Az NVIDIA utoljára két éve adott ki AMD processzorok alá, egyfoglalatos alaplapokra szánt, teljesítményorientált chipsetet. Az nForce 590 SLI és annak leszármazottai akkor jelentek meg, amikor az AMD a Socket 939-es foglalatot leváltotta, és átállt az AM2-re. Az új struktúra mellé az NVIDIA négy új chipet készített (590 SLI, 570 SLI, 570 Ultra, 550, majd később jött az 570 LT, 560, 520), és így valósággal „lerohanta” az ATI-t, amely mindössze két lapkakészlettel képviseltette magát ebben a szegmensben (480X és 580X CrossFire, aztán 570X CrossFire). Ezután a két cég eltérő ösvényen folytatta útját. Az NVIDIA kiadta az nForce 680a-t, az időközben megbukott Quad FX platformhoz szánt chipkészletet, mely két Athlon FX processzort szolgált ki. Az AMD ezzel szemben a 690-es, integrált VGA-s szériát dobta piacra, mondhatni a két cég a két végletet választotta.
A 65 nm-es gyártástechnológiával gyártott 790FX és a 130 nm-es SB600 is nagyon pici [+]
Ezután másfél évnyi hallgatás következett. Az AMD ez idő alatt nem dobott piacra igazán új processzort, és nem változtatott foglalatot sem, így nem volt miért újítani. Ez egyben kicsit furcsa is, hiszen ahhoz képest, hogy a számítástechnika az utóbbi években milyen fejlődésen megy keresztül, másfél év ebben a tekintetben nagyon hosszú idő (például közel három VGA-generáció). De aztán tavaly év végén megérkezett az AMD Phenomja, amellyel ismét kavicsot dobtak az állóvízbe. A régi chipsetek elméletileg (megkötésekkel) képesek kiszolgálni az új processzort, de mégiscsak illene egy új architektúra mellé új lapkakészletet készíteni – gondolhatták a lapkakészlet tervező brigádnál. És az AMD szárnyai alá vett ATI így is tett, megjelent a 7-es szériája, az AMD 790FX, 790X és 770 chipsettel. Az NVIDIA viszont igen sokáig tétovázott a válasszal, ugyanis csak jó néhány hónappal később, most válaszolt az AMD-s nForce-ok legújabb generációjával, melynek zászlóvivője a 780a lett, a középső a 750a, míg a belépőszintű a 730a nevet kapta. Csodát azonban ezektől ne várjunk. Egyik sem hozott magával olyan lényegi újításokat, melyek nélkül képtelenek lennénk aludni. Igaz, az NVIDIA a késésért cserébe kicsit jobban odatette magát, de az AMD erre adott válasza sem késik már sokáig a 790GX képében, de erről azonban majd akkor, ha már itt lesz a kezünkben.
nForce 780a SLI északi híd és az nForce 200-as chip [+]
Az AMD a 7-es chipsetek tervezése és bevezetése során elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy az éppen debütáló Phenom processzorai alá a lehetőségekhez mérten legmodernebb lapkakészletet tehesse. Ráadásul bejelentett egy komplett platformot is, amelynek szerves részét képezi maga a chipset – ez kiegészülve egy Phenom processzorral és egy-négy AMD chipes Radeon videokártyával megkapta a Spider (pók) platform elnevezést. Mit várhatunk egy új lapkakészlettől? Szemben az Intel platformmal, az AMD processzorokat kiszolgáló chipseteknek nincs szükségük memóriavezérlőre, mert ez a részegység a processzorban található. Innentől kezdve az északi híd jelentősége lecsökken, hiszen szimpla I/O-vezérlő szerepkört kell betöltenie, csak a déli híd, a különböző perifériák és a processzor közti adatforgalom irányítását kell rábízni. Ezt a tudást azonban már az előző és az azelőtti lapkakészletek is birtokolták, így hát annak érdekében, hogy az „újonnan kifejlesztett” chip tényleg tudjon valami újat is, különböző technológiák bevezetésére van szükség, melyekkel ismét fel lehet kelteni az érdeklődést. És az AMD, illetve az NVIDIA így is tett. Ugyan a déli híd esetében van némi esély a fejlődésre, de ezeknek már az előző chippárosok megtervezése során kialakult mai formájuk és tudásuk, ezért ezen a téren nem várhatunk különösebben újat. Lássuk a konkrétumokat!
AMD 790FX blokkdiagramm
Az AMD a 790FX-et a Phenom processzorokhoz igazította több szempontból is, viszont ettől még kompatibilis az Athlon processzorokkal is. Az északi híd, illetve a processzor közti HyperTransport összeköttetést lecserélték a 3.0-s verziószámúra, amely az előzőnél (2.0) jóval magasabb, Phenomok esetén 1,8–2 GHz-es órajelet is elbír. A 790FX támogatja a Phenom processzorok energiagazdákodási módját, a Cool and Quiet 2.0-t, melynek segítségével eltérő órajelen és feszültségen járhatnak a processzorban található végrehajtók, illetve az északi híd. Ezt tetézi, hogy a chipset immár támogatja a PCI Express 2.0-s szabványt, amely az 1.1-hez képest dupla akkora sávszélességet ígér. A chip által kezelt PCI Express sávok száma megnőtt, és jobban konfigurálhatóvá vált, a CrossFireX révén akár négy darab Radeon videokártyát köthetünk össze. A 790FX megörökölte az 580X túlhajthatóságát, kis fogyasztását (elméleti maximális fogyasztása 12 watt), és már támogatja az OverDrive optimalizáló, illetve túlhajtó szoftvert, illetve az Auto Xpertet is, ami tovább növeli a rendszer teljesítményét. A déli hidat nem cserélték le, maradt a jó öreg SB600.
NVIDIA nForce 780a SLI blokkdiagramm
Az NVIDIA-t nem hajtotta a tatár, nem kellett sietősen fejleszteniük, több időt szánhattak a tervezésre, így végül az nForce 780a SLI (az 590 SLI utódja) kicsit fejlettebb is lett riválisánál, persze ez nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk ebben a szegmensben fejlettebbnek és elavultabbnak. Az nForce 780a SLI is támogatja a HyperTransport 3.0-t, a PCI Express 2.0-t és a Cool and Quiet 2.0-t. Viszont ezen a ponton kettéágazik a két lapkakészlet. Az AMD 790FX a négykártyás CrossFireX-et használja, az nForce 780a SLI viszont a 3-utas SLI-t támogatja, melynek révén három darab erre alkalmas GeForce (8800 GTX/Ultra, 9800 GTX) állítható hadirendbe. Az AMD lapkakészletéhez az OverDrive használatos mint monitorozó, finomhangoló és túlhajtó szoftver, ezzel szemben az NVIDIA a 780a SLI-t az ESA platform támogatásával tervezte, ehhez pedig egy speciális, az NVIDIA által kifejlesztett alkalmazás dukál.
Ami az nForce 780a SLI-t különössé teszi, az az egyesek számára már ismerős Hybrid SLI megléte, és ezt az inteles nForce 790i SLI sem támogatja. A Hybrid SLI két különböző módon próbál meg a kedvünkre tenni. A GeForce Boost esetében a chipset és egy diszkrét VGA (jellemzően GeForce 8400 vagy 8500) ereje adódik össze egy SLI kapcsolat révén. Ennél (szerintünk) okosabb és lényegesebb a Hybrid Power, amely arra ad lehetőséget, hogy a nagyobb 3D-kapacitást nem igénylő feladatok, például webezés, szövegszerkesztés, médialejátszás esetén a PC-be épített videokártya vagy a többkártyás SLI rendszer szerepét az integrált grafikus vezérlő vegye át. A megtakarított energia egyúttal kisebb hőfejlődést és hűtőzajt eredményez. Ez azt jelenti, hogy minden 780a SLI/750a SLI és 730a chipsetes alaplap északi hídja egy integrált VGA is egyben: egy GeForce 8200-as, azaz MCP78-as chipről van szó. A chipset ránézésre déli hídként funkcionáló nForce 200-as lapkája a nemrég megismert nForce 790i SLI-vel ellentétben csak és kizárólag arra hivatott, hogy megteremtse a 3-utas SLI támogatásához szükséges feltételeket, pontosabban PCI Express sávokat. Ez azt jelenti, hogy az nForce 750a és 730a chipsetek nem tartalmaznak nForce 200-as lapkát, mert azok nem támogatják a hármas SLI-t. A külső chipes megoldásnak van egy nagy hátránya: az északi híd és a „déli híd” között egy PCI Express 2.0 kapcsolat (4,5 Gbit/s) található, amelyről sosem tudhatjuk, hogy 3-utas SLI használata során elég széles lesz-e.
Az AMD a 790FX mellett a 790X-et és a 770-et mutatta be. Összefoglalva a 790FX támogatja a CrossFireX-et, azaz akár négy Radeon videokártya kapcsolatát. A 790X ettől annyiban tér el, hogy csak két VGA CrossFire összeköttetésére lett felkészítve, míg a 770 egyáltalán nem támogatja a CrossFire-t (és elméletileg a tuningnak sem barátja, de talán az alaplapgyártók itt közbeszólhatnak).
