ATI CrossFire Xpress 3200 vs. nF4 SLI X16

A chipsetek piacán az NVIDIA mára kétségtelenül az egyik legnagyobb névvé vált, hosszú volt az út idáig, de úgy tűnik, hogy beérett a munka gyümölcse, az nForce4 az AMD és már az Intel processzorokon alapuló rendszerek esetében is hódít. A főleg videokártyáiról híres cég ezt úgy volt képes elérni, hogy a piac minden szegmensében kínál lapkakészletet, a legolcsóbb alaplapokon megtalálható nForce4-4x és nForce 430-tól kezdve az SLI képességével felruházott és emellett extra funkciókban leggazdagabb, ennél fogva legdrágább nForce4 SLI chipsetes alaplapokig. Tette mindezt okosan az Intel példájából kiindulva. Ez persze nem volt elég, hiszen megszületett az nForce4 SLI X16, mely az nForce4 sima SLI-s verziójától mindössze a felhasználható PCI Express sávok számában tér el.

De mi a helyzet az ATI-val? Az ATI hosszú idő óta téli álmát alussza; amíg a kanadai cég az XBox 360-ban debütáló GPU-ra összpontosította minden erejét, addig a PC-piacon enyhén lemaradt. Igaz ez a videokártyákra is, a chipsetekre is. Ez persze érthető, hiszen a konzoleladásokból befolyó összeg óriási, mégis jó az, ha a PC-piac egyes ágai többszereplősek.

Az ATI 2004 végén kiadta a Radeon Xpress 200P chipsetet (RS480 – S, azaz single), mely a bemutatását követően szinte azonnal el is tűnt a süllyesztőben, többek között a hozzá párosított déli hidak (ATI SB400, majd SB450) kiforratlansága és problémái miatt. Bár az ATI úgy tervezte meg az északi hidat, hogy egy PCIe sáv segítségével más déli hidakat is lehessen mellette alkalmazni, így egy-két alaplapra eleve az ULI chipjei kerültek, de szó ami szó, az Xpress 200 emiatt labdába sem tudott rúgni az nForce4 ellenében.

Később RD480 (D, mint dual) kódnéven megjelent az Xpress 200 CrossFire-támogatással ellátott változata, mely a Radeon Xpress 200 CrossFire nevet kapta, és amely az eredeti chipsettől elsődlegesen abban különbözött, hogy a videokártya számára fenntartott 16 PCIe sávot kétszer 8-ra is el tudta osztani, így képes volt SLI-szerű üzemmódban dolgozni (az ATI-nál ezt nevezik CrossFire-nek). Az RD480 azonban nem ezért lett kelendőbb az RS480-nál, hanem mert az alaplapgyártók már jóval korszerűbb és gyorsabb ULI déli hidakat (M1573 és M1575) párosítottak mellé, melyeknek nem volt problémája az USB-s eszközökkel. Mint látható, az ATI az NVIDIA-tól teljesen külön utat járt be, igaz ez a chipsetek fogadtatására, képességeire, felépítésére, mindenre.

Miért is volt szükség az nForce4 SLI X16-ra? A hivatalos verzió szerint azért, mert a legújabb és leggyorsabb NVIDIA videokártyák számára SLI-üzemmódban nem elegendő a nyolc PCIe sáv által biztosított 4 GB/s-os (2-2 GB oda és vissza) sávszélesség, ezen videokártyák számára mindenképpen szükség van a 16 PCIe sávra, illetve a mindösszesen 20 PCIe sáv (mellyel az eredeti nForce4 rendelkezik) nem biztosít kellő flexibilitást. Az nForce4 SLI X16 megjelenésével a korábbi nForce4-re épülő alaplapok árai csökkenhetnek, a középkategóriában szereplő videokártyák SLI-be kötése olcsóbb mulatsággá válhat, tehát ha az NVIDIA így gondolja, akkor mi csak helyeseljünk, az pedig, hogy az új chipset valójában mennyivel gyorsabb a sima nForce4 SLI-nél, nem sok vizet zavar, de azért ki fog derülni.

