Hirdetés

Szélesvásznú monitorok tesztje

Bevezető

2006 második felében sem állt le a monitorok töretlen fejlődése, ezzel párhuzamosan mi is újabb tesztelési módszertant dolgoztunk ki a kijelzők képminőségének megítélésére. Egy LCD monitorról szemrevételezés alapján is számos helytálló kijelentés tehető, a részletekben azonban nem lehet az egyéni megítéléstől, illetve az egyéni fontossági sorrendtől teljesen független ítéletet alkotni. Ráadásul a monitor nem olcsó mulatság, a beszerzése pedig nem rövid időre szól – a felhasználó valószínűleg akár évekig fog vele dolgozni, filmet nézni, esetleg játszani. Szeretnénk elérni, hogy azon olvasóink, akik vásárlás előtt tesztjeink eredményeit is mérlegelve döntenek, még bátrabban hagyatkozzanak a PROHARDVER!-re. Hónapokkal ezelőtt ezért úgy döntöttünk, hogy nem pusztán szubjektív szempontok alapján fogjuk megítélni a kijelzőket, ehelyett rendszeresítünk egy monitorkalibráló eszközt, mellyel objektív mérések is végrehajthatók.


GretagMacBeth mérőműszer és a LaCie szoftvere [+]

A GretagMacbeth Eye One Display 2 kalibrátort az Eye One Match és a LaCie Blue Eye Pro szoftverekkel együtt fogtuk munkára. De pontosan mire is használjuk ezt a műszert? A kalibrátort ismertető cikkünkben ezt elég részletesen taglaltuk, de érdemes most néhány tudnivalót felfrissíteni. Az Eye One Display 2-vel (és a felsorolt szoftverekkel) képesek vagyunk pontosan beállítani, illetve lemérni a monitor egyes képi paramétereit. Ezek közül számunkra csekélyebb jelentőségű a fényerő mérése (melyből kiszámolható a kontrasztarány), viszont annál fontosabb a színhűség kijelzése, ami két különböző szín távolságát határozza meg egy színrendszeren belül – ez a deltaE. Minél kisebb a deltaE értéke egy adott színnél, annál közelebb áll egymáshoz a két árnyalat. Esetünkben a mérésnek akkor van értelme, ha a monitor által megjelenített színeket az sRGB (standard RGB) színskála referenciaszíneihez mérjük, ebből ugyanis kiderül, hogy egy monitor gyári, illetve kalibrált állapotban milyen színreprodukcióval rendelkezik. Ez – mondanunk sem kell – nagyon fontos paramétere egy kijelzőnek, hiszen ez alapján megállapítható, hogy az adott monitor hogyan állja meg a helyét az egyes alkalmazási területeken.


Egy monitor színeinek eltérése az elvárttól

A Blue Eye Pro szoftverben található egy bemérés nevezetű menüpont, mely „beszkenneli” a monitor által megjelenített 18 különböző színt, és összehasonlítja azokat a referenciaértékekkel, majd olyan kedves, hogy ezt grafikonon is ábrázolja. A színek balról jobbra haladva a következők:

 

  • 0%-os fekete (totál fekete) (0, 0, 0)
  • 17%-os szürke (45, 45, 45)
  • 25%-os sötétszürke (64, 64, 64)
  • 50%-os szürke (128, 128, 128)
  • 75%-os világosszürke (192, 192, 192)
  • 100%-os fehér (totál fehér) (255, 255, 255)
  • vörös (255, 0, 0)
  • zöld (0, 255, 0)
  • kék (0, 0, 255)
  • cián (0, 255, 255)
  • bíborvörös (255, 0, 255)
  • citromsárga (255, 255, 0)
  • pasztellvörös (170, 85, 85)
  • pasztellzöld (85, 170, 85)
  • pasztellkék (85, 85, 170)
  • pasztellcián (85, 170, 170)
  • pasztellbíbor (170, 85, 170)
  • pasztellcitrom (170, 170, 85)