NVIDIA nForce 750a SLI és 730a blokkdiagramm [+]
Valami hasonló mondható el az NVIDIA lapkáiról is: a 780a SLI támogatja a 3-utas SLI-t, a Hybrid SLI-t, az ESA-t és az SLI memóriákat. A 750a már csak a szimpla, 2-utas SLI-t támogatja, de az ESA-t, illetve SLI memóriákat már nem. A 730a már egyáltalán nem támogat semmilyen SLI-t sem.
Az nForce 780a SLI egy csúcskategóriás chipkészlet, az Asus pedig ennek megfelelően járt el, amikor egy Republic of Gamers alaplapot épített köré: ez lett a Crosshair II Formula. A méretes, telitömött dobozban a leírás mellett megtaláljuk a szokásos és szükséges kábeleket, a driver CD-n kívül egy teljes verziójú Company of Heroes DVD-t, illetve egy sima és egy 3-utas SLI-csatlakozót, egy chipsethűtő-ventilátort kapunk, nagyon helyesen DVI/HDMI átalakító, a RoG alaplapok esetén szokásos LCD Poster és SupremeFX II hangkártya is részét képezi a csomagnak.
Hozzávalók [+]
A Crosshair II Formula nagyban hasonlít az nForce 590 SLI-re épülő Crosshair nF590 SLI-re, annak továbbgondolt változatának tekinthető. A NYÁK maradt fekete, a foglalatok pedig továbbra is kék, illetve fehér színben „pompáznak”. Elődjéhez hasonlóan a déli híd, az északi híd és a CPU-foglalat mellett található FET-ek heat-pipe-os rendszerrel vannak összekötve. Az északi hídon van egy mini ventilátor, ami éppen arra elég, hogy valami kis levegőt kavargasson arrafelé, szerencsére nem hallani a hangját. Három x16-os PCIe aljzat fogadja a csúcs GeForce-okat, hogy 3-utas SLI-t építhessünk ki. A hosszú videokártyák használata során néha problémás a SATA-kábelek elvezetése, ezt az Asus úgy oldotta meg, hogy az alaplap szélén található SATA csatlakozókat 90 fokkal elfordította – okos. Ha már ezen a területen tartózkodunk, mindenképpen meg kell említeni a RoG alaplapokon szokásos power és reset gombokat, a CMOS Clear kapcsolót, amiből ráadásul kettő van, ugyanis a hátlapi panelen is találunk egyet, igaz, gomb formájában. Diagnosztikai kijelzőt nem találtunk. Az egyre ritkábban használt floppycsatlakozót „jól megérdemelt” helyére tették, ahol még éppen volt számára hely, a legalsó PCI alá. Szintén a lap alsó felén találjuk az USB és IEEE 1394 kivezetések egy részét is.
Asus Crosshair II Formula [+]
A hőcsővel összekötött hűtőbordák nem éppen hűvösségük miatt maradnak meg emlékezetünkben. Átlagos használat mellett (nem beépítve) az északi hídon és a FET-eken található borda infrás hőmérővel mérve elérte a 70 fokot, a déli híd 65-ig kúszott fel. Az integrált videokártyát használva újabb 5–10 fokot számolhatunk hozzá a komponensekhez. A processzor ellátása asusosan szólva úgymond 8+2 fázisos, az összes kondenzátor polimer-alu szilárelektrolitos.
A hűtés és a CPU környéke [+]
A RoG alaplapokat nem irodába szánták, sőt általánosságban véve a legmodernebbek közé sorolhatók, ennek megfelelően jópár régi csatlakozó hiányzik róluk. Például csak a billentyűzet számára van PS2 port, soros és párhuzamos portok pedig egyáltalán nincsenek rajta. Ehelyett az USB, IEEE 1394, RJ45-ös aljzatok és az analóg, illetve HDMI videokimenetek élveznek prioritást. Az audiocsatlakozókat a SupremeFX II hangkártyán találjuk, a hátlapon csak az SPDIF-kimenetek vannak. Az eSATA-t hiányoljuk. A lap legszélén találjuk a CMOS Clear gombot, ami akkor tehet jó szolgálatot, amikor az alaplapot már a házba beépítve ütközünk problémába.
Hátsó panel [+]
A témához kapcsolódik a RoG alaplapok mellé csomagolt LCD Poster is, melynek csatlakozóját ezen a területen találjuk. Ez az alaplapra kötve lényegében folyamatosan tájékoztat minket az aktuális állapotokról. Az LCD Poster különlegessége, hogy csatlakozókábele igen hosszú, így egy számítógépházba beszerelt, véglegesen összerakott konfigurációt az asztal alatt tartva, az LCD Postert pedig az asztal tetejére helyezve is használható. Az LCD Poster működéséről készítettünk egy kis videót, ezt ide kattintva (jobb minőség) vagy alább lehet megtekinteni.
BIOS
| BIOS | AMI BIOS 0502 |
| Beállítható buszsebesség | 200-600 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 5x-től 25x-ig feles lépésekben |
| Állítható PCIe sebesség | 100-200 MHz között 1 MHz-es lépésekben fixálható |
| További buszsebességek | - K8<->NB HT speed: 400 és 1,8 GHz között 200 MHz-es lépésekben - K8<->NB HT width: 8/8 vagy 16/16 bit - CPU-NB multiplier: 5x és 15x között egyesével |
| Beállítható feszültségek | - CPU: 0,7750 és 2,0000 V között 0,0125 V-os lépésekben - CPU NB voltage: 0,7750 V és 1,5500 V között 0,0125 V-os lépésekben - CPU voltage: 0,7750 V és 1,5500 V között 0,0125 V-os lépésekben - RAM: 1,800 V és 3,400 V között 0,02 V-os lépésekben - HT voltage: 1,20 V és 1,90 V között 0,02 V-os lépésekben - VDDNB voltage: +100 mV és +450 mV között 50 mV-os lépésekben - SB voltage: 1,10 V és 2,36 V között 0,02 V-os lépésekben - VDDA voltage: 2,50 V és 3,02 V között 0,1 V-os lépésekben - BR voltage: 1,20 V és 2,46 V között 0,02 V-os lépésekben - DDR2 controller ref voltage: DDR2_REF -30 mV és +30 mV között 10 mV-os lépésekben - DDR2 channel A ref voltage: DDR2_REF -30 mV és +30 mV között 10 mV-os lépésekben - DDR2 channel B ref voltage: DDR2_REF -30 mV és +30 mV között 10 mV-os lépésekben |
BIOS [+]
A Republic of Gamers alaplapok másik ismérve a remek túlhajthatóság, illetve ehhez kapcsolódóan az agyontuningolható, finomhangolható BIOS. A Crosshair II Formula esetén sincs ez másként, elég ránézni a táblázatra, ennyi opcióval esetleg egyes csúcs DFI deszkákon találkozhat az ember, néhanapján. Őszintén bevalljuk, van egy-két opció, amely még számunkra is kicsit ködös jelentéssel bír. Egyrészt létezik külön CPU Voltage és Vcore voltage, mi eddig azt hittük, hogy ez a kettő egy és ugyanaz. A VDDA és a BR Voltage jelentéséről egyelőre nem sikerült pontos információkat találnunk, tehát a kísérletező kedvű felhasználókra marad ennek kiderítése. Érdekes még a CPU NB és a VDDNB Voltage megléte is, mindkettőre rámondhatnánk, hogy az északi híd feszültségét hivatottak beállítani, két különböző módon, a CPU NB konkrét feszültséget állít be, a VDDNB pedig ehhez ad plusz feszültséget, de ez csak egy tipp. A DDR2 vezérlő feszültsége is háromféleképpen állítható be, és még ott van a kétfajta NB Voltage is, amely az északi hídhoz kapcsolódik, márpedig az északi híd vezérli a memóriavezérlőt, szóval lesz mivel kísérleteznie a leendő Crosshair II Formula-tulajdonosnak.
De nézzük inkább a fontosabb funkciókat! Lehetőségünk van a processzor egyes magjainak letiltására, és a memóriaidőzítések sora is igen hosszúra nyúlik. Az integrált VGA órajelét nem állíthatjuk be BIOS-ból, csak a lefoglalt memória méretét, ez egyébként Hybrid módban konstans 256 MB-os értéket vesz fel. Lehetőségünk van az LCD Posteren megjelenő szöveg beállítására. A RoG alaplapok a feszültségek, hőmérsékletek és ventilátor-fordulatszámok monitorozásában is vetélytársaik előtt járnak, Abit μGuru-szintű az egész: hét ventilátor szabályozható egymástól függetlenül, hat opción keresztül (a CHA_FAN1 és 2 csak együttesen).