Az nForce4 SLI X16 mindettől függetlenül nem csupán egy frissítés, hiszen a korábbi egychipes chip-„set” kétchipessé bővült, ugyanis az NVIDIA úgy oldotta meg a kevés PCIe sáv problematikáját, hogy két nForce4 chipet kötött össze egy alaplapon. A korábbi nForce4/Ultra néven ismert chip lett MCP (Media Communication Processor) megjelöléssel a déli híd, az északi híd pedig az nForce4 SPP (System Platform Processor) nevet kapta. A két chip egy 1 GHz-es, 16 bites HyperTransport linken keresztül kommunikál, mely 8 GB/s-os sávszélességet biztosít. A két nForce4-es chip egyenként 20-20 PCIe sávot tud „leosztani”, így lehetséges a videokártyák számára 16-16-ot biztosítani. A 40 PCIe sávból (AMD platformon csak 38) a két PCIe x16 foglalat lefoglal magának összesen 32-t, az ezen felül megmaradt sávok kivezetése csak az alaplapgyártókon múlik, PCIe x1 vagy x4 csatlakozók, illetve PCIe-alapú hálózati és Serial ATA vezérlők formájában találkozhatunk velük.

Láthatjuk tehát, hogy az NVIDIA igen okosan és költséghatékonyan oldotta meg ezt a problémát köszönhetően az nForce4 kompaktságának. De mi a helyzet az ATI-val?

Beszéltünk korábban a chipsetek felépítéséről, ennek jelentősége mellett nem haladnunk el csak úgy, gondoljuk át, hogy mekkora előnye is van ezen a téren az NVIDIA-nak. Az nForce4 SLI X16 két olyan chipből áll, melyek önmagukban is képesek egy-egy önnálló chipsetként funkcionálni. Ezzel szemben az ATI RD480 esetében a déli és az északi híd is egy-egy különálló egység, az északi híd felelős a PCIe sávok elosztásáért – ha a 16 PCIe sáv kevésnek bizonyul a VGA-k számára, akkor az ATI-nak egy teljesen új chipet kell terveznie. Mivel az NVIDIA készített egy 2x16-os chipsetet, ezért az ATI-nak is elő kellett állnia egy hasonló megoldással, ez lett az CrossFire Xpress 3200, alias RD580. Mivel az RD480 és az RD580 azonos feladattal vannak ellátva, de különböző módon, ezért az ATI kénytelen két külön chipet gyártani és eladni, miközben az NVIDIA összesen egyféle chipet gyárt és ezt adja el négyféleképpen (nForce4, nForce4 Ultra, nForce4 SLI, nForce4 SLI X16).

Az ATI RD580 már minden szempontból képes felvenni a versenyt riválisával, hiszen az északi és a déli híd is kellően felkészültek a feladatra. Ahogy az RD480, úgy az RD580 esetében is az ULI M1575 tölti be elsődlegesen a déli híd szerepét, de mivel a „szegény” embert az ág is húzza, ugyanez a déli híd egy probléma forrása is lehet az ATI számára, hiszen az ULI-t az NVIDIA nemrégiben felvásárolta, tehát ki tudja, hogy meddig lesz működőképes déli híd az RD580 mellé. A problémán az ATI már dolgozik az SB600 személyében.

AMD platformról van szó, tehát a memória sebességét érintő kérdésekről nincs is mit beszélni, vagyis az északi hidak vagy működnek, vagy nem működnek. Napjainkra egy új Athlon 64-es chipset esetében már csak a déli híd tulajdonságainak megvitatása során beszélhetünk különbségekről és kimutatható előnyökről, hátrányokról. A hangvezérlőt tekintve az nForce4 még mindig az ősrégi AC'97 audiót preferálja, míg AMD platformon az ULI chipjei támogatják az Intel féle HDA-t, és ez igaz az M1575-re is, egy pont az RD580 javára. Az nForce4 tartalmaz egy gigabites hálózati vezérlőt, mely teljesen független a PCI-busztól és a PCIe sávoktól, míg az ATI csak egy külső PCI- vagy PCIe-alapú vezérlőt támogat, mely ugyan nem feltétlenül lassabb vagy CPU-terhelőbb az nForce4-es megoldásnál, de plusz munka az alaplap gyártójának, az állás egy-egy. Az IDE-vezérlő papíron megegyezik a két chipset esetében, mindkettő négy Parallel ATA és négy Serial ATA II-es eszközt támogat, így az állás változatlan. Maradt még az USB portok száma, melyben az nForce4 jobban áll, és korábbi tesztjeink szerint sebességben sem lesz könnyű falat az M1575 számára.

A két chipsetet ezúttal két Asus alaplapon keresztül mutatjuk be, az nForce4 SLI X16-ot az A8N32-SLI Deluxe, a CrossFire Xpress 3200-at pedig az A8R32-MVP Deluxe képviseli.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!