Az elmúlt hónapokban némileg átértékelődött a középkategória fogalma. Az NVIDIA felső-középkategóriásként (vagy inkább a felsőkategóriába való belépőként) harangozta be a GeForce 8800 GT-t, majd később az AMD ugyanezt tette a Radeon HD 3870-nel, és közép-középre pozicionálta a Radeon HD 3850-et. Ez ugyancsak meglepett minket, hiszen mindkét gyártó az előző generációs high-end chipek kicsit vagy jobban megkurtított tagjait prezentálta ebben a szegmensben. Az új Radeonok alapjául szolgáló RV670 egy felezett memóriabuszú R600-as, míg a 8800 GT-ben szolgáló G92-ben csak egyetlen stream processzoros tömbbel (16 SP-vel) van kevesebb, mint a csúcs GTX-ben vagy éppen az új, 512 MB-os GTS-ben. Ettől persze felcsillant a vásárlók szeme, mert most végre hosszú idő után olyan tényleg igazán gyors és használható középkategóriás videokártyákat lehet kapni, ami nem mondható el az előző generációról, gondoljunk csak a GeForce 8600 GT/GTS-re vagy a Radeon HD 2600 Pro/XT-re. Ezeket a chipeket már megjelenésükkor is csak lassú, belépő szintűként lett volna szabad eladni, persze ebból a két cégnek nem származott volna semmi előnye. Azóta viszont tényleg megérett az idő a váltásra.
A Zotac GeForce 9600 GT-je [+]
Ha a vásárlók zömét jelentő célcsoportra koncentrálunk, akkor az első lépést most az AMD tette meg. A Radeon HD 3850 alapjában véve a megboldogult R600-ra épül, de annál átgondoltabb, korszerűbb felépítéssel rendelkezik. Az AMD rájött, hogy feleslegesen bonyolította a nyomtatott áramköri lapot az 512 bites memóriavezérlővel, ezért ezt elfelezte; a memória-sávszélesség így is elegendő, ha a chip órajelét kicsit visszaveszik. Végülis ha a régi számozást vesszük alapul, akkor a HD 3850 lehetne a Radeon HD 2800 Pro/XT (a 2900 Pro jelölés már foglalt). Az AMD ezúttal nem csak a bejelentés idejét, de a gyártástechnológiát tekintve is előnyben van riválisával szemben. A Radeon HD 3850-en található chipet, az RV670-et 55 nm-es csíkszélességgel gyártják, ennek következtében a mag mérete teljesítményéhez viszonyítva igen kicsinek mondható a GPU-k világában, mindössze 210 mm2 (alig kisebb, mint a 45 nm-en gyártott Intel Wolfdale-ből két darab). Minél kisebb egy chip, annál alacsonyabbak a gyártási költségek, hiszen alacsonyabb az anyagár és magasabb a kihozatali arány. Az AMD-nek ez az előnye, mint látni fogjuk, kulcsfontosságú momentummá válik.
Az NVIDIA a HD 3850 ellenében ezidáig nem tudott felmutatni semmilyen alternatívát, hiszen a 8600 GTS teljesítménye jóval alacsonyabb, a 8800 GT viszont gyorsabb és persze drágább. Az NVIDIA helyzetét komplikálja, hogy a 8800 GT-n található G92-es chip gyártási költsége túl magas ahhoz, hogy annak egy kisebb órajelű változatával próbálkozzon betörni ebbe a szegmensbe, ezért elérkezett az idő a legújabb középkategóriás kártya eljöveteléhez, megszületett a GeForce 9600 GT. Az NVIDIA, mint eddig, most is a típusszám 600-as végződésével jelzi, hogy ebbe a szegmensbe szánja VGA-ját, nem zavartatva attól, hogy a 9600-as számot az ATI már használta – de talán nincsenek is már olyan sokan, akik felemlegetnék az évekkel korábbi Radeon 9600 Pro/XT-t. A GeForce 9600 GT alapja a G94-es chip, mely a G92-höz hasonlóan 65 nm-es csíkszélességen készül a TSMC egyik gyárában (Fab12 vagy Fab14), könnyen elképzelhető, hogy alig pár méterre az RV670-től.