Asus Crosshair II Formula specifikációk:
| Alaplap | Asus Crosshair II Formula |
| Processzortámogatás | AMD Phenom, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX, Athlon 64 és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket AM2+ |
| Lapkakészlet | NVIDIA nForce 780a SLI |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-1066 / DDR2-800 / DDR2-667 / DDR-533 kétcsatornás memóriavezérlő |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 1 PCI Express x8 2 PCI Express x1 2 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 133 – nForce 780a |
| Serial ATA / RAID | 6 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD) – nForce 780a 2 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, JBOD) – Silicon Image 3132 |
| Integrált audio | Nyolccsatornás ADI 1988B HDA – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlő | DualNET – 2 x NVIDIA nForce 680a Gigabit Ethernet (Marvell PHY) |
| FireWire (IEEE 1394) | 2 port – VIA 6308P |
| USB 2.0 | 6 port a hátlapon, 3 port kivezetéssel |
| Méretek | ATX, 305 x 245 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása | Asus Asus Crosshair II Formula |
| Bruttó kiskereskedelmi ár | kb. 56 000 forint |
A M3A32-MVP Deluxe a Crosshair II Formula házon belüli konkurensének tekinthető, ugyanis az AMD 790FX chipkészletére épül. A teletömött dobozban nagyjából ugyanannyi kelléket találtunk, mint az nForce 780a SLI-s tesóéban. A leírások mellett driver CD-t, CrossFire-hidakat és kábeleket találtunk, a chipsetre felszerelhető hűtés innen sem hiányzott, és mivel egy Wi-Fi-s verzióról van szó, egy kis antenna is a csomag részét képezi.
Hozzávalók [+]
Az M3A32-MVP Deluxe mellé jár egy Cool Mempipe is, amely a (hő)csöves memóriahűtő nevet kaphatná magyarul, segítségével egyszerre hűthetjük, illetve összeköthetjük az északi hidat és a memóriamoduljainkat. Éppen nem volt kéznél hűtőborda nélküli memóriapárunk, így nem próbáltuk ki ezt a megoldást, de szerintünk a komoly tuningosok körében nem lesz túl népszerű. Egyrészt mert ők eleve olyan memóriákat vesznek, melyeken van hűtőborda; ezekre ráilleszte ezt a hőcsöves hűtést, valószínűleg nem csökkenne tőle a hőmérséklet. Nehézség adódik akkor is, ha nem kettő, hanem négy modult kívánunk felhasználni, a Cool Mempipe csak egy párnyi modul hűtésére elég. Aki sokat nyúlkál a gépben, annak még kényelmetlen is lehet a modulok ki-berakosgatása során. Persze opciónak jó, egy hűtőborda nélküli memóriás gépben kellhet, de lehetett volna okosabb dolgokra is fordítani a kifejlesztésére szánt összeget.
Cool Mempipe [+]
Ez nem egy Crosshair alaplap, mégis nagyon hasonlít ahhoz, a NYÁK ezúttal is fekete, a foglalatok pedig kék, fehér és sárga színűek. A déli híd, északi híd és a CPU-foglalat melletti FET-ek összekötése ugyanúgy lett megvalósítva, mint a Crosshair II Formulán, csak a hűtőbordák kialakítása más. Az M3A32-MVP Deluxe-on négy darab x16-os foglalat található, közöttük két PCI aljzat, alattuk pedig a floppycsatlakozó látható. Az IDE és SATA csatlakozók itt is kifordultak 90 fokkal, így a hosszú VGA-kat nem zavarják a kábelek. A lap alján találunk három USB és egy IEEE 1394-es kivezetést.
Asus M3A32-MVP Deluxe [+]
Ezen a lapon is 8+2 fázisú a táprész, 8 fázison megy keresztül a processzor feszültsége, és kettő stabilizálja a memóriák és a HyperTransport-link feszültségét. Az összes kondenzátor polimer-alu szilárdelektrolitos. Az itt található hűtőborda csak a FET-ek hűtését kívánja megoldani, nem érintkezik a kondenzátorok sorával, eleve nem is olyan hosszú. Méréseink szerint az Asus alaplapokon az AMD chipset jóval kevésbé melegszik, mint az nForce 780a, átlagos használat mellett az északi hídon infrás hőmérővel alig 50 fokot mértünk, érdekes módon a déli híd 65 fokig melegedett (talán a hőcsöves megoldás miatt), míg a FET-eken található hűtőborda 60 fokos volt. Azt azért tegyük hozzá, hogy a 790FX-ben nincs integrált VGA, igaz, ez Hybrid SLI nélkül nem működik, de valamilyen szinten fűt akkor is, elvégre feszültség alatt áll.
A hűtés és a CPU környéke [+]
Az M3A32-MVP hátlapja hasonlít a Crosshair II-éhez, a különbségek abból adódnak, hogy az AMD chipsetes lapon már van eSATA-kivezetés, ugyanakkor ehhez nem jár SupremeFX II hangkártya, ezért az audioportokat is a hátoldalon találjuk. Egeres PS2 portot, soros és párhuzamos portot ne keressünk.
Hátsó panel [+]
BIOS
| BIOS | AMI BIOS 1002 |
| Beállítható buszsebesség | 200-600 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 4x-től 20x-ig egyesével |
| Állítható PCIe sebesség | 100-150 MHz között 1 MHz-es lépésekben fixálható |
| További buszsebességek | - NB szorzó: 4x és 20x között egyesével - CPU NB HT Link speed: 200 MHz és 1,8 GHz között 200 MHz-es lépésekben |
| Beállítható feszültségek | - CPU: 0,8000 és 1,6875 V között 0,0125 V-os lépésekben - CPU NB voltage: 0,8000 és 1,6875 V között 0,0125 V-os lépésekben - RAM: 1,80 V és 2,50 V között 0,02 V-os lépésekben - HT voltage: 1,20 V és 1,50 V között 0,1 V-os lépésekben - core/PCIe voltage: 1,10 V és 1,40 V között 0,02 V-os lépésekben - SB voltage: 1,20 V és 1,40 V között 0,02 V-os lépésekben - NB PCIe pll voltage: 1,8 V és 2,1 V között 0,1 V-os lépésekben - VDDA voltage: 2,50 V és 2,80 V között 0,1 V-os lépésekben |
BIOS [+]
BIOS-tuning szintjén az Asus AMD 790FX chipsetre épülő zászlóvivője nem sokkal marad el a Crosshair II Formulától. Valójában az M3A32-MVP Deluxe is igen szépen fel van szerelkezve ebből a szempontból. Ebben a BIOS-ban is beállítható az aktivált CPU-magok száma, viszont ebben a BIOS-ban sem állítható be a TLB-patch. Igen nagy a különbség a monitorozó és szabályzó részlegen: jóval kevesebb feszültséget követhetünk figyelemmel, és mindössze egyetlen ventilátort szabályozhatunk kézzel. Az M3A32-MVP-vel problémákba ütköztünk a memóriaidőzítések állítgatása során. A gépet nem sikerült 5-5-5-18-2T-s időzítések mellett elindítanunk, holott a többi alaplap számára ez nem volt probléma. A tuningolás során 6x-os északihíd-szorzóval nem indult el a gép. Észrevettük még azt is, hogy ha Autón hagyjuk a processzor feszültségét, akkor az tényleg automatikusan állítgatja a feszültséget, holott az Auto általában azt jelenti, hogy az alapbeállítás érvényesül. Amikor a processzorral már 2,7 GHz-nél jártunk, az alaplap Auto módban 1,25 V helyett 1,5 V-os feszültséggel kínálta meg a processzort: erre oda kell figyelni, mert a processzorok nem viselnek el mindent. Összességében a BIOS szemszögéből az M3A32-MVP egy-két bakitól és kevesebb opciójától eltekintve nem rossz.
Asus M3A32-MVP Deluxe specifikációk:
| Alaplap | Asus M3A32-MVP Deluxe |
| Processzortámogatás | AMD Phenom, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX, Athlon 64 és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket AM2+ |
| Lapkakészlet | AMD 790FX |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-1066 / DDR2-800 / DDR2-667 / DDR-533 kétcsatornás memóriavezérlő |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 2 PCI Express x8 2 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 133 – AMD SB600 |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD) – AMD SB600 2 SATA II és 1 eSATA csatlakozó (RAID 0, 1) – Marvell 6121/6111 |
| Integrált audio | Nyolccsatornás ADI 1988B HDA – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlő | Gigabit Ethernet (Marvell) |
| FireWire (IEEE 1394) | 2 port – Agere |
| USB 2.0 | 6 port a hátlapon, 3 port kivezetéssel |
| Méretek | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása | Asus Asus M3A32-MVP Deluxe |
| Bruttó kiskereskedelmi ár | kb. 47 000 forint |
Két Asus alaplap után vegyük sorra a nagyobb riválisok kínálatának egy szeletét is, először a Gigabyte MA790FX-DQ6-tal ismerkedhetünk meg. Ez a típus korábbi cikkeinkből már ismerős lehet, hiszen a Phenomot a kezdetektől fogva ebben teszteltük, nem véletlenül, hiszen arra, amire nekünk kellett, nagyon is megfelelt. Az alaplap típusjelzésében található 790FX arra utal, hogy egy AMD 790FX chipset köré épülő termékkel van dolgunk, a DQ6 pedig a felszereltséget szimbolizálja, hatféle különböző „Quad” jelzővel ellátott funkciót takar: Quad BIOS, Quad Cooling, Quad eSATA2, Quad Triple Phase, Quad-Core Optimized és Quad DDR2 Slots. A szép nagy dobozban csak az ilyenkor szokásos dolgokat találtuk meg, a Gigabyte nem mellékel külön játékot vagy memóriahűtő-egységet, cserébe olcsóbb is az Asus hasonló megoldásainál. A leírások és CD mellé kábeleket, hátoldali takarólemezt és kivezetést csomagoltak.
