információt. Kis keresgélés után kiderült, hogy ez a termék javarészt Lengyelországban és Csehországban ismert, most mi is megvizsgáljuk, mit tud. A klasszikus memóriadobozból megjelenésre is tuningos, 512 MB-os modulpár bújt elő. A kék hőleadón szép, fényes GoodRAM és PRO embléma virított. A címkén Wilk Elektronika S.A. olvsható, ami egy lengyel vállalatnak tűnik.

A címkére írták még az ajánlott, 1,9 voltos memóriafeszültséget, a modul méretét és névleges sebességét. A két bordát a tetején látható két fémpánt tartotta megfelelő erősséggel, nem csúszkáltak.

Az azonosítószoftver csupa nullát írt ki a gyártó helyére, de a chipek kódját jól találta meg. A GoodRAM is majdnem alkalmazta a szokásos tuningoscsábító trükköt az időzítésekkel. Bevett szokás, hogy a termék borításán nagyon jó, alacsony értékeket tüntetnek fel, de azok gyakran nem a megszokott – DDR2-800 esetében 400 MHz-es – órajelhez, hanem valamilyen alacsonyabbhoz tartoznak. A GoodRAM Pro esetében DDR2-533-as és DDR2-667-es bejegyzés is volt a DDR2-800-as mellett. A legutolsó oszlop 5-5-5-15-ös értékei teljesen átlagosak, de cserébe 2 x 512 MB profi GoodRAM-ért csupán 32 000 forintot kell fizetni, ráadásul élettartam-garancia jár hozzájuk.

A G-Skill DDR2-800-as moduljai párban, egy kartonlapra műanyagozva érkeztek. Fekete hűtőjük szintén kiemelkedik az átlagból, közepén gyári logó feszít.

A címkéről már sejthető, hogy a memóriákat gyakorló tuningcég készítette, ugyanis nagyobb, 2-2,1 voltos feszültség és csábító késleltetési adatok vannak feltüntetve rajta.

A gyártó megnevezése itt már stimmelt, de az időzítéseknél a korábban említett turpisságot fedeztük fel. A címkén látható 4-4-4-12 valójában 4-4-4-13 és nem 400 MHz-hez, hanem csupán 270 MHz-hez tartozik. Persze a kiolvasott adatoknál sokkal fontosabb, hogy a RAM mit bír a gyakorlatban. A vételár magasabb, mint a GoodRAM-nál, 46 800 Ft. A gyártó weboldalán élettartam garanciát tüntetnek fel, de a forgalmazó "csak" 5 évet vállal. Lássuk be, ennyi idő alatt amúgy is elavul a DDR2 RAM.

Patriot és Corsair

A Patriot DDR2-800 párosa a G-Skillhez hasonló, egyszerű csomagolásban, de tetszetős bordákkal felvértezve érkezett. Egyetlen bajunk a nem túl divatos, barnás-szürkés színnel volt. A hőleadók itt ragasztva voltak, nem fémpánt feszítette őket egymásnak.

A címkén 4-4-4-es időzítést olvashattunk. Érdekes volt a méret megjelölése, ugyanis a 2 x 512 MB-os páros mindkét darabján 1 GB-ot tüntettek fel.

Azonosítónk PDP Systems nevű gyártót ismert fel, és kiderült, hogy a jó kis időzítésnek nincs sok köze a chipekben rögzített referenciához. No, majd a csatatéren kiderül, mi a helyzet. A Patriot párosáért 43 200 forintot kell fizetni, és az élettartam-garancia itt is öt évet jelent.

A Corsair XMS2-8000 UL moduljai több szempontból is különböznek többi tesztalanyunktól. A legfontosabb, hogy 1000 MHz-re vannak hitelesítve, és az egyik legismertebb, tuningmemóriákkal foglalkozó gyártó készítette őket.

A komoly renomé komoly megjelenéssel párosult. A Corsair hőleadói hagyományosan feketék, fényesek és ragasztva vannak. A hajós emblémájú márka zászlóshajója a címke szerint 1000 MHz-en 5-4-4-9-es időzítéseket tud, az adatlap szerint ehhez 2,2 voltos feszültség kell.

A gyártó neve és a modul azonosítója is helyesen szerepelt a rendszerinformációkban. A sebességtáblázatban nincs 500 MHz-es bejegyzés, és a 400-as is gyengébb a címkén feltüntetettnél. A két 512 MB-os Corsair XMS2-8000 UL vételára 51 000 Ft, de itt is benne van az élettartam-garancia.

Tesztek I.