Az Asus GeForce 9600 GT-je [+]
Az NVIDIA dokumentációi szerint a TPC-k (Thread Processing Cluster) belső felépítése nem változott a G92-höz képest, tehát a G94 logikailag a G92-re épül, természetesen annak megcsonkított változatáról van szó: az új chipben összesen négy aktív stream processzoros tömb található (64 SP). A textúrázást végző logika a G92-höz hasonlóan 1:1 arányban tartalmaz címzőket és szűrőket, szám szerint mindkettőből 32 darabot. A 8800 GT ezen a területen jóval erősebb volt 56/56-os felépítésével. Érdekesség, hogy a ROP-blokkok száma nem csökkent, tehát a 8800 GT-hez hasonlóan négyet találunk a G94-ben, emellé párosul az NVIDIA állítása szerint egy jobbfajta tömörítési eljárás, amely a nagyobb felbontások használata során érezteti hatását. Azt gondolná az ember, hogy a DirectX 10 térnyerésével inkább máshova kellene helyezni a hangsúlyt, de ezek szerint az NVIDIA másképpen látja a helyzetet. A G80/G92-es chipeken egy-egy ROP-blokkhoz kapcsolódik egy-egy 64 bites memóriabusz, és ez igaz a G94-re is, ami azt jelenti, hogy ez az első középkategóriás NVIDIA videokártya, mely 256 bites memóriavezérlővel büszkélkedhet (hasonlóan a Radeon HD 3850-hez). A GeForce 9600 GT-hez mellékelt dokumentációk nagyon felületesen érintik magát a chipet, a benne rejlő architektúrát, és egy szót sem szólnak a szálak vezérléséről, a regiszterfájlok, illetve gyorsítótárak méretéről, vagy éppen az SFU-k sebességéről (4 órajel/utasítás), pedig szintetikus elemzéseink okot adnak a gyanakvásra, miszerint más is változott (erről később).
A videolejátszási képességek (PureVideo HD) tárháza is bővült, ezek a Forceware 174-es verziójától a G92-alapú kártyákon is működnek. Ez egyrészt támogatja az úgynevezett Dual Stream Decode Acceleration technológiát, ami lehetőséget ad két HD videó lejátszására szimultán, kép a képben módon. Fejlődött a videók dinamikus kontrasztjának beállítása is és egyes megjelenített színek, illetve tónusok (a fű zöldjének, az égbolt kékségének, az emberi bőrszínnek) valós időben feljavított megjelenítése (a szem állítólag ezekre a színekre a legérzékenyebb). Érdekesség még, hogy az új PureVideo HD már támogatja a filmlejátszást a Windows Vista Aero módjában is. Ugyanakkor a VC-1 és MPEG-2 videók hardveres gyorsítása továbbra sem 100%-osan támogatott, az NVIDIA GPU-i az entrópiakódolást a CPU-ra hagyják. A G94 natívan támogatja a HDMI és DisplayPort csatlakozókat, tehát csak a gyártókon múlik, hogy látunk-e majd ilyen kiadást a boltok polcain.