Nyilvánvalóan az a jó, ha az egyes színek minél kevésbé térnek el az elvárttól. Az Eizo monitorai például nem csak azért drágák, mert ezek a kijelzők a csúcstechnológiát képviselik, és mert persze a minőséget fémjelző nevet meg kell fizetni. A gyártó egyes típusait előre kalibrálja, így azok már a kicsomagolás után olyan színreprodukcióval szolgálnak, mely mindenféle állítgatás nélkül kitűnőnek mondható. A profi kijelzők szegmensében persze az sem ritka, hogy bizonyos modellekhez eleve mellékelnek kalibrátort; egyebek mellett az NEC, a LaCie és mások is kínálnak ilyen csomagokat.

Ma széles képarányú (widescreen) TFT monitorokat fogunk bemutatni. Miért éppen ezeket? Az egyik ok, hogy az utóbbi időben a széles kijelzők ára nagy mértékben csökkent, például, mint látni fogjuk, a 22 colos ViewSonic VX2235wm mindössze bruttó 150 000 forint. Mit kaptunk ezért 2006 elején? És tavaly ilyenkor? A 22 colos monitorok még sehol nem voltak. A másik ok a szélesvásznú monitorok széleskörű kihasználhatósága, igaz, ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A széles kijelzők egy területen biztos, hogy előnyben vannak a hagyományos 4:3, illetve 5:4 képarányú panelekkel szemben, ez pedig a filmnézés – ebben mindenki egyetért. Játékok terén már nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen sok játék még nem képes „natív” 16:10 arányú felbontásra. Szerencsére ami késik, az nem múlik, így a legújabbak már támogatják ezeket a felbontásokat (1440x900, 1680x1050) is. Ezzel kapcsolatban létezik is egy weboldal, ahol rengeteg játék megtekinthető és összehasonlítható „normál” és „wide” felbontásban.


Méretarányok, 20" vs. 20" wide [+]

További felhasználási területként lehet tekinteni az internetezésre, ahol a széles képarány megosztja a közönséget; webezéshez inkább magas, mint széles kijelző dukál, elvégre a legtöbb weboldal még mindig a 800x600 és az 1024x768 pixeles felbontások valamelyikére van optimalizálva. Ilyenkor léphet be a képbe a portré (pivot) üzemmód, amit sokan kötelező funkciónak tartanak, aztán bele is unnak, miután pár alkalommal ide-oda fordítgatták a kijelzőt. Természetesen fontos szempont lehet a munka is, ebben általános szabály, hogy minél nagyobb a kijelző, tehát minél több dolog elfér rajta, annál jobb. Amikor szöveget szerkesztünk, nem biztos, hogy jól járunk a széles képaránnyal, hiszen a 4:3 és 5:4 arányú kijelzőkhöz képest kevesebb sorral szolgál, viszont kép-, illetve 3D-s szerkesztésben jól jöhet a kiszélesített terület: oldalra lehet tenni különböző menüket és palettákat – igaz, ezt is egyéne és programja válogatja.


Méretarányok [+]

A következő oldalakon öt szélesvásznú TFT-vel fogunk megismerkedni, ezek között lesz 20, 21 és 22 hüvelykes is (a 19-esekről később). Készítettünk egy képet, melyen az egyes monitortípusok méretarányai láthatók egymáson. Ami azonnal látszik, hogy a 20-as széles kijelzője olyan széles, mint a 21 colos 4:3 arányúé, viszont épp csak olyan magas, mint a 17 colos 5:4-esé. A 21 és 22 colos wide kijelzők szélesebbek még a 21 colos normál kijelzőnél is, viszont magasságban nem érik el még a 19 colost sem, ez pedig internetezés, illetve munka közben nem biztos, hogy kifizetődő. A tisztánlátás végett érdemes tudni, hogy az olcsóbb widescreen monitorokat általában TN+film panelre építik; ez játékra és filmnézésre bőven megfelel, márpedig a wide kijelzők esetében ez az a két terület, mely kiemelkedő jelentőségű.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés