Mai digitális világunkban a modern felhasználó jogos követelménye, hogy adataihoz, multimédiás tartalmaihoz mindenhol, a lehető legkényelmesebben hozzáférhessen. Mégis gyakran komoly szervezésre vagy kényelmetlenségekre kényszerül az, aki a megszokottnál picivel többet akar. A digitális fényképezőgéppel készített fotókat például könnyen számítógépre lehet vinni, de ha a nappaliban mosolygó méretes televízión szeretnénk bemutatót tartani, akkor már gondban lehetünk. Ugyanez vonatkozik az MP3-lejátszón tárolt zenékre, vagy az egyik gépünkkel letöltött adatokra, ha a másikra szeretnénk átjuttatni őket.
Ma példát mutatunk arra, hogyan lehet pár céleszközzel kiépíteni egy otthoni hálózatot, amelyen minden mindenhonnan, minimális szereléssel, telepítéssel és beállítással elérhető. Természetesen a hálózat alapja egy mára már nem is olyan drága, Draft N-es Wi-Fi-t támogató router volt, amivel még a kert végébe is eljuttatható a szolgáltatótól vezetéken érkező internet. Aki nyomtatni is kényelmesen szeretne, annak érdemes nyomtatót is kiszolgáló modellt beszereznie, a sebesség szerelmesei pedig a Gigabit Ethernetre alapozhatnak.
Másodjára az adatok központi tárolásának kérdését oldottuk meg egy úgynevezett NAS-sal. A rövidítés hálózatra kapcsolt adattárat (Network Attached Storage) takar. A ZyXEL NSA-220 az otthonra szánt NAS-ok középmezőnyébe sorolható. Két 3,5”-os winchestert tud kezelni RAID 0 vagy RAID 1 rendszerben is, a hálózatra pedig Gigabit Ethernet porttal csatlakozhat. A fehér dobozka fémből készült, meglehetősen masszív jószág. Előlapjára egy nagy kijelző került, sarkában másoló (Copy) gombbal, ezzel a frontra helyezett két USB-re köthető eszközök – pendrive-ok, kártyaolvasóba tett memóriakártyák, külső winchesterek – adatai menthetőek könnyen és gyorsan a NAS-ra, de tárkapacitásuk egyúttal a hálózatba is integrálható.
Hátul nem találtunk további USB-ket, pedig az NSA-220-ba épített USB-s nyomtatószerver miatt jó lenne még pár aljzat. Mert aki beköt egy printert, annak nem biztos hogy elég lesz a fennmaradó egyetlen csatlakozó. Hátul található a NAS-ok egyik elengedhetetlen alkatrésze, egy (picike) ventilátor. Ezt azért nem szokták kihagyni, mert nem lehet tudni, hogy a felhasználó milyen szűk, forró sarokba rejti az eszközt. Egy ilyen NAS-t célszerű a routerrel együtt valami félreeső helyre tenni, ahol nem lesz útban, és a két winchester fémházzal felerősített hangja sem zavar. Persze ilyenkor nehezebb az USB-ket gyors adatmentésre használni.
Szerintünk jó dolog, hogy a ZyXEL merevlemezek nélkül adja az NSA-220-at. Így a felhasználó maga döntheti el, hogy melyik márkában bízik, és milyen kapacitású tárakat választ. Azt is megfigyeltük, hogy a NAS-ok gyártói rendszerint jóval magasabb felárat számolnak a winchesterekért, mint amennyibe azok külön kerülnek. Beszerelésük a ZyXEL dobozába végtelenül egyszerű, bár csavarhúzóra azért szükségünk lesz a művelethez. A hátsó csavarok oldása után még egy-egy darab biztosítja a tálcát, amin a HDD pihen.