| VGA megnevezése | GeForce 9600 GT | GeForce 8800 GT | Radeon HD 3870 Radeon HD 3850 |
| GPU kódneve | G94 | G92 | RV670 |
| Gyártástechnológia | 65 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | |
| Tranzisztorok száma | 505 millió | 734 millió | 666 millió |
| A chip mérete | 240 mm2 | 328 mm2 | 210 mm2 |
| GPU órajele | 650 / 1625 MHz | 600 / 1500 MHz | 775 MHz 670 MHz |
| Vertex shader egységek száma | 64 darab skalár stream processzor | 112 darab skalár stream processzor | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor |
| Pixelfutószalagok száma | |||
| Pixel shaderek száma | |||
| Textúrázók száma | 32 textúracímző, 32 textúraszűrő | 56 textúracímző, 56 textúraszűrő | 32 textúracímző, 16 textúraszűrő |
| ROP-egységek száma | 4 blokk (16) | 16 | |
| Támogatott Direct X verzió | 10 | 10.1 | |
| Memóriavezérlő | 256 bites crossbar | 256 bites Ring Bus | |
| Memória órajele | 900 MHz | 1125 MHz 830 MHz | |
| Memória-sávszélesség | 57600 MB/s | 72000 MB/s 53120 MB/s | |
| Memória típusa | GDDR3 / GDDR4 | GDDR4 GDDR3 | |
| Memória mérete | 256/512 MB | 512 MB 256/512 MB | |
Olyan apróságokról már nem is kell szólnunk, mint az SLI támogatása, a PCIe 2.0 szabványú csatlakozó és a külső PCIe tápcsatlakozó használata. A 9600 GT elméletileg 95 wattot fogyaszt szemben a 8800 GT 110-es értékével, viszont ez az érték megegyezik a Radeon HD 3850 95 wattos fogyasztásával. A GeForce 9600 GT továbbra is csak DirectX 10-kompatibilis, tehát nem támogatja azokat a kiterjesztéseket, melyeket az RV670-alapú kártyák igen (D3D 10.1). Kérdéses, hogy az NVIDIA támogatása nélkül ezek mennyire fognak elterjedni, a játékgyártók valószínűleg nem önmaguk ellenségei. A legproblémásabb és leglátványosabb ebből a szempontból talán a standardizált AA-mintavételi pontok képességére vonatkozó előírás, ez a DX10-ben nincs meghatározva, erre manapság jó példa az a néhány UE3-ra íródott játék, amiben a két gyártó saját megoldását erőlteti rá a játékra, ezek – mondanunk sem kell – összehasonlíthatatlanok.
A Zotac nagyon belendült a mintapéldányok osztogatását illetően, ugyanis a GeForce 8800 GTS 512 MB-os variánsát is ők prezentálták számunkra elsőként, az Asus most késett egy picit. A Zotacról annyit kell tudni, hogy az ATI-s (vagyis most már AMD-s) Sapphire közeli leszármazottja. Annyira közeli, hogy garanciális ügyeiket is együtt intézik, tehát az új márka mögött stabil kereskedői támogatás van.
GeForce 9600 GT [+]
Az Asus 9600-asa külsőre teljesen megegyezik az elmúlt hetekben megismert 8800 GS/GT-vel, a Zotacé viszont referencia-kiépítésű, csak a hűtőn látható matrica változik gyártóról gyártóra. A kártya már első ránézésre is nagyon hasonlít a GeForce 8800 GT-re, mondhatnánk, hogy megegyezik azzal, de ez nem teljesen igaz, ugyanis minimális változtatások léptek érvénybe. Ilyen a hűtőborításon látható szellőzőlyukak mérete, mennyisége és a ventilátornál látható, kör alakú kivágás átmérője, ami nagyobb lett. Ennek az lett az eredménye, hogy a videokártya több levegőhöz jut. A külső borítást levéve láthatóvá válik a hűtőrendszer, ami teljesen megegyezik a 8800 GT-n látottal. A grafikus processzor egy rézbetéttel érintkezik, ez hőcsövek révén adja le a meleget az alumínium hűtőbordának. A 9600 GT is egyszlotos kártya, a hűtőborda rögzítéséhez rengeteg csavarra van szükség, azok a külsős hűtési megoldások, amiket a 8800 GT-re terveztek, jók lesznek a 9600 GT-re is. Egyébiránt mi azon a véleményen vagyunk, hogy a 9600 GT-n a hűtést felesleges lecserélni, és ez igaz az Asus verziójára is. A ventilátor üresjáratban és terhelve is teljesen hangtalan, ugyanúgy, mint a 8800 GT-n. A különbség csupán annyi, hogy a G94-es chip jóval kisebb, kevesebb hőt disszipál, így terhelés közben sem sül szét. Egy 23 fokos szobában a GPU üresjáratban kb. 45, terhelve 65 fokig melegedett. Ha alapul veszünk egy 40 fokos belsejű számítógépházat, még mindig csak 85 foknál járunk teljes terhelés alatt, miközben a chipnek 120 fokig probléma nélkül kell üzemelnie.