Bármilyen hardverre igaz, hogy nagyon nehéz tuning szempontjából tesztelni. A legtöbb részegység határait nem is lehet mások befolyása nélkül vizsgálni. A DDR2 memóriák képessége nagymértékben függ a hozzájuk kapcsolódó processzortól, és példányfüggő is. Előfordulhat, hogy éppen olyan memóriát fogunk ki, amely az átlagosnál jobban vagy kevésbé tuningolható. Mai tesztünk eredménye, melyhez minden modellből csak egy-egy példányt használtunk, csak felvezetője lehet egy eszmecserének, amit a tuning-RAM-ok büszke tulajdonosai folytatnak majd.

Világos, hogy márkától függetlenül két memóriamodul azonos beállításon ugyanúgy egyforma eredményt produkál, mint két azonos órajelű Pentium 4 530 processzor vagy GeForce 7900 GT. A vizsgálódáshoz Intel Pentium D 830 alapú rendszert használtunk. AM2 foglalatos Athlon 64-gyel vagy új, Core 2 Duo processzorral más számértékű, de hasonló jellegű eredményeket értünk volna el, mint ezzel a lassan visszavonuló platformmal.

Az első tesztmenetben a DDR2-800 memóriákat Asus alaplapunk által ajánlott, alapértelmezett késleltetésekkel teszteltük, majd – továbbra is DDR2-800 órajelen – kipróbáltuk, meddig lehet csökkenteni a késleltetéseket. A második menetben azt vizsgáltuk, meddig növelhető a memóriák órajele. Sajnos, ebben processzorunk 230 MHz-es FSB-je szabott korlátot. Az általa meghatározott, DDR2-920 szintre állítottuk a lécet, de ezt automatikus időzítésen az összes modul megugrotta, így itt is lecsökkentettük az időzítéseket.

A ranglistákon versenyzők játékát nem akartuk – és processzorunkkal nem is tudtuk volna – elrontani, ezért a sebességet az Everest memóriatesztjei mellett valós alkalmazásokkal is mértük. Így fény derült arra is, hogy a memóriatuningolásnak van-e gyakorlati jelentősége, vagy csak egy örömforrás néhány rekordhajhásznak.

A memória sebességének egyik legjobb mérője a késleltetés. Ez platformonként változó és az integrált memóriavezérlőjű AMD processzorok a legjobbak benne. Első, DDR2-800-as beállításunkban látható, hogy a késleltetések csökkentésének nem túl nagy, de befolyásoló hatása van. Míg az alap 5-5-5-15 és 5-5-5-18-as felállásokban 83 ns környékén maradt az Everest összesített érétke, addig a késleltetések csökkentésével egyre jobb eredményt kaptunk. Tesztpéldányaink közül - meglepetésre - a legolcsóbb GoodRAM Pro bírta a legjobban, egészem 3-3-3-8-ig lehetett csökkenteni az értékeket, ami az eredeti eredményhez képest 8%-os javulást eredményezett. A legkevésbé a G-Skillt lehetett húzni, 4-4-4-12-nél még alapos memóriafeszültség-emelésnél sem tudtunk lejjebb menni. A Patriot és Corsair CAS Latency értékét sem tudtuk 4 alá csökkenteni.

A DDR2-920-as tesztekben a processzor nem az eredeti 15 x 200 MHz-en, hanem 15 x 230 MHz-en ment, így a gyorsulásban valamennyire a központi egység hatása is benne van. A kíváncsiság kedvéért azt is megnéztük, hogy DDR2-667-hez közeli órajelen mennyivel gyengébb a késleltetés. Az eredmény meglehetősen érdekes lett. A felhúzott processzorral már DDR2-690-en, alap késleltetésekkel is olyan eredményt értünk el, mint 3 GHz-en DDR2-800-zal és a legjobb időzítésekkel. Ez az eredmény is jelzi, hogy a memória eredményeiben jelentős szerepe van a processzornak és egyúttal a chipkészletnek is.

Természetesen az órajelek emelése mellett is jól jött a késleltetések csiszolása. A legjobb eredményt az ezres Corsairrel értük el. A 70,9 ns-os érték 15%-kal volt jobb az alapbeállítású DDR2-800-as eredménynél, de az alap DDR2-920-as számra is majdnem 5%-ot vert. Ez egy szoros ranglistán akár sorsdöntő is lehet. Ismét jól szerepelt a GoodRAM. Bár a helyezettek között minimális volt az eltérés, a legolcsóbb versenyző a második lett a Corsair mögött. A G-Skill és a Patriot testvériesen megosztozott a dobogó utolsó fokán.