Hozzávalók [+]
A Gigabyte csúcskategóriás alaplapjai külsőre az évek során nem változtak túl sokat, az MA790FX-DQ6 a hagyományokhoz méltóan kék NYÁK-ra épül, az alkatrészek elhelyezkedése, illetve színezése az áttekinthetőséget segíti. A tápcsatlakozó és az IDE, illetve floppycsatlakozók a lap felső régiójába, a szélére kerültek, a SATA portok a déli híd alatt találhatóak, és további két port kínálkozik a legalsó PCI alatt. Itt két-két USB és IEEE 1394-es portot is láthatunk, illetve mivel a hátpanelen nincs párhuzamos port, az alaplapon ennek a tüskéit találjuk. Érdekes a PCI Express aljzatok elhelyezkedése, a Gigabyte lapján csak úgy építhetünk ki CrossFireX kapcsolatot, ha legalább három videokártyán egyszlotos hűtő van. A DQ6 utal a chipset hűtésére is, amit szokás szerint hőcsővel oldottak meg, az északi és déli híd, valamint a CPU melletti FET-eket borítja be egy-egy réz hűtőborda.
Gigabyte MA790FX-DQ6 [+]
A processzor feszültségellátása 10 fázisú (8+2), az alaplapon az összes kondenzátor polimer-alu szilárelektrolitos. Az északi hídon található hűtőborda a processzorhűtő felszerelésében picit akadályozott minket, de végül nem volt probléma. A hűtőrendszer igen robusztusan néz ki, és ennek megfelelően működik. Átlagos használat mellett a hűtőbordák körülbelül annyira melegedtek fel, mint az Asus M3A32-MVP Deluxe-on, az északi hídon maximum 55 fokot mértünk, a déli hídon és FET-eken pedig 60-at, talán egy kicsit jobban eloszlik a hő a három komponensen.
A hűtés és a CPU környéke [+]
A hátoldali csatlakozók felszerelésében a Gigabyte kicsit konzervatívabb az Asusnál, de ez nem baj, sőt. A Gigabyte meghagyta az egér PS2-es portját és egy soros porttal is szolgál (ráadásul ott az alaplapon a párhuzamos port is), ezen kívül megvannak az SPDIF-kimenetek, hat USB és egy IEEE 1394 portot találunk rajta, további hálózati aljzatok, két eSATA port és az audiocsatlakozók képezik a részét. Ezen a területen a Gigabyte szerintünk okosabb volt.
Hátsó panel [+]
BIOS
| BIOS | Award BIOS F4 |
| Beállítható buszsebesség | 200-500 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 5x-től 25x-ig egyesével |
| Állítható PCIe sebesség | 100-200 MHz között 1 MHz-es lépésekben fixálható |
| További buszsebességek | - Memory controller frequency: 5x és 16x között egyesével - HT Link frequency: 200 MHz és 2,6 GHz között 200 MHz-es lépésekben |
| Beállítható feszültségek | - CPU: +0,025 és +0,500 V között 0,025 V-os lépésekben - DDR2 voltage: +0,05 és +0,50 V között 0,05 V-os lépésekben - Chipset voltage: +0,05 és +0,40 V között 0,05 V-os lépésekben - PCIe voltage: +0,05 és +0,45 V között 0,05 V-os lépésekben - HTT (HT transmit) voltage: +0,05 és +0,40 V között 0,05 V-os lépésekben - HTR (HT receive) voltage: +0,05 és +0,45 V között 0,05 V-os lépésekben |
BIOS [+]
A BIOS szintjén a Gigabyte MA790FX-DQ6 is szépen vizsgázott, de vannak hiányosságai is. A beállítható intervallumok és feszültségek kérdésében szerintünk igen jól áll, a különböző opciók érthetőek és egyértelműek, mi ezt szeretjük. Nincs túl sokféle beállítható opció, de ami van, az jórészt elég. Viszont néhány dolgot hiányoltunk. Egyrészt nincs a teljes BIOS-tartalom elmentésére hivatott opciónk, így egy CMOS Clear után mindent újra be kell állítgatni. Másrészt (és ez talán a DQ6-osok legnagyobb hiányossága) összesen egy ventilátor vezérlésére van módunk, ami nagyon kevéske. Probléma volt még, hogy a Gigabyte lapja a memóriánkat (CSX Diablo 1200) nem akarta a szokásos időzítések és feszültség mellett beindítani (5-5-5-18 2,1 V-on), több feszültségre (2,25 V) volt szükségünk, ami a memória élettartamára nincs jó hatással. Ugyanakkor nekünk tetszett, hogy a TLB-hiba patch ki-bekapcsolható, és tuningban is ezzel a lappal értük el a legtöbbet (meglehet azért, mert a Crosshair II sok ismeretlen opcióját nem használtuk ki kellőképpen). Túl magas beállított FSB-nél újraindul a gép, és választhatunk, hogy az utolsó jó beállítást akarjuk visszaállítani, esetleg resetelnénk. Viszont ha a processzort húzzuk túl, csak a CMOS Clear segít (vagyis újra be kell állítani minden opciót). Érdemes megemlíteni, hogy a Memory Controller Frequency opció – talán nem mindenki jön rá azonnal – az északi híd, illetve a harmadszintű gyorsítótár órajelét állítja be. A memória(vezérlő) órajelének meghatározására a Set Memory Clock opció szolgál.
Gigabyte MA790FX-DQ6 specifikációk:
| Alaplap | Gigabyte MA790FX-DQ6 |
| Processzortámogatás | AMD Phenom, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX, Athlon 64 és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket AM2+ |
| Lapkakészlet | AMD 790FX |
| Memória | 4 DIMM / maximum 16 GB DDR2-1066 / DDR2-800 / DDR2-667 / DDR-533 kétcsatornás memóriavezérlő |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 2 PCI Express x8 1 PCI Express x1 2 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 133 – AMD SB600 |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD) – AMD SB600 2 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1) – Gigabyte SATA2 chip 2 eSATA csatlakozó – Gigabyte SATA2 chip |
| Integrált audio | Nyolccsatornás Realtek ALC889A – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlő | 2 x Gigabit Ethernet (Realtek 8111B) |
| FireWire (IEEE 1394) | 3 port – Texas Instruments |
| USB 2.0 | 4 port a hátlapon, 2 port kivezetéssel |
| Méretek | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása | Gigabyte Gigabyte MA790FX-DQ6 |
| Bruttó kiskereskedelmi ár | kb. 42 000 forint |
A Gigabyte mellett az MSI is benevezett a 790FX chipsetes alaplapok harcába, sőt az MSI volt az első gyártó, amely elküldte nekünk saját példányát. Végül a CPU-tesztekben azért a Gigabyte-ot használtuk, mert az MSI-hez akkoriban még nem volt kiforrott BIOS, ez időközben megváltozott. Az MSI K9A2 Platinum érdekessége, hogy felszereltségéhez képest kivételesen olcsó, a kérdés már csak az, hogy ez minek köszönhető, talán valamit lespóroltak róla? Az alaplap egy szimpla MSI-s dobozban érkezett hozzánk, sajnos a gyártó nem küldte el mellé azokat az eszközöket, melyeket a boltban megvehető példányok tartalmaznak, így csak a weboldalról tudtuk meg, hogy a K9A2 Platinumhoz IDE- és SATA-kábeleket, FireWire-kivezetést és SATA/eSATA átalakítót, CrossFire-hidakat kapunk (illetve minden bizonnyal leírást és driver CD-t).
MSI K9A2 Platinum [+]
Annak ellenére, hogy a K9A2 a legolcsóbb 790FX-es alaplap, ez az egyetlen, amely képes négy darab duplaszlotos Radeon fogadására. Az alaplapról nem hiányzik az x1-es PCIe port és a PCI bővítőhely sem. Az IDE csatlakozó mellett nem kevesebb, mint hat SATA portot találunk, tehát ezen a téren sincs gond az MSI lapjával. A déli híd alatt van egy-egy power és reset gomb, ami a drágább alaplapok alkotóeleme szokott lenni. Valaminek hiányoznia kell, vagy nem? A processzor feszültségellátása a többi nagyágyúéhoz képest kicsit gyengének tűnik, mindössze négyfázisú, és ami még érdekesség, hogy a külön tápcsatlakozó csak négytűs, szemben a manapság szokásos nyolctűs verzióval. A melegedő alkatrészek hűtéséről ezúttal is egy heat-pipe-os hűtőrendszer gondoskodik, az északi hídon található forma szokatlan, de az MSI állítása szerint hatásos: átlagos használat mellett mi az összes hűtőbordán 45 fokokat mértünk, ami az eddigiek közül a legalacsonyabb. Több lényeges látnivaló nincs is a K9A2-n, talán említésre érdemesek még az alaplap alján található USB kivezetések.