Nyilván senki sem lepődik meg azon, hogy a ZyXEL készüléke SATA felületet használ. Pillanatnyilag ez a legelterjedtebb formátum, ügyes csatlakozókialakítása miatt sokkal kényelmesebb, mint a korábbi IDE vagy a drága SCSI (igaz annak is van SATA jellegű változata, az SAS). Tesztpéldányunkba a ZyXEL hazai képviselete egy 160 GB-os Western Digital winchestert telepített. Érdemes még annyit megjegyezni, hogy az NSA-220 nem hot-swap rendszerű, tehát menet közben nem tanácsos cserélgetni benne az adattárakat.
Bekapcsolás után kíváncsian vártuk, milyen effektek jelennek meg az előlapi kijelzőn, de csalódnunk kellett. Csak a rendszer, a két merevlemez és az USB felirat világított/villogott kéken vagy sárgán a felső peremén. Némi vigaszt nyújtott a bekapcsoló erős kék fénye. A lakkozott padló segítségével gyönyörű fénycsóvát rajzolt a küszöbökre, mert a tárat egy szófa alá rejtettük, az ott lakozó router mellé.
Készen voltunk a hardverrel, jöhetett a szoftveres rész. Ez legalább olyan fontos komponense a NAS-nak, mint a „vas”. Első körben a legegyszerűbb, ha a mellékelt felderítőprogramra hagyjuk az NSA-220 megtalálását a hálózaton, de próbálkozhatunk kézi megkeresésével is. Az ügyes kis szoftver nekünk minden esetben megtalálta az eszközt, lehetőséget adott annak IP-konfigolására, hálózati meghajtóként való beállítására, és a webes kezelőfelületét is el tudtuk indítani innen. Ezt az IP ismeretével egy böngészőablakban szintén megtehetjük.
Fiókunk beállításától függően rendszergazdaként vagy mezei felhasználóként kezelhetjük a NAS felületét. Előbbiben hozzáférünk az összes beállításhoz és a letöltéskezeléshez is, utóbbiban csak a közös és a számunkra kiosztott mappákat látjuk.
A grafika szerintünk nagyon kellemes, a mai divatnak megfelelő. Például elsötétedik az adott lap, ha valamilyen opció további ablakát választottuk ki rajta, betöltéskor kis „progress bar” szaladgál a képen. A megosztott mappákat szabadon böngészhetjük, rendszergazdaként módosíthatjuk. Több állomány feltöltése ide elég kényelmetlen, ugyanis egyszerre csak ötöt választhatunk ki.
Az adminisztrációs felületre jutva először a rendszerről, majd a csatlakoztatott tárakról – winchesterekről, USB-kről – kapunk információt. Balra egy jó nagy, pár szintes menüt, alulra pedig az éppen aktív felhasználók listáját kapjuk. A lista első pontjai, mint a kiszolgáló neve, dátum/idő, valamint IP-cím és UPnP beállítása nem igényel különösebb magyarázatot. Ezután a PPPoE részen a NAS-t akár router nélkül is internetre kapcsolhatjuk.
Sokkal érdekesebbek az „alkalmazások” (Applications). Itt az első az ftp-kiszolgáló, ami nélkül nem is lenne NAS a NAS. Egyszerre legfeljebb 20 felhasználó csatlakozását engedhetjük, ami házi hálózatban szerintünk bőségesen elegendő. A második a multimédiás szerver (Media Server), ami a mai cikkünkben felépítendő teljes házi rendszer miatt fontos. Itt azt állíthatjuk be, mely mappák tartalmát szeretnénk megmutatni a hálózati médialejátszóknak, és iTunes-kiszolgálót is indíthatunk. Találunk még itt webkiszolgálót, a multimédiáshoz hasonló mappás rendszerrel, broadcasting opciót, ami RSS feedhez hasonlóan tölt le multimédiás tartalmakat, nyomtatókiszolgálót (ezt nyomtató hiányában nem próbáltuk ki), és itt állíthatjuk be, hogy az előlapi copy gomb hova mentse az USB-re kötött eszköz tartalmát.
