DFI LanParty nF4 SLI-D

DFI LanParty UT nF4 SLI-D specifikációk:

Első résztvevőnk a DFI LanParty UT nF4 SLI-D, mely nevéből következően a LAN-partik szerelmeseinek számára is tartogat meglepetést, ám – korábbi alaplapbemutatóink tapasztalatai alapján – nem csak számukra nyújt kiemelkedőt. A csomagolás átlagosnak tekinthető, sőt, már megszokottnak, hiszen minden LanParty UT lapot egy ehhez hasonló dobozba csomagolnak.

Hozzávalók [+]

Az alaplap mellett található eszközök mennyisége nem ad okot a hüledezésre, csak a legszükségesebbeket és egy-két pluszt kapunk. A felhasználói kézikönyv ötnyelvű (angol, francia, német, spanyol, orosz), azonban rendkívül felületes, ám ez nem meglepő, hiszen a LanParty lapok célközönsége amúgysem a kézikönyvből lesi ki a processzor foglalatba helyezését. A kézikönyv mellett megtalálható egy CD, melyen meghajtóprogramokat találunk, illetve egy floppylemez, melyen RAID-driverek találhatóak. Két IDE-csőkábel, és egy kerek floppykábel citromsárga színben rikít, nem beszélve a két SATA-kábelről. A csomagban találunk még egy SATA-tápkábel-átalakítót, egy hátoldali takarólemezt, egy, a LanParty UT 915P-T12-nél is megismert külső „integrált” audiokártyát (ezt a DFI Karajan Audio modulnak hívja), egy SLI összekötő nyákot, néhány jumpert és egy jumper-csipegetőt, melyre szükség is van, később meglátjuk, hogy miért.

DFI LanParty UT nF4 SLI-D [+]

Az alaplap fekete színű, a rajta található citrom- és narancssárga foglalatok pedig szinte rikítanak, nem véletlen tehát a kábelek színe sem. A DFI gondoskodott az érdekes elrendezésről, már ami az alaplapon található komponenseket illeti, hiszen a processzorfoglalat az alaplap „közepére” került, felette közvetlenül a memóriafoglalatokat találjuk (ez a meleg levegő áramlásának szempontjából nem túl szerencsés), alatta pedig közvetlenül PCIe foglalatokat. A nagy tápcsatlakozó a kis csatlakozóval egyetemben így az alaplap szélére került, alatta pedig az IDE-foglalatokat találjuk, egyik sem a legszerencsésebb elhelyezés, hiszen a kábeleket így merevlemezek és optikai meghajtók mögött/mellett kell elvezetni. Az IDE-csatlakozók alatt található a floppycsatlakozó, melyet a gyártó kiforgatott 90 fokkal, mellette négy SATA-csatlakozó következik, tehát a kábelkavalkád valószínűleg elkerülhetetlen ezen a helyen. A processzorfoglalat alatt egy x4-es, két x16-os és egy x1-es PCIe, illetve két PCI foglalat található. A DFI az SLI üzemmód kiválasztását érdekesen oldotta meg, a két x16-os foglalat között egy jumpersor található, mely egyik állásban nem-SLI, másik állásban pedig SLI-üzemmódot jelent (tehát erre kellett a jumper-csipegető és a néhány plusz jumper). Az alaplapon leginkább melegedő alkatrészek, FET-ek mindenhol egy kisebb alumínium hűtőbordát viselnek, ami szerencsés döntés volt a DFI részéről, és nem is véletlen, hiszen az nF4 SLI-D a tuningosok számára született, ezt később be is bizonyítja; márpedig ahol tuning van, ott melegedés is van. Ezek után már nem is csodálkozunk azon, hogy az alaplap nem kevesebb, mint hat ventilátoraljzattal szolgál (beleértve a chipsetét is).