A 9600 GT felül, a 8800 GT alul [+]
A hűtőrendszert teljesen leszedve látható lesz a NYÁK, amely a két VGA esetében szinte teljesen megegyezik, csak a ráhelyezett feszültségszabályzó alkatrészek mennyisége és helyzete változott meg. A GPU és a memóriák ugyanúgy helyezkednek el, még a csavarlyukak is ugyanott vannak, a NYÁK hossza is azonos. Az áramköri lapot eleve 256 bites memóriaeléréshez tervezték. A hátsó fertályon a NYÁK-ot szinte teljesen beépítették, ebből arra lehet következtetni, hogy később ennél az alap GT-nél csak gyengébb verziót dobnak majd piacra (esetleg egy magasabb órajelű változat is elképzelhető magasabb tűrőképességű alkatrészek használata mellett). A hátoldalon nincs semmi látnivaló, további memóriachipek számára nem tartanak fenn helyet.
[+]
A videokártya központjában található a G94 kódnevű grafikus processzor. A mi tesztalanyunk 2008. második hetében készült, tehát alig 1 hónapos. Érdekes, hogy a GPU-t elforgatták 45 fokkal, ezzel talán sikerült lerövidíteni egy-két útvonalat a GPU és a memóriachipek között. A 9600 GT 256 és 512 MB-nyi memóriával ellátott verziókban lesz kapható, az általunk tesztelt egy 512 MB-os volt, ezen Samsung K4J52324QE-BJ1A jelölésű, 1 ns-ra hitelesített GDDR3-as chipeket találtunk, ami azt jelenti, hogy 1 GHz-es órajelig kell bírniuk a sebességet. A GeForce 9600 GT GPU-jának gyári órajele 650 MHz, a stream processzorok 1625 MHz-en, a memóriák pedig 900 MHz-es órajellel rendelkeznek, az Asus nálunk járt verziója követi is ezt az ajánlást. A Zotac AMP Edition ezzel szemben 725/1750/1000 MHz-es órajelekkel, tehát 11/8/10%-kal túlhajtva kerül forgalomba.
[+]
Egy kép a méretarányokról, amin jól látszik, hogy a 9600 GT éppen olyan hosszú, mint a 8800 GS/GT és a Radeon HD 3850. Az előző generáció középkategóriás GeForce-a méretében még alsó-középkategóriásként tetszelgett, ezek az új videokártyák már inkább erőt sugároznak, szerencsére a hűtéseken azért még látszik, hogy moderált a fogyasztásuk.
Cikkünkben a GeForce 9600 GT ellenfeléül egy sor videokártyát vettünk elő. Igaz, ez inkább az újabb meghajtóprogramoknak és a kíváncsiságunknak tulajdonítható, mint az ész diktálta érveknek. A legfőbb ellenfél a Radeon HD 3850. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a 8800 GT-nél mennyivel lassabb, és hogy milyen módon viszonyul a HD 3870-hez. A 8600 GTS az előző sorozat középkategóriás GeForce-a, ezért került a tesztbe, az X1900 XT pedig azért, mert a DirectX 9-es korszak egyik legkedveltebb VGA-ja.