Ma, a fájlcserélők virágkorában talán a legizgalmasabb NAS-tulajdonság az automatikus letöltés. Sokszor az a legfontosabb kérdés, hogy van-e, és rendesen működik-e a torrent kliens. Bizony, az NSA-220-ban van, és megy is rendesen. Persze torrent mellett általános fájlok URL-alapú letöltését szintén támogatja.
Bőségesek a letöltés finomhangolási lehetőségei. Beállíthatjuk azt is, hogy a nap mely szakaszában végezze el a NAS a kiszabott feladatokat, hogy akkor foglalja a sávszélességet, amikor mi éppen alszunk (tehát mondjuk reggel 5-től délután 1-ig). Torrentnél portot, maximális fel- és letöltési sebességet, az aktív feladatok és megosztások számát, arányokat és IP-szűrést állíthatunk.
Nemcsak letölteni, hanem feltölteni is lehet a ZyXEL NAS-sal. Képek megosztására szolgáló Flickr és videós Youtube klienst integráltak a szoftverbe. Mindkettő először webes bejelentkezést, majd jóváhagyást igényel. A flickr-est próbáltuk, ami ezután figyelte a beállított könyvtárat, és ha új kép került bele (JPEG, GIF, PNG vagy TIFF állományú), azt a megadott idő elteltével önállóan feltöltötte az általunk beállított paraméterekkel.
Fontos része a NAS-oknak a felhasználók és felhasználói csoportok kezelése. Ezen a részen a ZyXEL doboz az szokásos alapfunkciókat tudta, tehát rendszergazda módban jelszóval védett felhasználói fiókokat hozhattunk létre, és ezeket – a könnyebb kezelhetőség kedvéért – csoportokba rendezhettük. Végül kaptunk egy listát az összes megosztásról, amit könyvtárnevek és egyéb paraméterek alapján is rendszerezhettünk.
A karbantartási lehetőségek sorakoznak a főmenü legalján, itt a legérdekesebb az energiagazdálkodási mód. Amellett, hogy megszabhatjuk, hány percnyi üresjárat után kapcsoljanak le a winchesterek, azt is beállíthatjuk, hogy a NAS automatikusan leálljon, ha az áramszünet elleni védelemre bevetett UPS kapacitása bizonyos százalékra csökken. Ez a funkció csak akkor működik, ha az UPS-nek USB-s vezérlőkábele van, amit a NAS-ra is rákötöttünk. A karbantartó részen találunk még többféleképpen szűrhető, részletes rendszernaplót, tanúsítványbeállítót, firmware-frissítőt és konfigurációkezelőt. Az NSA-220-nak biztonsági kiléptetője is van, bizonyos idejű inaktivitás után a következő parancshoz újra meg kell adni a jelszavunkat.
Most már van gyors Wi-Fi routerünk, biztonságos és kényelmes hálózati adattárunk, de a rajta lakozó multimédiás tartalmat valahogyan a nappaliban trónoló televízióra kellene juttatni. Erre a feladatra jó lehet a ZyXEL DMA-1000 hálózati médialejátszó, esetleg annak W utótagos, azaz Wi-Fi-s változata. A szokásos routerekre hasonlító szürke dobozka elején a LED-ek mellett egy infrás érzékelő is van.
Hátul a számunkra legfontosabb, a digitális képet és hangot egyaránt továbbító HDMI csatlakozó volt, ugyanis ezzel a legkönnyebb jó minőségű tartalmat küldeni LCD televíziónkra. Van még mellette analóg S-Video és kompozit képkimenet, a sztereó hanghoz pedig két aljzat. A sort az Ethernet és USB csatlakozó zárja, a túloldalon pedig van egy ki/bekapcsoló és egy tápcsatlakozó.