[+]

Az nForce4-es chip-„set” igencsak forrófejű, így sajnos szinte az összes gyártó aktív hűtéssel szereli alaplapjait a leégést megelőzendő. A DFI sem kivétel ez alól, ám ez alapján még nem kell leírni ezeket a hűtéseket, hiszen egy aktív chipsethűtő is lehet halk, legalábbis halkabb, mint például a processzor hűtője, és akkor már senkit sem zavar. A DFI lapján található kis ventilátor alapértelmezés szerint 6000 rpm-en pörög (emlékezzünk az Asus 8000-es fordulatszámára!), ám hiába ez a magas fordulat, mégis igencsak halk a kis szerkezet, sőt, a négytagú mezőnyben a DFI ventije volt a leghalkabb (szubjektív véleményünk szerint). Ha ez nem lenne elég, meg kell említenünk, hogy a BIOS-ban hőmérséklettől függően szabályozható az alaplapra kötött ventilátorok fordulatszáma, így például üresjáratban, 3000 rpm körül szinte hangtalan a kis ventilátor. Egyetlen probléma van vele, az elhelyezkedése, pontosan egy síkban van a PCIe x16 foglalatba helyezett videokártyával, így lecserélni szinte esélyünk sincs. Probléma lehet még, hogy a ventilátor és a videokártya nyákja között alig 1-2 mm hely van, tapasztalatuk szerint egy kis mozgolódás is elég ahhoz, hogy a videokártya beleérjen a ventilátorba. A chipset mellett egy plusz molex csatlakozó található, ami jól jön abban az esetben, ha két SLI-be kötött videokártyával lepjük meg magunkat, ekkor a PCIe foglalatok által szolgáltatott áramerősséget kiegészítendő ide is csatlakoztathatjuk a tápot.

[+]

A processzorfoglalat körüli alkatrészek akár egy tájképbe is beleillenének. Fekete-citrom-narancs színek váltogatják egymást, nem beszélve a szürke MOSFET-hűtésekről, melyek tekintélyt parancsoló méretűre sikerültek. A kétcsatornás működés előfeltétele a két azonos memóriamodul, ezeket azonos színű memóriafoglatokba kell helyezni, ekkor a processzor és a memória közti sávszélesség megduplázódik az egycsatornás 3200 MB/s-hoz képest.

Ez-on/Ez-touch és a ledek [+]

Az alaplap alján megtalálható két kis gomb, melyek Ez-on és Ez-touch névre hallgatnak. Ez is inkább tesztelők vagy állandóan a gépükben matató felhasználók számára lehet hasznos tulajdonság, egy gombnyomással ki/bekapcsolhatjuk vagy újraindíthatjuk a számítógépet. A legalsó PCI foglalattól balra találunk négy pici ledet is, melyek működés közben folyamatosan tájékoztatnak a számítógépben lezajló folyamatokról, így egy meghibásodás esetén könnyebb kiszűrni a hibát.

[+]

Az alaplap alsó felén találjuk meg az alaplapra épített speakert, két USB-kivezetést, az Ez-gombokat, két ventilátoraljzatot, egy COM-port kivezetést és a LanParty UT nF4 SLI-DR-en található Silicon Image SATA RAID-vezérlő helyét, ami mellesleg nem más, mint a két alaplap közti összes különbség.

A hátlapon két PS2-port található az egér és a billentyűzet számára, hat USB-port, két RJ45 aljzat, egy Firewire-aljzat és két S/PDIF RCA jack – az egyik a ki-, a másik a bemenet. A Karajan Audio modulon további hat audio jack található. Párhuzamos port nincs, haladni kell a korral (?).

IEEE1394 / LAN1 / LAN2 [+]

Ismerjük meg az alaplap szolgáltató alkatrészeit is, a VIA VT6307-es Firewire-vezérlő és a Marvell gigabites hálózati vezérlő a PCI-buszra kapcsolódnak, míg az nForce4-es gigabites hálózati vezérlő a Vitesse chipjén keresztül képes „adni-venni”. A Karajan Audio modulon Realtek ALC850 nyolccsatornás AC'97-es vezérlő biztosítja a hangzás élményét.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!