1 TB-os merevlemezek tesztje

1 terás nagymenők

A merevlemezek piaca az elmúlt 2 évben első ránézésre másról sem szólt, mint a tárkapacitás növeléséről. A merőleges adatrögzítési eljárás kifejlesztése után a gyártók zöld jelzést kaptak, és sorra jelentették be nagyobbnál nagyobb tárolóikat. Korábban a méret növelésének egyetlen módja az volt, hogy a már meglévő fejlesztéshez "hozzácsaptak" egy újabb tányért, és így megszületett az új változat még nagyobb méretben. Mondani sem kell, ez a felhasználók számára nem kecsegtetett semmi jóval, hiszen a több tányér mellé több fejre van szükség, ezek együttesen pedig magasabb fogyasztást, hőfejlődést, zajszintet és rezonanciát eredményeztek. Az új eljárás segítségével azonban jelentős mértékben kitolható az egységnyi területen tárolható adatmennyiség mértéke, tehát kevesebb tányérból nagyobb merevlemezek készíthetők. A Hitachi volt az úttörő, a 7K1000-rel elsőként lépett a színre ezzel az új megvalósítással, akkor még igen fejlettnek tekinthető 200 GB-os tányérokkal. Azóta viszont a konkurensek is felzárkóztak, sőt egymást is fölülmúlták, a Seagate már kifejlesztette a 375 GB-os tányérokat tartalmazó 7200.11-et is. Jelenleg a másfél terabájtos meghajtók trónolnak a csúcson (pontosabban a Seagate egymagában), legalábbis, ami a méretet illeti. Az ár/teljesítmény, azaz ár/kapacitási arányt illetően azonban a 750 GB-os és az 1 TB-os meghajtók a legvonzóbbak. Előző tesztünkben négy különböző 750 GB-os meghajtót vettünk jobban szemügyre, most viszont elérkezettnek láttuk az időt az 1 TB-os merevlemezek bemutatásához; ezek jelenleg éppen annyiba kerülnek, mint bemutatásuk idején a 750 GB-osak. Kicsit visszatérve az új eljárás hozadékaihoz, a nagyobb tárkapacitású tányérokkal szerelt meghajtók nem csak nagyobbak, hanem hűvösebbek és halkabbak is, legalábbis elméletben, ráadásul gyorsabbak is, hiszen a nagyobb adatsűrűségű lemezeken a fejek kisebb mozgással több adatot képesek elérni.

Hitachi Deskstar 7K1000 és Seagate Barracuda 7200.11 [+]

A Hitachi a 7K1000 után bemutatta a nagyobb tányérokkal készülő E7K1000-et, de ezt sajnos nem sikerült beszereznünk, ezért a 750 GB-os bemutatónkban is szereplő 7K1000 1 TB-os verzióját teszteltük le. A 7K1000 még egy úgynevezett első generációs, merőleges adatrögzítési eljárással készült meghajtó (már ami a meghajtókat illeti, mert a PMR-nek már a második verziójával készül), ennélfogva jelen bemutatónkban a legrégebbi típus; 200 GB-os tányérjaiból 5 darabot találunk a meghajtóban, ezeket 10 fej írja és olvassa. Ami a teljesítményt illeti, a 7K1000-nek nincs mitől félnie, de az öttányéros felépítésből következően a melegedés és zajszint témakörökben már jelentős hendikeppel indul. A meghajtó 32 MB-os gyorsítótárral, NCQ-támogatással és Serial ATA II interfésszel rendelkezik, és a díszes "baráti" társaságban egyedüliként, utolsóként még hagyományos molex csatlakozót is tettek rá.

A Seagate lemaradt az 1 TB-os méretért folyó harcban, azóta viszont magára talált és a versenytársakat megelőzve mutatta be a másfél TB-os Barracuda 7200.11-et (a tizenegyedik Barracuda "család"). Tesztünkben nem erről lesz szó, hanem az 1 TB-os változatról. A 7200.11 már a gyártó második generációs PMR-technológiáján alapul, az 1 TB-os változat 250 GB-os tányérokból épül fel, ezeket 8 fej írja-olvassa (emlékeztetőül a 7200.10-ben 188 GB-os lemezek voltak). A Hitachi 7K1000-eséhez hasonlóan támogatja a SATA-300-as csatlakozást, illetve az NCQ-t, és 32 MB-nyi gyorsítótárral rendelkezik, éppen a 7200.10-ben található 16 MB duplájával. A nagyobb méretű tányéroknak köszönhetően a 7200.11 elvileg halkabb és gyorsabb elődjénél, utóbbira rásegít a gyorsítótár megnövelt mérete is.