Zotac 9600 GT AMP Edition és Asus 9600 GT[+]
Asus EN8800GS és EN8600GTS [+]
Asus EH3870 TOP Edition [+]
A Zotac GeForce 9600 GT-je gyárilag túl van húzva, ezért nem biztos, hogy a tuningteszt eredménye ebben az esetben törvényszerűnek tekinthető a többi 9600 GT-re vonatkozóan, de valamiféle támpontot adhat. A GeForce 9600 GT-t csak az nTune-nak sikerült túlhajtania (a Rivatuner és a többi tuningprogram még nem ismerte fel), az nTune pedig csak az alapórajelet és a memóriát engedi túlhúzni, a stream processzorok órajele a GPU-val együtt emelkedik. A 9600 GT eredetileg 650/1625/900 MHz-es órajelekkel rendelkezik, a Zotac AMP Edition ezzel szemben 725/1750/1000 MHz-en ketyeg, ezt nekünk 775/1871/1125 MHz-ig sikerült továbbpörgetnünk. Ha a referenciaórajeleket vesszük alapul, akkor 16/14/20%-os túlhajtásról beszélünk, ez nem tűnik túl soknak egy középkategóriás kártyától, hiszen a GeForce 8600-asokban nem ritkán 40–50% tuningpotenciál is rejtőzhet, de ne legyünk telhetetlenek. Először lássuk, hogy alapórajelen mit tud a kártya. A gyárilag túlhajtott VGA-n a GPU-t és a stream processzorokat az nTune segítségével 670/1627 MHz-re állítottuk be, a memóriát pedig 900 MHz-en rögzítettük.
| Videokártya / driver | Zotac GeForce 9600 GT AMP 512 MB (@670/1627/900 MHz) / Forceware 174.12 Zotac GeForce 9600 GT AMP 512 MB (725/1750/1000 MHz) / Forceware 174.12 Asus GeForce 8800 GT TOP 512 MB (@600/1500/900 MHz) / Forceware 174.12 Asus GeForce 8800 GS 384 MB (550/1375/800 MHz) / Forceware 174.12 Asus GeForce 8600 GTS 256 MB (675/1450/1010 MHz) / Forceware 174.12 Asus Radeon HD 3870 TOP 512 MB (@775/1125 MHz) / Catalyst 8-451-2-080123a Gigabyte Radeon HD 3850 256 MB (670/830 MHz) / Catalyst 8-451-2-080123a BBA Radeon X1900 XT 512 MB (625/725 MHz) / Catalyst 8-451-2-080123a |
| Processzor | Core 2 Quad Q9450 2,66 GHz (2 x 6 MB L2 cache) |
| Alaplap | Gigabyte P35T-DQ6 – Intel P35 chipset |
| Memória | 2 x 1024 MB Samsung DDR3, 1066 MHz-en 5-5-5-15 időzítésekkel |
| Merevlemez | Samsung SpinPoint T166 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
| DVD-meghajtó | Pioneer DVR-111 |
| Tápegység | Cooler Master 550 Watt |
| Op. rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit |
Játékok
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat a GeForce-okon „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékokat általában magas/maximális részletesség mellett teszteltük, a beállításokat a grafikonokról lehet leolvasni. A tesztelt Vista tartalmazza az összes októberig kiadott javítást, ezen felül a többkártyás konfigurációk teljesítményét gyorsító összes gyorsjavítást is (KB945149, KB936710, KB938194, KB938979).
Az Enemy Territory: Quake Wars, HL2: Episode 2, Crysis játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Bioshock, Gears of War, Colin McRae DiRT, Oblivion) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.
A tesztkonfigurációk fogyasztásának lemérése során nem tapasztaltunk semmi különlegeset. Üresjáratban továbbra is a HD 3850 fogyasztja a legkevesebb áramot köszönhetően a PowerPlaynek, ami a GPU órajelét visszaveszi 300 MHz-re. A HD 3870 kétszer annyi memóriával és magasabb órajelekkel mintegy 12 wattal fogyaszt többet, a 9600 GT pedig 14-gyel, nem vészes egyik sem. Terhelve ebben a mezőnyben az igen egyszerű felépítésű 8600 GTS győzedelmeskedik, ezen nincs is mit csodálkozni. A Radeon HD 3850 megszerzi a második helyet, ennél picivel fogyaszt többet a 8800 GS, és ezek után következik a 9600 GT. A HD 3850 és a 9600 GT között összesen 10 watt a különbség, tehát emiatt nem dőlünk a kardunkba. Érdemes megfigyelni a DirectX 9-éra csúcsát jelentő Radeon X1900 XT fogyasztását, szépen lekörözött mindenkit.