EM8621L-LF chip végzi, ami sajnos nem kezeli a H.264 és VC-1 Advanced kódolást, tehát a HD videók szokásos formátumait. Kár, hogy nem egy fejlettebb áramkört forrasztottak ide. A nyomtatott áramkörön látni még két RAM és egy Flash ROM chipet, egy Realtek hálózati vezérlőt és egy VIA USB kezelőt, valamint a Wi-Fi-s modell Mini PCI aljzatának kialakított helyet, amibe a rádiós egység kerül majd. A HDMI kimenet közelébe tették az ezt irányító Silicon Image áramkört.
Nemcsak a belül található áramköri elemek, hanem a mellékelt távirányító is kísértetiesen hasonlított egy korábbi D-Link tesztalanyunkra, a DSM-510-re. A két eszköz paraméterei között sincs lényeges különbség. Az infrás távkapcsolóval navigálhatunk majd a médialejátszó vezérlőszoftverében (front-end), ami a tévé képernyőjén jelenik meg.
Az analóg összeköttetéshez mellékeltek egy S-Videót és hangot SCART-ra konvertáló zsinórt, illetve egy olyat, amely a két hangcsatornát egyesítette egy sztereó jackbe. Járt nekünk egy vörös Ethernet kábel is, valamint egy lemez némi használati útmutatóval. Örültünk volna egy HDMI kábelnek.
A ZyXEL médialejátszó főmenüje szegényesebb volt a D-Linkénél. Hiányzott belőle az Intel ViiV, de a lényeg – vagyis a video-, kép- és hangkezelés – ott volt, akárcsak a szerverek kiválasztója és az USB. Opciókkal indítottunk, ahol az eszköz IP-címe, a kép és hang beállítása, a nyelvválasztó (angol, német, francia a szegényes kínálat), pár kisegítő, kényelmi funkció, a készülék DivX VoD (Video on Demand) kódja, néhány rendszerinformáció, újraindító és szoftverfrissítő sorakozik. Nekünk utóbbi jól beállított internetkapcsolat esetén sem akart működni. Jelezte, hogy van elérhető frissítés, de letöltéskor állandóan kapcsolati hibára hivatkozott.
Ezután választottunk egyet az elérhető UPnP médiaszerverek közül. Természetesen az volt a célunk, hogy a NAS-t próbára tegyük ebből a szempontból. Nem kellett csalódnunk, szépen össze is kapcsolódtak a ZyXEL-ek, láttuk azokat a mappákat, amelyeket a hálózati táron megosztottunk.
Rendben megtaláltuk az USB-re kötött pendrive-ot is. Ehhez elég volt megnyomni a távirányító egyik gombját. Hasonló módszerrel ugorhatunk a képekhez, videókhoz, zenékhez, szerverekhez vagy beállításokhoz is. A képek kezelését próbáltuk ki a flash tárolóról, és máris belefutottunk egy hiányosságba. Indexképes nézetben nem minden fotóhoz kaptunk kis ábrát, csak a töredékükhöz. Ennél kellemetlenebb, hogy nem minden JPEG állománnyal tudott megbirkózni a Sigma Designs chip, a nagyobb felbontásúakat – ilyenek például a digitális fényképezőgépekkel készített fotók – pedig nehézkesen nyitotta meg, és túl sok nagyítási lehetőségünk sincs. Ugyanez volt a helyzet a szerverről letöltött képeknél.
Videózásnál azt kaptuk, amire számítottunk. A h.264 és komolyabb VC-1 kódolású anyagokat csak abban az esetben jelenítette meg a DMA-1000, ha azok olyan szerverről érkeztek, amely boldogult a formátumokkal. Sajnos az NSA-220 nem ilyen, szóval ennél a közepes VC-1 kódolású WMV HD és a DivX volt a csúcs, bár egyes DivX-eket sem komált a lejátszó. Számítógépről küldve a HD videókkal sem volt gond.