Samsung Spinpoint F1 és F1 RAID [+]

A Seagate a merevlemezgyártás úttörője, de nagy hiba lenne a részükről, ha nem vennék komolyan a feltörekvő Samsungot. A koreai gyártó az utóbbi években komoly konkurenciát állított a riválisok elé, háttértárolóik minden szempontból versenyképesek. Már a Spinpoint T166 is - ami mégcsak nem is PMR-alapú - nagyon jól sikerült, de előző tesztünkből kiderült, hogy a Spinpoint F1 még jobb lett. Ez volt az első 334 GB-os tányérokkal szerelt winchester, ebből következően az első olyan típus, melynek 1 TB-os változata mindössze három lemezből épül fel. A Spinpoint F1-ben 32 MB-nyi gyorsítótárat találunk, ugyanakkor SATA-300-as csatolóval és NCQ-támogatással rendelkezik. A HD103UJ jelenleg az F1 széria topmodellje, és a versenyben részt vevőkhöz hasonlóan 7200-at fordul percenként. A Spinpoint F1 RAID-es változata a HE103UJ, amit kiszolgálókba és szerverekbe szántak, a specifikációk alapján egy picit többet fogyaszt asztali társánál, de ezt, illetve a meghosszabbított garanciális időtartamot (3-ról 5 évre) leszámítva megegyezik azzal.

Western Digital Caviar Green és Black [+]

Az 1 TB-os méretért folytatott harcban a WD futott be másodikként a célba a Caviar GreenPower (Caviar GP) merevlemezzel, majd fél évvel ezután a WD termékfejlesztési stratégiája is új szakaszába lépett, hiszen idén nyáron „színkódolttá” vált asztali számítógépekbe szánt, 3,5 hüvelykes merevlemezeinek kínálata. Percenként 5400-as fordulatszámon üzemelnek, ezért az átlagosnál halkabbak és kisebb fogyasztásúak a Caviar Green modellek, jelenleg 500-1000 GB-os kapacitással. A középmezőnyben helyezkednek el a 40-750 GB tárhellyel szolgáló, 7200-as fordulatszámú Caviar Blue egységek (ezek a korábbi Caviar SE16-ok átkeresztelkedve), míg a 7200 rpm-es kategória csúcsát az 500-1000 GB-os Caviar Black winchesterek jelentik. Tesztünkben egy Caviar Greent és egy Caviar Blacket vizsgáltunk meg, a Caviar Blue-ból egyelőre nem létezik 1 TB-os verzió.

A Caviar Green minden bizonnyal tetszeni fog a csendre vágyó felhasználóknak, hiszen a WD direkt nekik fejlesztette. A különböző hangzatos fejlesztések révén (IntelliSeek, IntelliPower stb.) elérték, hogy a meghajtó kevesebbet fogyasszon, kevésbé melegedjen és halk legyen. A kedvező fogyasztásról elmondható, hogy egy átlagfelhasználót nem különösebben foglalkoztat az a pár watt, hiszen nem a merevlemezek a fő energiafalók a számítógépben, viszont a melegedés és különösen a zaj csökkentése nagyon jól hangzik. Mindezért cserébe viszont a merevlemez lassabb lett, csak 5400-at forog percenként. Ezért is lett Caviar Green a neve, mert környezetbarát. A zöld WD-nek a még forgalomban lévő, 16 MB-os gyorsítótárral szerelt változatát teszteltük (WD10EACS), amelyben már 3 darab 334 GB-os tányér található, de egyes helyeken már megvásárolható a 32 MB-os verzió is. A boltokban figyeljünk, mert a WD10EACS-nak a 4 tányéros változata még kapható, ezen 00ZJB0-os kód látható.