Szintetikus elemzésünkben most csak két dolgot vizsgáltunk meg jobban, a textúrázást és a vertex/geometry shader sebességet. Az ábrán jól látható, hogy a 9600 GT a 8800 GT-hez képest mennyit „butult”, eltűnt három stream processzoros tömb, viszont minden más, a teljesítményt befolyásoló komponens változatlan maradt, elméletben. A Pixel Shaderes tesztekben a 8800 GT és a 9600 GT viszonya a stream processzoroknak, textúrázóknak és órajeleknek megfelelően alakult.
Lássuk először textúrázást. Ennek két érdekessége van: egyrészt a 9600 GT-hez képest 8800 GT-ben majdnem dupla annyi textúraszűrő és -címző található, ugyanakkor mindkét chipben 4 ROP munkálkodik. A tesztprogram szerint a 8800 GT és a 9600 GT sebessége közel azonos a textúrázók eltérő számának ellenére, köszönhetően a 4-4 ROP-nak, ami szűk keresztmetszet a rendszerben. Egy- és kéttextúrás esetben még a 9600 GT a gyorsabb a magasabb órajel miatt, viszont három- és négytextúrás esetben (ami a játékokra inkább jellemző) már a 8800 GT kerekedik felül 3, majd 7%-kal, nemhiába, több textúrázója van. Ez jó tanulság nekünk és az NVIDIA-nak is: a textúrázók számának csökkentésével a teljesítmény nem csökken jelentősen, viszont a chip mérete csökkenthető és/vagy más, az architektúra gyengeségeit ellensúlyozó változtatásokat lehet eszközölni cserébe.
A furcsaságok sora viszont még csak most kezdődik. A DX9-es vertex shader 2.a körben a 9600 GT az órajeleket is figyelembe véve csak 16%-kal volt lassabb a 8800 GT-nél, holott a stream processzorok számából és az órajelekből következően 35%-kal alacsonyabb értéket vártunk. A VS 3.0-s tesztben már 31% volt a különbség, ami az elvártnak megfelelő. A DX10-es Rightmark vertex shaderes teszt első körében, a földgömbös Earthben a leggyengébb beállításokat használtuk, ebben nincs feltételekhez kötött elágazásvezérlés, egy vertexhez 32 textúramintavételezés tartozik, számuk pedig 30 000. Itt ismét csak 22%-os különbséget mértünk ki, míg a nagyobb terhelésű Waves tesztben (komolyabb feltételes elágazások, csúcspontonként 24 mintavételezés, de ezekből összesen 1 122 000) már 38%-ot.
A Rightmark DirectX 10-re írt verziójának Geometry Shader tesztje volt a csúcspont. Az első menetben egy galaxist formáló részecskerendszert látunk, ahol egy GS négy vertexet formál, ebből lesz egy pontja a galaxisnak. Mi a legkisebb komplexitású, félmilliós rendszert választottuk olyan beállítással, melyben a Vertex Shaderek is besegítenek a geometriaiaknak. Ebben a tesztben az órajeleknek megfelelően skálázódott az eredmény, a 9600 GT-t a 8800 GT órajelein járatva pont 179 fps-t kaptunk. A Hyperlight fantázianevű hatás már sokkal összetettebb, használja a DirectX egyik nagy újdonságát, a stream outputot. A GS és VS számolása után az eredményt újra a GS-ek kapják meg, és tovább dolgoznak a pufferben tárolt adatokon. Az első menetben kiszámolják a csóvák irányát, sebességét és növekedési vektorát, majd ezek alapján a második körben elkészül a kép. Mi ehhez is a GS-eket dolgoztattuk, így még összetettebb lett a számolás. Ez esetben, még ha az órajeleket figyelembe is vesszük, a 9600 GT közel 6–7%-os előnyt kovácsolt magának, ami arra utal, hogy valamit optimalizáltak a magon belül (talán nagyobb lett a klaszterenkénti regiszterfájl vagy a gyorsítótárak), de az is elképzelhető, hogy az a bizonyos javított tömörítési eljárás van a háttérben. Ettől persze kutyából nem lesz szalonna, az NVIDIA architektúrája stream outputot is használó GS-ben továbbra is jelentősen le vannak maradva az AMD GPU-ival szemben. Már csak azt kellene tudni, hogy ezt a játékok mikor kezdik el használni? Ha az NVIDIA-n múlik, akkor valószínűleg soha...