Végül a zenelejátszás egyszerű feladata került terítékre. Itt sem volt tökéletes a helyzet, mert a NAS-on tárolt zeneszámok valamiért ötszörözve jelentek meg. A furcsaság okára nem jöttünk rá, USB-ről és PC-s szerverről minden a legnagyobb rendben volt. Zenéink között ID3 tag alapján tudtunk válogatni.
Az volt a legszebb a ZyXEL eszközökből épített multimédiás hálózatban, hogy a teljes kiépítés csupán pár percet vett igénybe. Mivel DHCP kiszolgáló futott a routeren, elég volt a NAS-t a konnektorba és az Ethernet hálózatra kötni, a médialejátszót pedig HDMI-vel a tévéhez, majd a hálózathoz csatlakoztattuk, és már ment is a móka.
A NAS tetszetős és jól elrendezett felületét könnyen és gyorsan elérhettük a mellékelt felderítő alkalmazással. Nagy piros pontot érdemel a sokféle funkció, melyek közül a letöltőt és a Flickr feltöltőt értékeltük a legjobban. Egyetlen lényegesebb kifogásolnivalónk van a NAS működésével kapcsolatban, hogy az egyik merevlemez meghibásodásáról nem küld üzenetet – mondjuk e-mailben. Ha valami félreeső helyen tartjuk a fémdobozt, akkor nehezen tudjuk meg, hogy a biztonságosnak hitt RAID rendszerünk éppen halott. Bár nem próbáltuk ki, úgy tudjuk, hogy a meghibásodott winchester RAID 1-es visszaállítása pár órát vesz igénybe, miközben a tár korlátozott sebességgel, de elérhető.
Apropó sebesség. Száz megabites hálózaton a NAS-ra nagyjából 5 MB/s-os tempóval tudtunk írni, adatait pedig 6 MB/s-mal olvastuk. Ez nem világrengető sebesség, de az otthoni igényeket bőven kielégíti. Egyet nem érdemes a ZyXEL NSA-220-szal csinálni, alvóhely közelébe tenni. Az egyetlen 160 GB-os tár hangját is alaposan felerősítette, az elején lévő bekapcsoló erős kék fénye pedig zavaró volt.
Sabloneszköz. Ez jutott eszünkbe a ZyXEL DMA-1000-ről. Rengeteg gyártó kínálja szinte ugyanezt a hardvert, távirányítót és kezelőfelületet. A nem elég fejlett Sigma Designs chip miatt komolyabb kódolású filmeket csak PC-ről tudunk majd megjeleníteni, érthetetlen, hogy miért nem használják a EM8621L komolyabb testvéreit. Nem tetszett az sem, ahogyan a képekkel boldogult, és hiányoltuk a W utótagos változat Wi-Fi-jét. Ennek felára 13 000 forint.
Kicsit erősnek tűnhet kritikánk (elsősorban a hálózati médialejátszóval kapcsolatban). Mi az oka a kemény szavaknak? Az, hogy a ZyXEL NSA-220 merevlemezek nélkül 73 000, a DMA-1000 pedig 50 000 forintba kerül. Ennyi pénzből vehetünk mondjuk egy Asus Eee Box B206 számítógépet. Az ingyenes FreeNAS szoftverrel és valamilyen front-end alkalmazással tudja azt, amit a két ZyXEL eszköz, lehet vele internetezni és lejátssza a HD videókat. Akinek van egy kis rendszergazdai vénája, az mondjuk microATX alapon még jobb házi mindenest állíthat össze. Aki viszont nem szeretne építéssel, telepítéssel és konfigurálással vacakolni, annak melegen ajánlott a ZyXEL NSA-220 hálózati tároló, mely egyszerűsége és funkcionalitása miatt nekünk is tetszett. Médialejátszóból viszont egy nagy tévé mellé inkább komolyabb tudásút ajánlanánk.
 | |
| ZyXEL NSA-220 |
rudi
A ZyXEL hálózati eszközöket a ZyXEL hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.