A WD Caviar Black a Greennel szemben a maximális teljesítményt tartja szem előtt, és belsőleg is ennek megfelelően épül fel, 3 Gbps-os SATA interfészt, 32 MB puffert és az átviteli sebesség növelése érdekében megduplázott vezérlőchipet kapott. Az író-olvasó fejek sosem érintkeznek a lemeztányérokkal (NoTouch ramp load tech.), ehelyett egy oldalsó műanyag elemen parkolnak, ami segít megelőzni a letapadásból, kopásból vagy a szállítás közbeni rázkódásból eredő problémákat, ráadásul jól tűrik a vibrációkat is (StableTrac), vagyis elvileg az sem okozhat gondot, ha egy sok merevlemezt, ventilátort tartalmazó házba szerelve használjuk őket. A Caviar Blackből a WD1001FALS típusjelzésű változatot volt szerencsénk letesztelni, ez a csúcsmodell, ennél elvileg már csak a VelociRaptor gyorsabb.

A WD mellett a többi gyártó is rendelkezik különböző energiatakarékosságra utaló, hangzatosan elnevezett technológiákkal. Ezekkel mi külön nem szoktunk foglalkozni, mert szerintünk egy asztali PC-ben a merevlemez a fogyasztás szempontjából a legelhanyagolhatóbb komponens, nem nyom sokat a latban, hogy a HDD 5 vagy 7 wattot fogyaszt. Ebből a szemszögből oldalainkon elsősorban a videokártyák és a processzorok kapnak kiemelt figyelmet.

Résztvevők adatai, tesztkörnyezet

A résztvevők

Tesztkörnyezet

Tesztprogramok

• HDTune
• PCMark 2005
• Intel Performance Evaluation and Analysis Kit (IPEAK)
• Xbitlab's FC-test és egyszerű fájlmásolás teszt
• Ghost32
• Crysis, Call of Duty 4 és Enemy Territory: Quake Wars
• Everest UE 4.2
• Hard Disk Sentinel

A merevlemezeket egy napjainkban átlagosnak, vagy annál kicsit erősebbnek tekinthető számítógépben teszteltük le, kétmagos Core 2 Duóval, Intel lapkakészlettel és kétcsatornás memóriavezérlővel. A tesztrendszer továbbra is Windows XP SP2 alapú. A winchestereket a déli hídról működtettük, de nem kapcsoltuk be az NCQ-t, ugyanis korábban már meggyőződhettünk róla, hogy a funkció az átlagfelhasználó gépét inkább lassítja, mint hogy gyorsítaná a tempót. A HDTune és az IPEAK résztesztek particionálatlan állapotban futottak, az összes többi alkalmazáshoz NTFS fájlrendszert használtunk, mindegyik merevlemezt teljes méretére formatáltuk le, és 32 kB-os clusterméretet állítottunk be.

HDTune és PCMark

A HDTune és PCMark2005 szintetikus tesztekben elért eredmények nem feltétlenül tükrözik egy merevlemez mindennapi alkalmazásokban tapasztalható tudását, de a nyers erő demonstrálására jó eszközöknek bizonyulnak; ez elsősorban a HDTune-ra igaz.

Hitachi Deskstar 7K1000 1 TB olvasás/írás [+]

Samsung Spinpoint F1 1 TB olvasás/írás [+]

Samsung Spinpoint F1 RAID 1 TB olvasás/írás [+]

Seagate Barracuda 7200.11 1 TB olvasás/írás [+]

Western Digital Caviar Green 1 TB olvasás/írás [+]

Western Digital Caviar Black 1 TB olvasás/írás [+]

A HDTune alatt elért értékek arra jók, hogy egy meghajtó nyers erejét feltérképezzük, de a mindennapokban használt alkalmazásokra nem vetíthetjük ki az itt elért eredményeket. Ami az olvasást illeti, érdekesség, hogy a Samsung F1 RAID változatának elérési ideje alacsonyabb az asztali változaténál. A Samsung 93 MB/s-os átlagos olvasásával az első lett, a Hitachi 69 MB/s-mal pedig az utolsó. A Samsung után a WD Blacket és a Seagatet találjuk, bár a WD-nek alacsonyabb az elérési ideje. Írásban ugyanezeket tapasztaltuk, a Samsung volt a nyerő, mögötte a WD és a Seagate, a Hitachi a sor végére szorult. Érdekesség, hogy a meghajtók kívülről befelé haladva éppen a felére lassultak le minden esetben.