Hátsó panel [+]
A hátoldal picit szegényesnek tűnik, mint látható, az egyes gyártók máshova helyezik a hangsúlyt. A K9A2 Platinumról is hiányoznak a soros és párhuzamos portok, viszont van USB, IEEE 1394 és eSATA, ellenben csak koaxális SPDIF-kimenettel szolgál.
BIOS
| BIOS | AMI BIOS v1.4 |
| Beállítható buszsebesség | 200-600 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 4x-től 25x-ig egyesével |
| Állítható PCIe sebesség | - |
| További buszsebességek | - HT ratio: 1x és 13x között egyesével |
| Beállítható feszültségek | - CPU: 1,268 és 1,527 V között 0,03 V-os lépésekben - RAM: 1,80 V és 2,50 V között 0,05 V-os lépésekben - NB voltage: 1,125 V és 1,525 V között 0,025 V-os lépésekben - Hypertransport voltage: 1,175 V és 1,525 V között 0,025 V-os lépésekben |
BIOS [+]
A BIOS-t nézve az MSI-ben kicsit csalódtunk, az utóbbi időben több olyan alaplapjukkal is találkoztunk, melyek összehasonlítva az Asus, Gigabyte vagy Abit termékeivel, alig voltak versenyképesek. Márpedig ha drága alaplapról esik szó, a tuningolhatóság egy lényeges szempont, elvégre vagy a felszereltség, vagy a túlhajtás miatt vesz valaki drága alaplapot. Sajnos a K9A2 Platinum sem szerepelt kiemelkedően. Elmondható, hogy amit be lehet állítani, azzal nincs különösebb bajunk, viszont van jónéhány opció, ami szerintünk hiányzik. Először is tesztjeinkből kiderült, hogy az MSI a TLB bug patchet alapértelmezés szerint bekapcsolja, és ennek kikapcsolására nincs mód BIOS-ból. Rendben van, a hiba csak a B2 steppinges Phenomokat érinti, de csak laboratóriumi körülmények között idézhető elő, tehát az egyszeri felhasználónak igazán adhatnának egy esélyt a kikapcsolására. Ott az OverDrive alkalmazás, mondhatnánk, de ha a tulajdonos nem ismeri az OverDrive-ot? Phenomjának teljesítménye jópár százalékkal elmarad az elvárhatótól. Ezzel kapcsolatban váltottunk néhány levelet az MSI-vel, ők közölték velünk, hogy ha kell, akkor készítenek számunkra egy olyan BIOS-verziót, amelyben kikapcsolható a TLB-patch, de nekünk olyan BIOS kellene, amit a felhasználók is letölthetnek, nem csak belső használatra szánták.
Emellett hiányzik a PCIe (OverDrive) és a northbridge/L3 cache órajelének beállítására való opció is (az MSI-t ezzel kapcsolatban is megkérdeztük, de kontaktemberük nem értette, miről beszélünk, keverte az északi híd és a HyperTransport szorzóját). Hogy ez mit jelent? Egy Phenom processzorban az északi híd mindig alacsonyabb órajelen jár, mint a CPU-magok. Tuning esetén, ha nem vehetjük vissza az északi híd órajelét, akkor ez egy plusz hibaforrás, gátolhatja a túlhajtást. Szerintünk kevés a vezérelhető ventilátorok száma is (összesen egy, a processzoré), de legalább van opció az aktuális beállítások elmentésére. Végülis mit várhatunk a legolcsóbb 790FX-es laptól? Ha megbarátkozunk ezzel a pár hiányossággal, akkor minimum tízezer forintot megspórolhatunk.
MSI K9A2 Platinum specifikációk:
| Alaplap | MSI K9A2 Platinum |
| Processzortámogatás | AMD Phenom, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX, Athlon 64 és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket AM2+ |
| Lapkakészlet | AMD 790FX |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-1066 / DDR2-800 / DDR2-667 / DDR-533 kétcsatornás memóriavezérlő |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 2 PCI Express x8 1 PCI Express x1 2 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 133 – AMD SB600 |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD) – AMD SB600 2 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1 és 0+1) – Promise T3 chip 2 eSATA csatlakozó – Promise T3 chip |
| Integrált audio | Nyolccsatornás Realtek ALC888 – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlő | Gigabit Ethernet (Realtek 8111B) |
| FireWire (IEEE 1394) | 2 port – VIA 6308P |
| USB 2.0 | 4 port a hátlapon, 3 port kivezetéssel |
| Méretek | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása | MSI MSI K9A2 Platinum |
| Bruttó kiskereskedelmi ár | kb. 32 000 forint |
Az utolsó pillanatban sikerült beszereznünk az MSI vadiúj, nForce 780a SLI chipsetre épülő alaplapját, így végül leteszteltük a K9N2 Diamondot is. Az MSI termékpalettáján mindig a Platinum és a Diamond jelzéssel ellátott alaplapok szimbolizálják a csúcskategóriát, a kettő közül is a Diamond a „legeslegcsúcsabb”, a Platinumhoz képest is jobban felszerelt szokott lenni, és ez a K9N2 Diamondról is elmondható. Az alaplapot egy csillogó-tükröződő dobozban kaptuk kézbe, melyen – utalva az elnevezésre – egy óriási csiszolt gyémánt látható. A K9N2 Diamond ennyire tökéletes lenne? Az alaplaphoz leírásokat, rengeteg kábelt kaptunk, illetve három darab SLI-hidat (a 3-utas SLI miatt), egy DVI/HDMI átalakítót és egy Sound Blaster X-Fi hangkártyát. Ránézésre is jól megtömték a dobozt, nem is hiányolunk semmit.
A hozzávalók [+]
A K9N2 Diamond nagyon hasonlít a K9A2 Platinumra, de mintha az összeépítés során kicsit jobban ügyeltek volna a minőségre, a Circu-Pipe névre keresztelt hőcsöves rendszer komolyabbnak tűnik. Valójában ez annak köszönhető, hogy az NVIDIA chipnek nagyobb hűtésre van szüksége. A K9N2 Diamondon „csak” három darab x16-os PCIe foglalat található, köztük további x1-es PCIe és PCI bővítőhelyeket fedezhetünk fel. A nagy tápcsatlakozó tövébe került az egyik IDE port, ami szerintünk nem túl szerencsés, alattuk a hat SATA portból négy 90 fokkal ki van forgatva, hogy a kábelekkel ne gyűljön meg a bajunk. Érdekesség, hogy a legalsó PCI alatt is van egy IDE csatlakozó köszönhetően a JMicron chipnek, így a K9N2 Diamondra összesen négy IDE eszközt köthetünk. A SATA portok alatt három kiszínezett USB port kivezetése látható, a korábban említett IDE csatlakozó mellett pedig egy további IEEE 1394-es kivezetés van.
Visszatérve kicsit a Circu-Pipe-ra, a rendszernek négy főbb eleme van. Magát a chipsetet a nagy MSI logós hűtőborda takarja el, felfelé haladva is található egy lamellázott rész, amely a két hőcső hőleadása miatt került ide, de nincs semmilyen komponens alatta (ez egyébként nagyon közel van a legfelső PCIe foglalathoz, ezért az olyan videokártyák beszerelése, melyeknek mindkét oldalán van hűtés, problémás lehet). Itt kettéágaznak a hőcsövek, az egyik oldalon a FET-eket hűtik, míg a másik oldalon, az alaplap szélén egy semmit sem hűtő hűtőborda található, a hátoldali panel mellett. Kérdésünkre az MSI elmondta, hogy ez a hűtőborda az eredeti tervekben a számítógépházon kívül kapott volna helyet, de végül csak az alaplap széléig vezették ki, mert az eredeti elgondolás valamilyen okból nem vált be.
MSI K9N2 Platinum [+]
A Circu-Pipe processzor mellett található bordájának a tövében mindössze négyfázisú feszültségellátó rendszer van, ami az Asus és a Gigabyte hasonló kvalitású alaplapjaihoz hasonlítva kevéskének tűnik. Szerencsére a használat során ezekből nem szűrődött ki semmilyen hang. A hűtés hatékonyságáról még nem szóltunk, a K9N2 Diamondon, bárhol is mértük a Circu-Pipe hőmérsékletét, átlagos használat mellett nem ment 50–55 fok fölé, erős a gyanúnk, hogy az Asus és Gigabyte alaplapok a komolyabb CPU-ellátós rész miatt voltak jóval melegebbek. A K9A2-höz hasonlóan az alaplap alján itt is találunk gombokat, az AMD chipsetes MSI-hez képest, melyen power és reset gomb látható, a K9N2 Diamond egy Clear CMOS gombbal gazdagodott.
A processzor környéke és a gombok [+]
A hátlapi panel az Asus Crosshair ketteséhez hasonlóan már a jövőt idézi, ugyanakkor kicsit szegényesnek tűnik. Az USB, IEEE 1394, eSATA és RJ45-ös aljzatokon felül csak a Hybrid SLI „megszólaltatásához” szükséges digitális kivezetés, illetve a PS2 portok kaptak helyet. Az alaplap mellé Creative Sound Blaster X-Fi hangkártya jár, ezen megtaláljuk az audioportokat, viszont nincs se soros, se párhuzamos kimenet.
