Sony KDL-46NX710

Bár a modellváltás minden gyártónál nagyjából most zajlik, a Sony magyarországi képviselete volt olyan kedves, és kölcsönadott nekünk egy úgynevezett keret nélküli formatervezési vonalba illeszkedő LCD tévét. Az NX710 termékkommunikációjában azt ígérték, hogy a készülék többek között képes a 3D tartalmak megjelenítésére, és a neten keresztül különféle tartalmak széleskörű elérésére ad módot. Kipróbáltuk, hogy mindebből mi igaz!

Külsőre

A Bravia vonalat az elmúlt években az unalmas és enyhén fantáziátlan külső jellemezte, pedig a vállalat korábban az abszolút újítók közé tartozott. Szerencsére tavaly megrázták magukat, és jó pár új formatervezési koncepcióra épülő készüléket dobtak piacra, amelyek markánsan eltértek egymástól. Az NX710 sem egy hétköznapi darab, elsősorban a keret nélküli kivitelével és a "Monolithic" dizájnvonallal lógki a sorból.

Ezzel az ötlettel elsőként még az LG rukkolt elő Borderless tévéinél, és tulajdonképpen csak arról van szó, hogy egy üveglapot passzintanak a kávára és a képernyőre, ezáltal egyetlen síkba kerül az egész front felület. Kétségkívül látványos a végeredmény, de már az első felbukkanásakor se volt óriási durranás, elsősorban azért, mert ezen üveglapról üvöltenek az ujjlenyomatok, és a tükröződés is nagyon erőteljes. Tehát sajnos szó sincs arról, hogy kereteket végképp elhagyták volna, és a kép a levegőben függne.

Az üveglap miatt a televízió körül kialakult egy minimális vastagságú átlátszó él, amely azonban korántsem annyira hangsúlyos, mint a Samsung kristályos dizájnú készülékeinél. Maga a tévé a minimalista vonalba illeszkedik, sehol semmi felesleges díszítés vagy csicsa. Középen meghúzódik szerényen a logó, a bal felső sarokban pedig az ezüstös Bravia felirat, de ennyi. A kontroll-lámpák a bal oldali sarokba kerültek, és bár a készülék képes a 3D tartalmak megjelenítésére, a transzmittert nem építették bele, így annak sem kellett külön helyet kialakítani. Amennyiben a távvezérlő elromlana, lehetőség nyílik a közvetlen vezérlésre is, az erre szolgáló gombok a modell jobb hátuljára kerültek, ám ezekkel az irányítás felettébb kényelmetlen, szóval tényleg csak vészhelyzhetben jöhetnek szóba. Maga a hátlap egyébként kivételesen elegáns kialakítású a masszív matt műanyag lapnak köszönhetően.

Az Edge LED háttérvilágításnak hála a modell vastagságát sikerült 3,1 centiméterre lefaragni, ami kimondottan karcsú, főleg ha összehasonlítjuk az egy évvel korábbi, tízcentis Braviákkal. A talp és a nyak is szervesen illeszkedik a Monolithic koncepcióba, tehát a minimalizmus uralja ezt a két kiegészítőt is. Ami igazából nem baj, de tény és való, hogy ez a tévé a falra fellógatva mutat a legjobban, akkor jönnek ki igazán a formatervezési finomságok. Illetve ehhez a modellhez megvásárolható egy különleges, sínre hasonlító talp is, amelybe az egész tévét úgy, ahogy van, be kell csúsztatni. Sajnos ezt nem kaptuk meg hozzá, de persze megmutatjuk, hogy hogy nézne ki benne. Jól!

A készüléken helyet kapott négy HDMI csatlakozó, 1 USB, D-Sub, komponens bemenet, RCA és Scart csatlakozó, egy 3,5 milliméteres jack, valamint egy CI slot, ami a fizetős műsorok kikódolásához szükséges kártyák fogadására képes. Rendelkezik beépített tunerrel, így a digitális adások vételéhez nem szükséges külön set-top-box. A csatlakozókat egyébként a hátlappal párhuzamosan helyezték el, ami egyrészt jól jön, ha a falra kívánjuk aggatni a készüléket, ám egy részük túl közel került az ehhez szükséges fém alkatrészektől, így ezek elérése borzasztóan nehézkes ebben az eseben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!