A PCMark 2005-ös tesztek már közelebb állnak a valósághoz. Itt, ha győztest kellene hirdetnünk, akkor az a WD Caviar Black lehetne, őt szorosan követi a Samsung Spinpoint F1, és a Hitachi 7K1000-ese sem szégyenkezhet. A Barracuda 7200.11 négy esetből háromban az utolsó helyen végzett, az elvileg 5400-at pörgő WD Caviar Green háromszor is elverte. Ez utóbbi típustól nem is vártunk túl nagy sebességet, de 5400 rpm-es létére jól szerepel (érdekes, hogy az alkalmazások betöltése tesztben a Samsung előtt végzett).

IPEAK és fájlmásolás teszt

Az átlagos, mindennapi igénybevétel leteszteléséhez az az Intel meghajtótesztelésre kifejlesztett IPEAK szoftverét használtuk. A programcsomagban található „Win32 Disk Tracing Kit” egy memóriarezidens program, amellyel minden I/O-műveletet rögzíthetünk, mint egy szkriptet, így azt később a RankDisk programmal visszajátszhatjuk, tehát minden futtatáskor szektorról szektorra ugyanazt a műveletsort hajtatjuk végre a háttértárolóval. Ha ezerrel elosztjuk a RankDisk végeredményét, eredményül kapjuk a merevlemez alrendszer másodpercenkénti I/O műveleteinek számát az adott szkript alatt. A szkripteket mi magunk készítettük. Ez a teszt adja talán a leghitelesebb eredményeket a merevlemezek sebességét illetően, hiszen valódi, mindennapi alkalmazásokat, játékokat indítottunk el, futtattunk, teszteltünk.

Az első szkript egy számítógép átlagos, mindennapi használatát szimulálja. Megtalálható benne egy kis Office 2003-as Word szövegszerkesztés, Excel táblázatkezelés, Paint, böngészés Internet Explorerrel több ablakban, levélfogadás/olvasás/írás Outlook Express-szel, Windows Commander alatti másolgatás ide-oda egy merevlemezen belül, Adobe Readerrel fájl megnyitása és olvasása, ACDSee-vel képek nézegetése, filmnézés Windows MediaPlayer 9-cel és QuickTime Playerrel, regisztrációs adatbázis Norton SystemWorksszel való kijavítása, víruskeresés Norton Antivirussal, könyvtártörlések, tömörítés WinRAR-ral, 3ds max renderelés, Windows Media Encoder 9 fájlkonvertálás – mindezek több esetben szimultán végrehajtva. Itt a Samsung F1-esei végeztek az élen, de csak minimális hátrányban van a WD Caviar Black és a Hitachi 7K1000. A Seagate Barracuda 7200.11 7200-at forgó létére ezúttal sem volt képes a WD Green fölé kerekedni, ez a két típus jelentősen, közel 25%-kal maradt el a mezőnytől.

Második tesztünkben játékokat futtattunk, mentett állásokat töltöttünk vissza, játszottunk. A sorban a játékipar jeles képviselőit találjuk meg, úgymint Far Cry, Doom 3, UT2004, Half Life 2, MOHPA és Riddick. A Caviar Black tarolt, a 7K1000 pedig "elavultsága" ellenére ismét a második helyen végzett. Őket a két Samsung követi, az asztali verzió egy kicsit lassabb volt a szerverbe szánt változatnál, aztán a WD Green és a Barracuda következik, ezúttal is jelentősen leszakadva.

Harmadik IPEAK tesztünkben egy számítógép bootolását rögzítettük, a Windows XP operációs rendszer betöltésének első pillanatától kezdve egészen addig, amíg az összes automatikusan futtatandó program el nem indul. Esetünkben egy elég komolyan leharcolt (több mint 1 éves) rendszerről van szó, és a háttérben a következő programok indulnak el a Windows startja után: Logitech Mouseware, Active SMART, QuickTime player, HP Digital Imaging Monitor, Norton Internet Security Professional 2003, Norton Antivirus 2003, CounterSpy kémprogramirtó. A Caviar Black megállíthatatlannak tűnik, a Hitachi 7K1000 még épphogy követni tudja, de a többiek számottevően lemaradtak, még a Samsungok is, ami kisebbfajta meglepetést okozott köreinkben. A Barracuda és a WD Caviar Green itt is a lassabbak táborát gyarapította, bár a Seagate 7200-asa ezúttal feljött a negyedik helyre.