Hátsó panel [+]
BIOS
| BIOS | AMI BIOS v2.0 |
| Beállítható buszsebesség | 200-600 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 4x-től 25x-ig |
| Állítható PCIe sebesség | 100 és 200 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| További buszsebességek | - HT ratio: 200 MHz és 2,6 GHz között 200 MHz-es lépésekben |
| Beállítható feszültségek | - CPU: alapfeszültség és 1,800 V között 0,025 V-os lépésekben - MCT voltage: alapfeszültség és 1,800 V között 0,025 V-os lépésekben - RAM: 1,80 V és 2,50 V között 0,05 V-os lépésekben - NB voltage: 1,200 V és 1,575 V között 0,025 V-os lépésekben - HT Link voltage: 1,200 V és 1,575 V között 0,025 V-os lépésekben |
BIOS [+]
Miután korábban már láttuk a K9A2 Platinum BIOS-át, a K9N2 Diamondé nem okozott különösebb meglepetést számunkra. Küllemében nagyon hasonlít egymásra a kettő, de az is igaz, hogy az NVIDIA chipsetes MSI kicsit jobban sikerült, talán nem véletlenül drágább is. Miben kínál többet a K9N2? Beállítható a PCIe órajele, a CPU és a HyperTransport feszültsége magasabbra emelhető, illetve beállítható a processzorban található északi híd (MCT) feszültsége is. Nagyon örültünk még a TLB-bugfix opció megjelenésének, viszont hiába kerestük, a K9N2 Diamond sem ad lehetőséget a CPU északi hídja szorzójának beállítására, ami szerintünk ordas hiba. Érdekesség, hogy Hybrid SLI mód használatához ezen az alaplapon is minimum 256 MB-ot kell lefoglalnunk a rendszermemóriából. A ventilátorok vezérlése a K9N2-n is fapados, ennél sokkal többet várnánk.
MSI K9N2 Platinum specifikációk:
| Alaplap | MSI K9N2 Platinum |
| Processzortámogatás | AMD Phenom, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX, Athlon 64 és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket AM2+ |
| Lapkakészlet | NVIDIA nForce 780a SLI |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-1066 / DDR2-800 / DDR2-667 / DDR-533 kétcsatornás memóriavezérlő |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 1 PCI Express x8 1 PCI Express x1 2 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 133 – nForce 780a 1 Ultra ATA 133 – JMicron JMB363 |
| Serial ATA / RAID | 6 SATA II csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD) – nForce 780a 2 eSATA csatlakozó (RAID 0 és 1) – JMicron JMB363 chip |
| Integrált audio | Creative SB X-Fi Xtreme – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlő | Gigabit Ethernet (Realtek 8211BL és 8111B) |
| FireWire (IEEE 1394) | 2 port – VIA 6308P |
| USB 2.0 | 4 port a hátlapon, 3 port kivezetéssel |
| Méretek | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása | MSI MSI K9N2 Platinum |
| Bruttó kiskereskedelmi ár | kb. 58 000 forint |
| Alaplapok | Asus Crosshair II Formula BIOS rev. 0502 MSI K9N2 Diamond BIOS rev. v2.0b8 Asus M3A32-MVP Deluxe BIOS rev. 1002 Gigabyte MA790FX-DQ6 BIOS rev. F4 MSI K9A2 Platinum BIOS rev. v1.4 |
| Processzor | AMD Phenom Black Edition 9600 (2,3 GHz) |
| Memória | CSX Diablo DDR2-1200 MHz – 2 x 1024 MB |
| Órajel | DDR2-1066 5-5-5-18-2T időzítések |
| Videokártya | Radeon HD 3850 |
| Meghajtóprogramok | AMD VGA: Catalyst 8.4 AMD chipset: Catalyst 8.4 NVIDIA VGA (Hybrid SLI): Forceware 174.13 NVIDIA chipset: 174.74 |
| Merevlemez | Samsung SpinPoint T166 500 GB (SATA; 16 MB cache) |
| Tápegység | Cooler Master RS-550-ACLY |
| Operációs rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit SP1 |
Az öt új csúcskategóriás alaplapot leteszteltük néhány memória- és processzorintenzív alkalmazással, bár nem vártunk túl nagy különbségeket, lévén, hogy a memóriavezérlő a processzorban található, az AMD processzoros rendszerek esetében a chipseteknek kisebb hatása van a teljesítményre. Azonban mielőtt az alkalmazástesztek jönnének, lássuk a fogyasztást.
Ezúttal nemcsak két véletlenszerűen kiválasztott, különböző chipsetes alaplap fogyasztására voltunk kíváncsiak, hanem az összes bemutatott típuséra. Mint látható, az igyekezetünk nem volt hiábavaló, ugyanis ahány gyártó, annyiféle fogyasztás. A nagyon hasonló CPU-ellátó rész miatt szerintünk az MSI alaplapjain keresztül lehetne a chipsetek fogyasztását összevetni, és ha így teszünk, akkor az jön ki, hogy az AMD 790FX és az nForce 780a SLI közel ugyanannyit fogyaszt, igaz, terhelve az NVIDIA körülbelül 5%-kal többet szív ki a konnektorból. Kicsit meglepő, hogy a két Asus esetében mennyire különböző értékeket mértünk, a Crosshair II Formula minden esetben jó 30–40 wattal többet kért magának, talán nem véletlenül. A Gigabyte 790FX-DQ6-ja valahol a két előbb említett márka között helyezkedik el, Cool'n'Quiet mellett a legalacsonyabb fogyasztást mértük, valószínűleg ebben a helyzetben a Gigabyte lapja nemcsak a CPU órajelét veszi vissza, hanem a CPU ellátásáért felelős elektronika egy részét is lekapcsolja/leszabályozza. Abból következtetünk erre, hogy CnQ nélküli üresjáratban és terhelve viszont már annyit fogyasztott, mint az Asus M3A32-MVP Deluxe.
A később bemutatásra kerülő alaplapok miatt Radeonnal teszteltük az egyes rendszerek fogyasztását és sebességét, de a Hybrid SLI csak a 9-essel kezdődő GeForce-okkal működőképes, ezért a Hybrid Power beüzemeléséhez kicseréltük a VGA-t egy 9800 GTX-re. El kell hogy mondjuk, a kipróbált öt meghajtóprogram közül a Hybrid SLI csak kettővel volt működőképes, és ezek közül is csak az egyik volt stabil, a másik fagyasztotta a rendszert. A megfelelő meghajtóprogram feltelepítése után manuálisan kellett váltogatni az energiamegtakarító mód és a szimpla VGA-s üzemmód között. A grafikonról leolvasható, hogy a rendszer üresjáratban, 9800 GTX videokártyával 220 wattot evett (többet, mint HD 3850-nel terhelve). Ha ekkor rákattintunk a Save Power opcióra, a külső videokártya szimplán kikapcsol, a ventilátora is leáll, és ebben a módban mértünk 165 wattot. Érdemes ezt az értéket összehasonlítani a fentebb látható grafikon eredményeivel, ebben az üzemmódban (a CnQ nincs bekapcsolva) Radeon HD 3850-nel 168 wattot mértünk, alig 3 wattal többet (ráadásul 5–10 wattos intervallumon belül folyamatosan ingázik a fogyasztásmérő műszeren kijelzett érték). Összefoglalva, a Hybrid Power tényleg okos dolog, de csak azért van rá szükség, mert a GeForce 9800-as VGA-k kazánként működnek, mint láthattuk, a Radeon HD 3850 alig fogyaszt valamit üresjáratban. Még nem szóltunk a Hybrid SLI hátrányairól, ezeket kicsit később tárgyaljuk.
Lássuk a teljesítményteszteket. Meglepő eredményeket kaptunk, az Asus Crosshair kettese szépen elverte a mezőnyt, pedig bizony a memóriavezérlő a processzorban van. Hogyan lehetséges ez? Valamiféle BIOS-szintű tweak lehet a háttérben, másra nem igazán tudunk gondolni, mindenesetre az Asus szépen csinálja, egészen addig, amíg le nem bukik. A Crosshair II Formulát leteszteltük Hybrid SLI módban is, mint látható, egy nagyon minimális teljesítménycsökkenést tapasztaltunk, tegyük hozzá, hogy az Everest memóriatesztjei alatt. Az MSI K9A2 Platinum azért szenvedett ilyen nagy mértékű vereséget, mert a TLB-bugfix alapértelmezés szerint be van kapcsolva, és mi jó átlagfelhasználó módjára (aki azt sem tudja, mi az a TLB bug) nem kapcsoltuk ki az OverDrive-val. Tapasztalatszerzésnek jó lesz.
A WinRAR talán az egyetlen olyan mindennapi használatban lévő alkalmazás, amely a memória sebességének megváltozására extrém mértékben reagál. Mégis csak igen kis különbséget mértünk ki az alaplapok között, kivételt képez az MSI K9A2 Platinum.
A sorrend a többi tesztben is alig-alig változott, bár a K9N2 Diamond sem volt éppen csúcsformában, lemaradása nem volt érzékelhető. A K9A2 Platinum konzekvensen hozta az utolsó helyet.