A megatextúrás ET:QW jól ment a GeForce 9600 GT-nek, a 8800 GT mögött másodikként futott be, megelőzve még a Radeon HD 3870-et is. Ugyanez történt a Half Life 2 második epizódját játszva is, verte a 8800 GS-t is, és jelentősen gyorsabb volt a Radeonoknál. Szerencsére ebben a játékban elég magasak az fps számok, így az összes videokártyával be lehet állítani játszhatóra a felbontást. Újra elővettük az Obliviont, amiben a 9600 GT ismét hozta az ezüstérmes várományosának járó sebességet. A Colin McRae: DiRT és a World in Conflict DirectX 9-es módban sem változtatott a helyezéseken, ezekben a játékokban a GeForce 9600 GT a GeForce 8800 GT-hez közeli teljesítményt nyújtott, így elég valószínű, hogy nagyrészt a textúrázás sebessége volt a perdöntő, márpedig ha textúrázás, akkor GeForce, ez már köztudott generációk óta.
Az Unreal Engine 3-as játékok egy kis színt hoznak a tesztbe, ezekben ugyanis a 9600 GT a Radeon HD 3870 mögé szorult vissza. Ahhoz képest, hogy a 9600 GT a HD 3850 ellenfeleként lett beharangozva, igencsak szép eredményeket ér el az új középkategóriás. Lábjegyzetként megemlítenénk, hogy észrevételeink szerint az új Catalyst ezekben a játékokban igencsak sokat javított a Radeonok sebességén.
A Crysis alatt mért sebességet már-már felesleges taglalni, itt a GeForce-ok egyeduralmának lehetünk szemtanúi. Meglepő, de a GeForce 8800 GS medium beállítás mellett megelőzte a 9600 GT-t. Itt még valószínűleg a számolás, tehát a stream processzorok száma dominál, míg high és very high beállításban a textúrázás miatt a kevesebb memóriával, keskenyebb memóriavezérlővel és gyengébb ROP-blokkal rendelkező 8800 GS teljesítménye visszaesik, bár több stream processzora révén még így is utoléri a 9600 GT-t. A Radeonok sajnos le vannak maradva.
A Gears of Wart is elővettük, a 9600 GT szinte olyan gyors volt, mint a 8800 GT. A játékban 62 fps-nél limit van, ezért ennél többet egyik videokártya sem ért el. Végülis úgy döntöttünk, hogy a játékot leteszteljük DirectX 9-es beállítás mellett is, ugyanis sehogyan sem sikerült rájönnünk, mitől lassulnak be a Radeonok DirectX 10-es módban; szemre semmi különbség a képek között, miközben az fps-számláló (a Radeonon) visszaesik legalább hússzal. Úgy tűnik, hogy a játék DirectX 9 módban a Radeonokon is tökéletesen játszható.