Végül bevetettünk néhány vírusirtót, és azt rögzítettük, ahogy ezek a programok végigfésülik a rendszerben található merevlemezeket. WD Caviar Black, Samsung F1 RAID és Hitachi a sorrend, a többiek csak messziről szemlélik a győztesek párbaját, kiváltképp a Samsung Spinpoint F1, ami korábbi eredményeit meghazudtolva az utolsó helyen végzett – a magas elérési idő talán itt ütközött ki leginkább.

Az IPEAK tesztekben a WD Caviar Black és a Hitachi 7K1000 tekinthető a nyerőnek, őket a Samsung Spinpoint F1 RAID-es változata követi. A Samsung F1 asztali verziója lassabb volt, mint amire számítottunk, bár az általános merevlemezhasználat résztesztben az első helyen végzett, és mi ezt kiemelt figyelemmel szoktuk követni, hiszen átlagfelhasználóknak szánt merevlemezekről van szó egy átlagfelhasználóknak íródott tesztben.

Az IPEAK után a régi, de bevált FC-Test felturbózott változatával teszteltük a merevlemezeket, az FC-test által létrehozott fájlok háromszorosát másolgattuk ide-oda. Az FC tesztprogrammal előre meghatározott méretű és számú fájlt hozhatunk létre a merevlemezen (írásteszt) különböző példák alapján. Ezek a példák a mindennapi használatra jellemző fájltípusok/fájlméretek, például ISO fájlok (600–700 MB-osak, tehát CD-méretűek), MP3 zenék (2–10 MB-osak), a Windows állományai (1 kB-tól 1 MB-ig), és így tovább. Természetesen, ha ezeket a fájlokat mind mi generáljuk, úgy mindig ugyanannyi és ugyanolyan méretű állományt kapunk, garantálva ezáltal a változatlan környezetet. Az így létrehozott fájlokat később szintén a programmal egy-egy kattintással átmásolhatjuk, átmozgathatjuk, letörölhetjük, tehát azokat a műveleteket végezhetjük el, amelyeket mindenki szokott a számítógépen. A program ezután kiírja, hogy a merevlemez az adott művelettel mennyi idő alatt végzett, és megadja a műveletvégzés sebességét is (MB/s-ben).

Mi tehát az FC-Test három példáját használtuk fel, amelyek a következők voltak.

• MP3 – 270 darab 2-10 MB-os fájl, összesen kb. 1 GB méretben
• ISO – 3 darab 4-700 MB-os fájl, összesen kb. 1,6 GB méretben
• WIN – 9006 darab 1 kB - 1 MB-os fájl összesen kb. 1 GB méretben

Ezeket a programmal először létrehoztuk, tehát ráírtuk a merevlemezre (create), majd az adott könyvtárból beolvastuk (read), és végül átmásoltuk az adott merevlemezen egy másik könyvtárba (copy). Csak a másolást futtatuk (háromszor), majd a legjobb időeredményt (másodperc) jegyeztük fel, tehát az FC-Testek esetében a kisebb érték a jobb! A teszt, mint már említettük, annyiban megváltozott, hogy az FC-test által létrehozott fájlok háromszorosát másolgattuk át.

A fájlmásolós tesztek egyértelmű győztese a Samsung Spinpoint F1 lehetne, bár volt némi különbség az asztali és a szerverváltozat között, ez a helyezéseken nem változtat semmit. Őket igen szorosan a WD Caviar Black követi, egy igen komoly ellenféllel állnak szemben. Meglepetésre a WD Caviar Green gyorsabb volt, mint amire számítottunk, legalábbis nem utolsóként futott be. Ennél is nagyobb meglepetés a Hitachi 7K1000 szereplése, a három tesztből kettőben az utolsó helyen végzett, a harmadikban is csak a Barracuda 7200.11-et sikerült megelőznie, igaz, 17%-kal, ami már figyelemreméltó különbség. A Hitachi másolásos tesztben tapasztalt gyengesége a konkurensekéhez mérten alacsony olvasási és írási sebességével magyarázható, a 7K1000-nek 80-90 MB/s-os átlagos tempójával nincs esélye az újak 100 MB/s feletti értékével szemben. Az E7K1000 minden bizonnyal megbolygatná a sorrendet...