Az alkalmazástesztek után megvizsgáltunk két játékot, először az UT3-at teljes mértékben CPU-limitált környezetben. Az első négy helyezett 5%-os hibahatáron belül maradt, a K9A2 Platinum ezúttal is a sor végén kullogott.
Az UT3 után a HL2-t vettük elő, de ezúttal már VGA-limitesebb beállítást használtunk, mert szerintünk egy Radeon HD 3850-nel senki nem játszik 1024x768-ban teljesen minimális grafikai beállítások mellett. A VGA-limit az VGA-limit, 1 fps volt a különbség az első és utolsó helyezett között, még a TLB-bug patch bekapcsolása sem volt hatással az fps-ek számára.
SATA: AMD SB600 / NVIDIA 780a SLI [+]
SATA merevlemezkezelés teszteléséhez ezúttal is a HD Tune-t használtuk, csak az Asus két különböző chipsetes lapját mértük le. A görbe és az elért eredmények mindkét chipseten közel azonosak voltak, csak a löketszerű maximumban volt jobb az NVIDIA megoldása. Az eredményeket összehasonlítva az Intel lapjaival nem tapasztaltunk semmilyen különbséget.
[+]
Az ESA-nak csak az egyik fele a hardver, a másik a szoftver. Két részre osztható a monitorozó és beállító alkalmazás. Az egyik a sokkal látványosabb, de szerintünk kevésbé hasznos 3D-s felület, ahol körben forognak az ESA-t támogató alkatrészek modelljei, alattuk pedig megjelennek a hozzájuk tartozó megfigyelt paraméterek és értékeik. Ezekből tetszőlegeseket kitehetünk az asztalra is, ami fölött „lebeg” a látványos kis szoftver. Egyelőre csak Vista alatt működő verzióról tudunk.
A pillanatnyi értékek mellett időbeli grafikonon is követhettük a kiválasztott tulajdonságokat.
[+]
Tény, hogy kevésbé látványos, de szerintünk sokkal jobban használható az eddigi VGA-s NVIDIA Control Panelt kibővítő fülek rendszere, már amennyiben működik. Itt igen sok fontos adatról találunk információt. A szoftver a még csak ezután következő Asus Crosshair II Formula alaplappal nem működött maradéktalanul együtt, ugyanis sok csúszka ki volt szürkülve, azaz nem lehetett beállítani az adott paramétert. Valami nem stimmelt, az alaplap nem volt teljesen kompatibilis az ESA programjával, pedig az ESA-nak éppen az lenne a lényege, hogy nincsenek ilyen akadályok.
[+]
Az igazi nagy varázslatok az alaplapos részen vannak, ahol BIOS-szintű módosításokat eszközölhetünk órajelekben, feszültségekben és a ventilátorok működésében egyaránt. Hasonlóan összetett a memóriás rész is, ahol az időzítésekkel játszadozhatunk. Megfelelő GeForce grafikus kártyáknál is állíthatjuk az órajeleket és a hűtést, de a feszültségeket egyelőre nem. Talán majd később. Nemcsak kézzel állíthatunk, hanem szabályokat is létrehozhatunk, melyekben bizonyos megfigyelt értékek függvényében más paraméterek automatikusan módosulnak. Például a hűtés hőérzékelőjével irányíthatjuk a ventilátorát, de adott hőfoknál vagy terhelésnél változtathatjuk akár a processzor órajelét, feszültségét stb.
Mit csinált az NVIDIA, amikor létrehozta az ESA-t, feltalálta a spanyolviaszt? Nem, inkább az mondhatnánk, hogy összekaparta egy helyre. Eddig is voltak már különböző hardveres és szoftveres monitorozó és állító rendszerek, melyek korlátozott mértékben együttműködtek. Az NVIDIA nTune-ja is tudott már néhány dolgot azokból, amiket az előbb bemutattunk, és ugyanez elmondható az AMD OverDrive-ról. Az ESA-val végre egy átfogó rendszer született, amit több nagy gyártó (HP, Dell, Asus, MSI, Gigabyte) és a tuning vagy hűtés területén jól csengő név (Cooler Master, Thermaltake, SilverStone, OCZ, XFX stb.) is támogat, legalábbis elvileg. Mint láthattuk, az Asus alaplapjával nem úgy működtek a dolgok, ahogyan azt elvártuk volna. Alaplapi vonalon az ESA-t csak az NVIDIA felsőkategóriás chipkészletei ismerik, de a többi komponens ESA-vezérlése működik más chipsetekkel is.
Hybrid SLI
Mint már korábban említettük, a Hybrid SLI beüzemelése nem volt zökkenőmentes. Egy korábbi driverrel a játékok 1280x1024-es felbontástól kezdődően fagytak, többször is a „Display driver not responding and recovered” hibaüzenetbe ütköztünk, néhány játék bár elindult, akadozott a képkockák lejátszása, kevés volt az fps-szám, felbontásváltásnál szétesett a kép és hasonló érdekességekkel találkoztunk. Végül szerencsére találtunk olyan meghajtóprogramot, amivel nem voltak ilyesféle gondjaink. A Hybrid SLI működésének az alapfeltétele, hogy a rendszermemóriából 256 vagy 512 MB-ot le kell foglalni az integrált videokártya számára, az AMD (a 780G kapcsán) és az NVIDIA ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a HD tartalmak lejátszásához kell a 256 MB-nyi tárhely. Szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy az integrált videokártya önmagában nem működőképes, ami könnyen elképzelhető, hogy az Asus Crosshair II-es alaplap sara, mert az NVIDIA által közzétett dokumentációkban szerepel a Multi-Adapter mód, amely lehetővé teszi akár négy monitor egyidejű vezérlését, elméletben. Ezt később még le fogjuk ellenőrizni.
A chipsetben található VGA teljes mértékben megegyezik a korábban már tesztelt GeForce 8200-zal, ezért ennek a sebességére külön nem térünk most ki. A GPU-Z által detektált órajelek is megegyeznek a szimpla integrált VGA órajeleivel, a GPU 500 MHz-en, a stream processzorok pedig 1200 MHz-en járnak. A Hybrid SLI egyik hátulütője, hogy az integrált VGA maximálisan 1920x1200-as felbontást képes megjeleníteni (a single-link DVI kimenet miatt). Ez azt jelenti, hogy ha beüzemeljük a Hybrid SLI-t egy GeForce 9800 GTX/GX2 videokártyával, akkor az ennél nagyobb felbontásokról le kell mondanunk. Ez szerencsére csak egy kis réteg számára problémás, TFT LCD esetén csak a 30 colos monitoroknak van ennél magasabb felbontása (2560x1600), a CRT-tulajdonosoknak talán nem lesz ez akkora gond.
A Hybrid SLI működésével kapcsolatban további kérdések merülnek fel. Minket az érdekelt a leginkább, hogy a diszkrét videokártya által létrehozott képkockákat az integrált VGA-n keresztül megjelenítve ér-e minket bármiféle hátrány, konkrétan lassulásra gondolunk. Ugyanis a videokártya frame bufferjéből valahogyan át kell tolni az adatokat az integrált videokártyába, amely végül megjeleníti a képet. Ha a kettő közti kapcsolat nem elég gyors, akkor nagyobb felbontásoknál Hybrid SLI módban bizony fps-eket veszíthetünk az integrált videokártya miatt. Szóval az a kérdés, hogy ezt az NVIDIA hogyan oldotta meg? Talán Hybrid SLI módban a diszkrét VGA és az integrált VGA RAMDAC-ja között valamilyen módon kiépül egy közvetlen kapcsolat? Vagy esetleg (titkos) PCI Express linkeken keresztül vándorol át az információ az integrált VGA-ba?
Még a cikk megjelenése előtt az NVIDIA elküldte a választ. Eszerint a külső VGA-n renderelt képkocka átvándorol az alaplapi GPU frame bufferjébe, ahonnan az a kijelzőre küldi. Ez viszont egy újabb kérdést vet fel: az alaplapi VGA memóriája csak a processzoron keresztül érhető el. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb a CPU-ban található északi híd órajele, annál kevesebb teljesítmény veszik el? Merthogy az NVIDIA arról is említést tesz, hogy ez a megoldás teljesítményveszteséget okoz, a játéktól, beállítástól, felbontástól, fps-számtól függően többet vagy kevesebbet, de átlagosan 5%-ot. Lényeg a lényeg, mi lemértük, hogy mit veszítünk a Hybrid SLI mód használatával.
Mindössze négy játékot vizsgáltunk meg, de ez is elég volt ahhoz, hogy beigazolódjon félelnünk: a Hybrid SLI mód nem makulátlan. A történethez hozzátartozik, hogy akár a meghajtóprogram kiforratlansága is közrejátszhatott a lassulásban, tehát későbbi verziókkal érdemes lehet újra lemérni a Hybrid SLI teljesítményét. Ez egy olyan jelenség, ami sokaknak nem fog tetszetni. Gondoljunk bele, mi egy 9800 GTX-et teszteltünk, és már ezt a terhet sem bírta el az integrált VGA, akkor mi történt volna egy majdnem kétszer ilyen gyors 9800 GX2-vel?