Everest memóriaírás/olvasás tesztekben egyértelműen a processzor volt a szűk keresztmetszet. Alap órajelen minden modul minden késleltetési beállítással szinte ugyanazokat az eredményeket hozta. A javított késleltetések hatása parányi volt, de hajszálnyival ismét a GoodRAM győzött.

A processzort tuningolva, a DDR2-690-es eredményen látszott, hogy azért a jó RAM-nak van némi hatása. Bár nem sokkal, de a 690-es eredmény lett a leggyengébb. Az alap és agresszív időzítések közötti eltérés ismét parányi volt, de a GoodRAM megintcsak jól szerepelt.

Első alkalmazástesztünk a ZIP tömörítés volt. Itt érdekes eredmény született, bár a különbségek ismét picik voltak. Időzítési beállításoktól függetlenül a memóriák eredményei párban követték egymást. A sorrend így Corsair, Patriot, G-Skill, GoodRAM lett, de az első és utolsó között csupán 7% eltérés volt, ami közel volt a teszt szórásához.

Felpumpált processzorral látszott, hogy a memóriának nem sok köze van a tömörítési teljesítményhez. A Patriot modulokkal DDR2-690-en mért eredmény csak egy másodperccel volt gyengébb a legjobb DDR2-920-as eredménynél.

Tesztek II.

Videokódolásban is szoros volt a verseny. A legjobb és legrosszabb DDR2-800-as eredmény közötti 2%-os különbség akár a Mars pillanatnyi állására is fogható.

Tuningolva jobbak lettek az eredmények, de a gyorsulás a processzornak köszönhető. A DDR2-690-es eredmény azért érzékelhetően gyengébb volt a többinél, de nem sokkal.

Renderelésben sem volt más az eredmény, mint korábban, a mezőny legjobb és leggyengébb eredménye között csupán 3% volt az eltérés.

A DDR2-690-es eredmény ismét azt bizonyította, hogy a valós alkalmazás nem profitál a csúcsmemóriából. Egy kis mérésbeli anomália miatt a Patriot modulok DDR2-920-on, azonos időzítéssel lassabbak voltak, mint DDR2-690-en, ami megerősítette feltevésünket, hogy a többi komponens sokkal nagyobb hatással van a renderelő teljesítményre, mint a memória.

Photoshopos bűvészkedésünk is a korábbi eredményeket igazolta. A memória időzítéseinek javítása csak minimális hatással volt az eredményre.

Játékban – esetünkben FEAR-ben – sem számított sokat a memória csiszolása. DDR2-800-on a legjobb és legrosszabb átlag között csupán 3 fps volt, de a teszt szórása nagyjából 2 fps környékén mozgott, tehát pár próbálkozás után a leggyengébb G-Skill vagy a legjobb Patriot produkció is a mezőny közepére került volna. Ugyanez volt a helyzet megemelt frekvenciákkal is.

Értékelés

Mai tesztünk ugyanazt bizonyította, mint korábban DDR400-as vizsgálódásunk, hogy a tuningra kihegyezett memóriáknak szinte semmilyen befolyása sincs a hétköznapi alkalmazásokra. Aki gyorsítani szeretné rendszerét, az jobban teszi, ha az extra memóriára szánt összeget inkább erősebb processzorra, videokártyára vagy egyéb hardverre költi.

Akinek viszont hobbija új számítógépes csúcsok felállítása és rekordok döntögetése, az vegye figyelembe a GoodRAM Pro mai eredményét. Bár még a szintetikus tesztekben is nagyon közel voltak egymáshoz a modulok, mai legolcsóbb versenyzőnk többnyire az élmezőnyben végzett, és a legjobb időzítéseket is vele értük el. Mindezek fényében ajánlott minősítést érdemel, de nem szabad elfelejteni, hogy a tuning példányfüggő és tesztünkben nem is annyira a memóriamodulok, mint inkább a processzor volt a korlátozó tényező. Aki kompromisszumok nélkül a leggyorsabb memóriát akarja, és nem sajnálja rá a pénzt, annak továbbra is az 1000 MHz-es Corsair XMS2-8000 UL ajánlott, de vigyázat, jön a 8500-as modell!

GoodRAM Pro Corsair XMS2-8000 UL

rudi

A Corsair XMS2-8000 UL-t az Expert Computer Kft., a GoodRAM Pro-t a Case Hungary Kft., a G-Skill és Patriot memóriákat a Quality-Ram Plus Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.