Játékok és Norton Ghost

Leteszteltünk három újabb játékot is, lemértük egy-egy pálya betöltésének idejét. Crysis alatt alig-alig volt különbség a résztvevők között. ET:QW alatt a WD Caviar Black kimutatta a foga fehérjét, igaz, Crysis alatt is az első helyen végzett, ott nem volt számottevő az előnye, ET:QW alatt viszont már 1 másodpercet vert a csoport gyorsabb tagjaira, a WD Caviar Greent és a Barracudát pedig 4-5 másodperccel előzte meg (17-20%). A COD4-es pályabetöltésben is a WD Black végzett az élen, de ezúttal a trónon meg kellett osztoznia a Samsung F1 RAID-del. COD4 alatt a WD Caviar Green is jól teljesített.

A Ghost32-vel egy közel 6 GB méretű image fájlt (ami egy teljes Windows XP-s rendszert tartalmaz) töltöttünk fel a tesztlemezre, és ennek a folyamatnak az időigényét jegyeztük fel. A Samsung F1 ezúttal megemberelte magát, és 12%-ot vert a Hitachira, 14%-ot a WD Caviar Blackre. Érdekes, hogy a két Samsung között is volt 5% különbség. A WD Caviar Green egész jól tartotta magát, a Barracudánál viszont elszakadt a cérna, mindenkihez képest jelentősen lemaradt. A Seagate merevlemezek egyébként sem szeretik ezt a Ghost32-es tesztet, korábbi bemutatóinkban a 7200.10 is rendre beégett, amikor partíciómásolásról volt szó.

Melegedés és zajszint

A teljesítménytesztek után a melegedéssel és a zajszinttel foglalkoztunk. A lemez hőmérséklete nyomon követhető egyrészt egy S.M.A.R.T.-ból olvasni tudó programmal (a HD Sentinelt használtuk), és/vagy külsőleg egy infrás hőmérőeszközzel. Mi mindkét módon elvégeztük a méréseket.

A winchesterek burkolata kicsit különböző, ezért találnunk kellett egy közös pontot, ahol lemérhetjük a hőmérsékleti értékeket. Végül a merevlemez üres oldalára esett a választásunk, ugyanis úgy vettük észre, hogy az itt mért értékek állnak legközelebb minden merevlemez esetében a S.M.A.R.T.-ból kiolvasott értékhez. A tesztek időpontjában a környezet hőmérséklete 23 fok volt.

Kb. 20 percnyi várakozás (üresjárat) után

Üresjáratban a WD Caviar Green hozta a tőle elvárható szintet, hiszen éppen az energiatakarékos és hűvös működés miatt nevezték el zöldnek. Mögötte a két Samsung ért célba, bár ezek a SMART értékek alapján kicsit hazudósnak tűnnek, ugyanis az infrás hőmérővel mérve esetükben tapasztaltuk a legnagyobb eltérést a két érték között, de az is elképzelhető, hogy valahol teljesen máshol mérik a hőmérsékletet. Mindenesetre a két Samsung infrás hőmérővel mérve is csak alig volt melegebb a WD Caviar Greennél. A teljesítményre kihegyezett típusok közül a háromtányéros WD Caviar Black volt a leghűvösebb, őt a négytányéros Barracuda követte, a legmelegebb pedig az ötlemezes Hitachi 7K1000 volt, ezen nem is csodálkoztunk.

Kb. 20 percnyi másolgatás után

Terhelés, azaz másolgatás hatására nem változott a sorrend, bár az azért jól látszott, hogy a WD Green kitűnik a tömegből, sokkal hűvösebb volt, mint bármelyik másik merevlemez. Őt a két Samsung követte, esetükben a két mért érték között elég nagy volt a különbség, de még így is képesek voltak egy elfogadható szintet hozni. A WD Caviar Black sem volt vészes, alig melegedett jobban a Samsungoknál. A Barracuda és a 7K1000 már be-befűtött, ez főleg a Hitachiról mondható el, de tőle nem is vártunk mást.

A zajszinteket szintén a meghajtók üres oldalán mértük, attól 3 mm-re helyeztük el a zajszintmérő eszközt.

