Bevezető

Elmondhatjuk, hogy mára egy modern, 3D-s számítási feladatokra felkészített számítógép egyik legösszetettebb vezérlőáramköre a videokártya, melynek központi processzora, a GPU felépítésének bonyolultságát tekintve bizonyos értelemeben a számítógép processzorán is túltesz. A nem ritkán százmilliós nagyságrendű tranzisztorszámot felmutató egységeket egyre magasabb órajelre hajszolják a gyártók, így a kártyák stabil működése gyakorlatilag elképzelhetetlen megfelelő hűtés nélkül.

Persze nem volt ez mindig így; a 3D-s korszak hajnalán még passzív hűtésre sem volt szüksége egy vezérlőnek, igaz az akkori IC-k sokkal kevésbé voltak összetettek, mint leszármazottjaik. Idővel persze rá kellett döbbenniük a gyártóknak, hogy a teljesítmény növelésével a hőkibocsátás is nő, így a kártyákon megjelentek a passzív hűtőbordák, majd később erre a bordára ventilátor is került. Ez a trend azóta jellemző a piac eme szegmensére, pusztán a méretek változtak, a ventilátor és a hűtőborda most már nem ritkán akkora, hogy teljesen eltakarja a nyákot, a hűtőrendszer működése pedig sok esetben zavaróan hangos zajjal jár.

A csúcskategóriás videokártyák hűtési megoldásait elnézve nem csoda tehát, hogy sokan visszavágyódnak a „passzív időkbe”. Bizonyos gyártók erre jól ráérezve igyekeztek olyan univerzális hűtést tervezni, amely leváltja a hűtőborda-ventilátor párost. A kezdeti megoldásokra jellemző, hatalmas hőleadó felületet képező, hőátadó csövekkel összekötött bordák a legtöbb esetben a kártya mindkét oldalát beborították, így a passzívan hűtött kártyák kezdetben inkább hasonlítottak egy AGP bővítősínbe csatlakozó mini-radiátorra, mint egy videokártyára.

Ma már gyakori jelenség, hogy a videokártyákat gyártó cégek maguk terveznek passzív hűtési megoldásokat különböző kártyáikhoz, ami a külön megvásárolható univerzális hűtőkhöz képest bizonyos szempontból előnyösebb lehet a felhasználónak. Egyrészt ezeket a passzív hűtéseket direkt azokhoz a típusokhoz fejlesztik, amelyeket hűteni hivatottak, így nem beszélhetünk sem alulméretezésről, sem túlméretezésről; másrészt – ebből adódóan – a gyártó garanciát vállal rá, hogy a kártya nem mondja fel a szolgálatot az elégtelen hűtés miatt.

A tajvani Gigabyte azok közé a gyártók közé tartozik, amelyek a „modern korban” elsők között jelentek meg gyárilag passzív hűtéssel ellátott videokártyával, a cég mostanra pedig már a középkategóriától a felsőkategória belépő szintjéig számos ilyen termékkel van jelen a piacon. Szerkesztőségünkbe ezúttal három ilyen kártya jutott el, ezek közül kettő az NVIDIA GPU-jára épül, egy pedig a rivális ATI grafikus processzorára. A három kártya közül kettő PCI Express csatolóval rendelkezik, egy pedig AGP 8x rendszerekkel kompatibilis.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!