Konklúzió

A melegedésről és a zajosságról még nem esett szó. Ami a zajt illeti, olyan egy SSD-nek nincs, egyszerűen nem tartalmaz semmit, ami hangot adna ki. A melegedéssel kapcsolatban is jók a tapasztalataink, a tesztelt meghajtók burkolata egy 25–30 fokos szobában az infrás hőmérő szerint csak 35 fokig melegedett fel, ami jót jelent a kis notebookok számára. Őszintén megvallva a mindennapi használat során csak egy-két esetben éreztünk különbséget az SSD javára, és ez is csak a Samsung típusáról mondható el. A tesztekből már kiderült, hogy a programok betöltődése gyors, ez valóban így van, de ha az ember hozzászokott, akkor már fel sem tűnik neki. Érdekeset tapasztalatunk, amikor az operációs rendszer elkezdett swappelni, ennek a kipróbálására az egyik legjobb módszer, ha a Crysisszal 2560x1600-as felbontásban játszunk 2 GB memória és egy 256 MB-os videokártya társaságában. A pálya betöltése, majd ezután az akadozás egy asztali merevlemezzel elviselhetetlenné teszi a játékot, teljesen játszhatatlan az állandó töltögetés miatt. Az SSD használata ezen jelentősen javított. Kipróbáltuk azt is, hogy sok virtuális számítógépen egyszerre indítottunk el valamilyen alkalmazást: bár valamicskét javult a helyzet, ezen az SSD sem segített túl sokat.

Tesztünkben nagyjából sikerült feltérképeznünk az SSD-k erősségeit, illetve gyengéit. A látottak alapján szerintünk még bőven lenne hová fejlődniük. Jó pár érv szól mellettük, ezek közül is a zajtalan működés és a gyorsaság az, ami a legtöbb ember fejét képes elcsavarni. A zajtalan működés valóban nagyon vonzó tulajdonság, de egy átlagnál jobb, főleg csendes alkatrészekből összerakott számítógépben is mindig van valami, ami generál némi zajt, ezért csak és kizárólag emiatt mi egyelőre lemondanánk az SSD-ről, a notebook-merevlemezek is szinte hangtalanok. Ami a sebességet illeti, láthattuk, hogy mire képesek ezek a kis dobozkák. A CSX és a Transcend meghajtója gyakorlatilag az elavult, több éves 200 GB-os merevlemezzel is csak ritkán veszi fel a versenyt (leszámítva néhány konkrét alkalmazási területet, ahol az olvasás dominál), és a Samsung, bár gyors volt, azért neki is lenne még hol javulnia. Talán csak túl sokat vártunk az SSD-től, és picit csalódtunk. Az Intel a soron következő IDF-en szándékozik bemutatni azt a saját fejlesztésű SSD-t, mely már az írási műveletekben is gyorsnak ígérkezik. Ha nekik valóban sikerült megoldaniuk ezt a problémát, akkor a későbbiekben az SSD a sebességet tekintve valóban konkurencia nélkül marad, ugyanakkor ez egy újabb érv, ami a jelenlegi helyzetben a kivárás mellett szól.

Ami a mobil felhasználást illeti, ott nagy jövője van az SSD-nek, hiszen zajtalan, alig melegszik és keveset fogyaszt, kevésbé sérülékeny, tehát ideális egy notebook szempontjából.

Összegezve mindent, szerintünk még nem jött el az SSD-k ideje, még csiszolódnia kell a technológiának, és nem utolsó sorban sokkal olcsóbban kell majd őket adni ahhoz, hogy elterjedhessenek. Bár egyre több szerényebb árú modell jelenik meg a boltok polcain, és ezeket látva sokan elcsábulnak, szerintünk mindenki jobban teszi, ha előbb tájékozódik, mert vaktában vásárolni sosem szerencsés, és könnyen meglehet, hogy a felhasználó nagyot fog csalódni. A tesztben szereplő típusok közül a Samsung 32 GB-os változata, mely 75 000 forint, már megközelítette azt a szintet, amit mi elfogadhatónak tartunk, de a jelenlegi helyzetben mi ezt a pénzmennyiséget inkább valami másra költenénk...

Samsung SLC SSD 32 GB

fLeSs

A Compustocx (CSX) SSD-t a Compustocx bocsátotta rendelkezésünkre, a Samsung és a Transcend SSD pedig a HRP Hungary Kft.-nek köszönhetően volt nálunk.