Csak a számokat figyelembe véve a WD Caviar Green itt tarolt, a verseny többi résztvevőjéhez képest hangtalan működésével levett minket a lábunkról. Őt a Samsung F1 asztali változata követi, de ez már épphogy csak halkabb a többi merevlemeznél, legalábbis ami a számokat illeti. Végeztünk néhány szubjektív, hallás utáni tesztet is, mert a számok nem mondanak el mindent. Megállapítottuk, hogy fülre a WD Caviar Green, bár halkabb a Samsung F1-nél, de ez csak alig vehető észre, ettől függetlenül az abszolút csendre vágyóknak a WD Green tűnik az ideális választásnak. A két Samsung a számok alapján eltér egymástól, de hallásra teljesen megegyezik a kettő. A három nagyágyú, a Hitachi, a Seagate és a WD Caviar Black hallásra nagyjából megegyezik, a számok azt mondják, hogy a Hitachi zajosabb, de ez nem igazán vehető észre.

A másolás, azaz terhelés alatt mért értékek alapján a Samsungok bizonyultak nyerőnek, a WD Caviar Green terhelés alatt már nem tudott a leghalkabb lenni. A WD Caviar Black, a Barracuda 7200.11 és a 7K1000 igazi ütvefúrógép, puskaropogós hangjával messziről is jól hallhatóan jelezte, hogy éppen munkálkodik.

Értékelés

A Hitachi Deskstar 7K1000 egyre öregebb, a teljesítménytesztekben mégis nagyon jól szerepelt. Egy korosodó fejlesztésről van szó, ezért nem is várhattuk tőle, hogy az újakat verje, de felvette velük a versenyt. Munkaállomásokban még mindig jó szolgálatot tehet, de ha most kellene választanunk, akkor a jelenleg kapható mezőnyből már nem a 7K1000-re esne a választásunk. Ez érthető is, hiszen már itt az utód, az E7K1000, az lett volna az igazi, ha sikerül egyet szereznünk.

Ha a vásárlás során a zajt és a melegedést tartjuk a szemünk előtt, akkor szerintünk a Western Digital Caviar Green a jelenleg kapható legjobb megoldás (legalábbis az 1 TB-osak között). A számok önmagukért beszélnek, ebben a mezőnyben a WD Caviar Green volt a leghalkabb és a leghűvösebb. De ez nem jár áldozatok nélkül, a Caviar Green ugyanis nem éppen egy gyors merevlemez. De nem is ezt vártuk tőle. Még 5400 rpm-es létére is képes volt jópár esetben a sebességre kihegyezett tárolók elé kerülni.

Ha a sebességet tartjuk szem előtt, akkor a WD Caviar Black és a Samsung Spinpoint F1 tűnik a legjobb választásnak. Ez a két típus a tesztjeinkben fej-fej mellett haladt, tehát különbséget igazából nem is tudnánk tenni közöttük. Ha bevonjuk a képletbe a zajosságot és a melegedést, akkor a Samsung felé billen a mérleg, a Spinpoint F1 a sebesség és a zajosság/melegedés ideálishoz közeli elegyét testesíti meg. A WD Black inkább gyors, mint halk és hűvös, na nem mintha ezzel gond lenne, sokak szemében lesz így is vonzó.

A Seagate Barracuda 7200.11 se nem gyors, se nem halk, se nem hűvös. Semmilyen téren nem tűnik különösen vonzónak, csak az árával és a garanciális időtartammal tud versenyezni, na meg a híres Seagate-megbízhatóság az, ami mégis sokakat a Barracuda 7200.11 megvételére fog ösztönözni.

Western Digital Caviar Green 1 TB - a leghalkabb és leghűvösebb Samsung Spinpoint F1 1 TB - gyors, halk és hűvös (de nem annyira, mint a WD)	Western Digital Caviar Black 1 TB - gyors

fLeSs

A tesztben szereplő Hitachi és WD Green merevlemezt a PC88 Online áruház, a WD Blacket az Expert Computer Kft., a Samsungot pedig a Samsung Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.

További képek a résztvevőkről

Hitachi Deskstar 7K1000 [+]

Samsung Spinpoint F1 [+]

Samsung Spinpoint F1 RAID [+]

Seagate Barracuda 7200.11 [+]

Western Digital Caviar Green [+]

Western Digital Caviar Black [+]