A GeForce 9600 GT a 8800 GT-hez hasonlóan jött, látott és győzött, legalábbis ami a teljesítményt illeti. Összegző grafikonunkból kitűnik, hogy az NVIDIA legújabb fejlesztése talán túlságosan is jó lett, ha azt vesszük figyelembe, hogy még a Radeon HD 3870-et is veri; hangsúlyozzuk, hogy a Zotac kártyájának órajeleit ez esetben visszavettük a referenciaajánlásnak megfelelő értékekre. A játékok többségében kb. 10%-os differenciát mértünk ki a 9600 GT és a 8800 GT között, miközben shader számolásban elvileg 35% körüli a különbség, tehát egyértelmű, hogy a tesztelt játékokban máshol kell lennie a szűk keresztmetszetnek – ennélfogva logikus, ha azt mondjuk, hogy a 9600 GT optimálisabb elegye a különböző komponenseknek, mint a 8800 GT. A Rightmark tesztek is azt mutatták, hogy az NVIDIA a VS/GS részen csiszolt valamit, így azok a kódok jobban futnak a 9600 GT-n, és kevesebb erőforrást vonnak el a PS-ektől.
És akkor itt jön a képbe az ár/teljesítmény mutató és a két gyártó várhatóan igen komoly árháborúja. A 9600 GT teljesítményére napjaink játékaiban nem lehet panasz, de mit sem ér az egész, ha túl drágán mérik a terméket. Egyik partnerünk 50 000 forintos árcédulát jósol a 9600 GT-nek, ami azért valljuk be, a HD 3850-nél jóval magasabb, annak ellenére, hogy az NVIDIA elméletileg a Radeon HD 3850 ellenfeleként pozicionálja az új chipet. A kezdeti árak valószínűleg pár héten belül mérséklődnek, és a 9600 GT beáll az őhozzá illő szintre, már csak az a kérdés, hogy a konkurencia erre mit lép. Ugyanis ha az AMD meg akarja őrizni, netán növelni szeretné piaci részesedését, kénytelen lesz árat csökkenteni. És ezt meg is teheti, hiszen az RV670 olcsóbban gyártható, tehát alacsonyabb áron eladva is több profittal kecsegtet. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a G94 sem egy óriáschip, a gyártási költsége a mag méretéből adódóan csak kb. 12–15%-kal lehet magasabb, a két kártya teljesítménye között viszont közel 20% a különbség, ennél fogva az AMD nincs olyan jó pozícióban, mint azt elsőre gondolnánk. A fejleményekre mi magunk is kíváncsiak vagyunk, remélhetőleg egy árháború kezdődik el. Az is elképzelhető, hogy az NVIDIA beáll egy szintre, ezt követi majd az AMD (elvileg kb. 20%-kal olcsóbban kellene adnia sajátját), és ott szépen megállapodnak. Viszont az NVIDIA megteheti azt is, hogy megszorongatja az AMD-t; egy kis rizikót és veszteséget bevállalva olyan szintre csökkentheti a 9600 GT-ért elkért összeget, ahol az AMD már nem képes követni (így piacot rabol el tőle), vagy ha követi is, profitot nem szerez vele. Erre persze nincs túl sok esély, a gyártóknak nem szokása ilyen gálánsnak lenni a vásárlókkal szemben...
Lenne még egy kérdésünk: mi lesz a GeForce 8800 GT-vel? Na és a gyorsabbik RV670-alapú Radeonnal? Utóbbiért az AMD többé nem kérhet ilyen magas árat, hiszen a 9600 GT ha nem is mindenhol, de nagy általánosságban lenyomja. A G92 gyártási költségei jóval magasabbak, miközben a 8800 GT nem olyan sokkal gyorsabb a 9600 GT-nél, hogy megérje árusítani. Két eset lehetséges: a 8800 GT vagy eltűnik, vagy lejjebb nyomja az árakat. Akárhogy is legyen, hosszú böjt után végre olyan időszaknak nézünk elébe, ami számunkra csak jó lehet: megfizethető, de ugyanakkor gyors videokártyákat lehet kapni.
 |  |
| Zotac GeForce 9600 GT AMP Edition | NVIDIA G94 |
fLeSs
A Zotac 9600 GT-jét a Ramiris Rubin Zrt., az Asus videokártyáit pedig az Asus bocsátotta rendelkezésünkre.