Megjelenítés, bevitel

A Toshiba kijelzője a betekintési szögeket nézve tipikus TN+film paneles modell. Szemből nézve jó képet adott, felülről vagy alulról azonban kivilágosodtak vagy átfordultak a színek. Sajnos oldalról nézve sem teljesített kimagaslóan.

Megmértük a 10,1"-os képernyő színhelyességét. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pr szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tole. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

A kalibráció előtti értékek a szokásosnak mondható 10 DeltaE körüli átlaggal és 20 DeltaE-s maximum eltéréssel rendelkeztek. Ezt sikerült kerek 1 DeltaE-s átlagra lecsökkenteni, ekkor a legnagyobb eltérés is 3,6 DeltaE volt csak, tehát jól sikerült a kalibráció. A megjelenítő képe szép, élénk színű lett.

A LED-es háttérvilágítású kijelző szabad szemmel nézbe elég jónak, homogénnek tűnt, a műszeres mérés azonban kisebb-nagyobb különbségeket mutatott az eloszlásában. A középső részt jóval világosabbnak mutatta, mint a két szélső rész, valamint a képernyő alsó harmada is gyengébb fényű volt. Maximális fényerőként 202 cd/m²-t mértünk, ami a 0,8 cm/m²-es minimummal 253:1 kontrasztarány ad, ami jó eredménynek számít.

Vastag keret veszi körül az NB200 10,1 hüvelyk képátlójú monitorát. A fényes káván is megjelennek a kívül már látott ferde díszitőcsíkok. Mivel a képernyő is tükröződő felületű, a netbook beltéri és kinti használatakor is elég zavaró tud lenni az összhatás. A vastag felső rész közepében lapul a VGA felbontású webkamera és a mikrofon. A Toshiba logó alatt, középen lapul a bekapcsológomb, ami a gép működése közben halvány fehér fénnyel világít.

Az NB200 egyik legfurább része mindenképpen a billentyűzete volt. Abszolút nem a netbookokon megszokott fajta. Leginkább az Apple MacBookok klaviatúrájára emlékeztet különálló, függőleges oldalú gombjaival, bár az Asusnak is volt már hasonló próbálkozása. A billentyűk mérete kicsit kisebb a netbookokon általában használtaknál, ezért néha lecsúsztak az ujjaink róluk, de azért egész jól lehetett rajta gépelni. A gombok nagyon rövid úton jártak. A gombsor magyar kiosztású, de a szűk hely miatt átvariálták, így a "0" a Space bal oldalára került, a hosszú "í" meg a jobb oldalára, ami elég kellemetlen, megszokásukhoz hosszú idő kell. Az Enter két soros és a többi ékezetes gomb is a helyén van, ami viszont jó pont.

A Page Up-Down párost nagyon jó megoldással a kurzormozgatók mellé tették egymás alá. Sőt, a Home-End és az Ins-Del parancsok is saját billentyűre tették, ami megint csak dicséretet érdemel. A Caps lock jelzőlámpája a gomb sarkában lapul.

A fedél és a monitorkeret csíkozásából a touchpad is kapott. Érezni nem lehet a bordázatot, ez csak látványelem. Az érintőpad hatalmas a netbook méreteihez képest. Az ujj izzadása miatt egy kicsit ragadós, nehézkes egy idő után használata, de megszokható, nem volt gondunk vele. Két különálló gombja széles, könnyedén lenyomható, jó minőségű volt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!