Tuning
Az alaplapok tuningolhatóságát aszerint ítéltük meg, hogy maximálisan mekkora CPU-órajelet és „FSB”-órajelet tudtunk velük elérni. A maximális CPU-órajel teszthez csak a processzor szorzóját emelgettük felesével egészen addig, míg már nem indult el a gép. Az FSB-tuninghoz a memória, illetve HyperTransport órajelét és szorzóját visszavettük, és ahol lehetőségünk volt rá, ott ugyanezt tettük az északi híddal is. Ebből következően már sejthető, hogy az MSI K9A2 Platinum és a K9N2 Diamond nem szerepelt túl fényesen. Az északi híd szorzója állíthatóságának hiányában ebben a két alaplapban a Phenom processzorokat nem lehet teljes mértékben kihajtani, mert még mielőtt a processzor korlátozná a tuningot, közbeszól az északi híd órajele. Egy Black Edition, azaz szabad szorzós processzorral nincs probléma, mert az FSB-t csak kis mértékben kell megemelni, de egy szimpla, tehát nem Black Edition Phenom CPU-t nem tudunk teljesen kihajtani. CPU-tuningban egyik alaplap sem volt sokkal jobb a másiknál, de ez érthető is, hiszen ebben az esetben maga a processzor nem bírja tovább a strapát, az egyes alaplapok ebből a szempontból csak akkor tudnak felülkerekedni a riválison, ha a feszültségeket iszonyú pontossággal adják le, vagyis magasabb szintű stabilitást biztosítanak.
CPU-tuningban mindkét MSI 2600 MHz-et bírt, de ebben nem volt nagy különbség az alaplapok között. Az öt tesztelt lap közül érdekes módon a Gigabyte volt a legacélosabb, végül ez is 2600 MHz-et ért el, de a gép 2700 MHz-en is bebootolt, és néhány tesztet le tudtunk rajta futtatni, de erre senki más nem volt képes, 2600 MHz-nél többet a Crosshair II Formula sem ment, sőt az M3A32-MVP már 2500 MHz-nél beadta a kulcsot. Az eredményeket természetesen alapfeszültség (1,25 V) mellett kell érteni.
FSB-tuningban kicsit más volt a helyzet. Ahogyan már említettük, az MSI-ket korlátozta az északi híd órajele, így ezekkel maximálisan 225–230 MHz-et értünk el, itt az északi híd 2000–2100 MHz-en járt, ennél többet nem is bírt. A másik három alaplapon az északi híd szorzóját vissza tudtuk állítani, és így nem volt velük probléma. Az Asusokból egyaránt 260 MHz-et hoztunk ki, majd végül jött a Gigabyte, és 270 MHz-en beállította a rekordot. Nem nagy szám ez a plusz 10 MHz-es különbség, de valamilyen módon különbséget kell tennünk az alaplapok között. Az Asus Crosshair II Formula mentségére legyen mondva, a rengeteg opció között nehezen ismeri ki magát az ember (a Gigabyte ebből a szempontból sokkal puritánabb, ami nem baj, mert legalább átlátható), ezért elképzelhető, hogy valamilyen „turbó” kapcsolót elmulasztottunk beállítani, és emiatt akadtunk el 260 MHz-en.
Asus Crosshair II Formula [+]
Gigabyte MA790FX-DQ6 [+]
Tesztünk két fő-főszereplője, az AMD 790FX és az NVIDIA nForce 780a SLI lapkakészletek hoztak magukkal néhány újdonságot, azonban ez a kevésbé pénzes rétegeket nem fogja meghatni. A két lapkakészlet fő irányvonala a már-már legendás Phenom processzorok kiszolgálása a magasabb HyperTransport-órajel és az új energiamenedzsment révén. Azonban ha tegyük fel a 790FX-et összehasonlítjuk az RD580-nal, az egyelőre kihasználhatatlan PCI Express 2.0- és CrossFireX-támogatáson felül nem nyújt semmi lényegesen újat, még a déli híd sem változott. Ezzel nem szeretnénk az AMD fejlesztését lebecsülni, mindössze arról van szó, hogy akinek nem létszükséglet a Phenom, annak a 790FX chipset sem az. Ugyanakkor egészen biztos, hogy ahogyan az „Intel processzor mellé Intel chipset”, úgy az „AMD processzor mellé AMD chipset” szlogen is terjedni fog, ami az AMD malmára fogja hajtani a vizet. Ha a 790X és 770-es lapkák köré jó alaplapokat építenek, akkor azok minden bizonnyal kelendőek lesznek (az Athlon-tulajdonosok körében is).
Az NVIDIA némileg többet tett a siker érdekében, igaz, erre módja is volt, mert az AMD-nél fél évvel később hozakodott elő az nForce 780a SLI-vel. A PCIe 2.0 és a 3-utas SLI ez esetben sem lesz nyomós érv a beruházásra. Az nForce 780a SLI azonban a régi nForce 590 SLI-hez képest kisebb csíkszélességre lépett, emiatt kevesebbet fogyaszt, és találunk benne egy integrált videokártyát, ezért támogatja a Hybrid SLI üzemmódjait. A 9-es GeForce-ok csak most rajtoltak el, így a Hybrid SLI térhódítására még várni kell. Igen valószínű, hogy a következő generációs GeForce-ok is támogatni fogják a Hybrid SLI-t, így az NVIDIA sokak szemében két szempontból is kívánatosabb alternatíva lesz, mint az AMD megoldásai. Egyrészt a videokártya (ha meggyőző lesz) arra sarkallja az embereket, hogy vegyenek GeForce-ot. Innentől pedig egyenes az út odáig, hogy nForce chipsetre épüljön alatta az alaplap, elvégre azzal kihasználható a Hybrid Power. Mint láttuk, a két csúcskategóriás chipset sebességben és fogyasztásban egyaránt egyenrangú ellenfele egymásnak, ezért elmondhatjuk, hogy az NVIDIA jól taktikázott. Szerencséjük is volt, mert a Phenom processzorokat érintő problémák valamilyen szinten akadályozták az AMD eladásait.
Az alaplapokat igen egyszerű értékelni, ugyanis egyikkel sem volt igazán komoly problémánk. Az olcsóbbtól a drágább felé haladva essen szó először az MSI K9A2 Platinumról. Ez az alaplap nem nyerte el maradéktalanul a tetszésünket, de árából kiindulva az MSI-nek nem is az volt a célja, hogy mindenkit meghódítson. Kicsit furcsán hangzik, de a K9A2 Platinum egy belépőszintű csúcskategóriás alaplap igen kedvező áron, vannak hiányosságai (főleg a BIOS-ban), de aki ezekkel meg tud barátkozni, az nagyon jól fog járni vele, főleg ha szüksége van a négy PCIe x16-os foglalatra a CrossFireX miatt. A Gigabyte MA790FX-DQ6 szerintünk a legkívánatosabb az öt tesztelt termék közül. Egyrészt árban sincs nagyon elszállva, másrészt felszereltségben és tuningolhatóságban is nagyon rendben van. Egyetlen problémánk vele, hogy CrossFireX kiépítéshez csak és kizárólag egyszlotos videokártyákat használhatunk, ami erősen behatárolja a lehetőségeinket.
Az Asus M3A32-MVP Deluxe szintén egy nagyon jól sikerült alaplap, de talán lehetne egy kicsit olcsóbb, szerintünk nem ér többet a Gigabyte-nál még akkor sem, ha adnak mellé egy memóriahűtőt. Az Asus Crosshair II Formulát a legfanatikusabbaknak tudjuk ajánlani, de az Asus valószínűleg nekik is szánja. Szerencséjére nem olyan nagyon drága, mint Intel platformon az X48 vagy nForce 790i SLI chipsetes alaplapok, így talán többen engedhetik meg maguknak a megvételét. Crosshair II Formulát valószínűleg szárazjeges vagy LN2 hűtéssel rendelkező emberek fognak venni, ők is inkább majd akkor, amikor megjelenik a 45 nm-es Phenom, hiszen a ma kapható Phenomokkal nem lehet 3DMark rekordokat döntögetni. Az MSI K9N2 Diamond 58 000 forinthoz közeli árával picit felülárazottnak tűnik, bár ha belenézünk a dobozba, akkor ez némileg érthető. Az Asus a tuningra helyezte a hangsúlyt, míg az MSI az X-Fi hangkártyával próbálja meg maga mellé állítani a vásárlókat. Az AMD-s tesóval összehasonlítva jóval drágább annál, viszont többet is kínál: külső hangkártyát, plusz IDE-vezérlőt és tuningopciók szintjén is kicsit jobb, a kérdés az, hogy kinek mi a fontosabb.
Mindhárom gyártó 3 év garanciát ad alaplapjaira.
 |  |
| Gigabyte MA790FX-DQ6 (összességében) MSI K9A2 Platinum (ára miatt) | Asus CrossHair II Formula Asus M3A32-MVP Deluxe MSI K9N2 Diamond |
fLeSs
A tesztben szereplő alaplapokat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:
A Phenom BE 9600-at az EndWare Kft.-től kaptuk.