Tesztelés

A rézből készült Katanát alumíniumos elődjével és a Coolink U8-92-vel vetettük össze. A teszteléshez új konfigurációt építettünk, melynek lelke egy alaposan melegedő Intel Pentium D 830. Az új kazán már 3 GHz-es alapórajelén és 1,35 voltos alapfeszültségén is jobban melegedett, mint korábbi, 3,8 GHz-re tuningolt, túlfeszített egymagosunk, így a ma kapott értékek nem hasonlíthatók korábbi eredményeinkhez. Konfigurációnk többi eleme maradt a régi:

• Intel Pentium D 830 processzor
• Asus P5WD2 Premium alaplap
• 2 x 512 MB Kingmax DDR2-800 memória
• Asus Radeon X800 XT videokártya
• 160 GB-os Maxtor merevlemez
• Cooler Master Real Power 450 W tápegység
• Casetek CK-1020 ház hátul 9,2 centiméteres Coolink ventilátorral

Grafikonjainkon egy megközelítőleg 20 perces, 100 %-os processzorterheléses melegítési időszak és utána pár perces terheletlen kihűlési folyamat látható. A vonalakat vízszintesen némileg elcsúsztattuk egymástól, hogy a felfutás és a lecsengés jobban láthatóvá váljon.

Elsősorban kis zajszintre törekedtünk, ezért a hűtőket percenként 1800-as és 1500-as fordulatszámon vizsgáltuk. A rezgéscsillapítókkal megtámogatott Coolink hűtő az alacsonyabb és magasabb fordulatszámon is halkabb volt a Katanáknál. A bordáról leszerelve ugyan a réz Katana ventilátorát éreztük egy leheletnyivel hangosabbnak, de visszarakva megfordult a helyzet. A vékony alumíniumlamellák picit rezonáltak.

Első körben a házat szellőztető 92 milliméteres ventilátort is bekapcsoltuk. Az új processzorral a szokásosnál jó öt fokkal melegebbet mértünk a Coolink hűtő alatt. A rézből készült Katana csupán öt fokkal maradt le a csupa hőcső vetélytársa mögött. Az alumínium Katana eredményéből látszik, hogy a rézre váltásnak nagyon jó hatása volt. A két Scythe hűtő között majdnem 10 fok volt az eltérés.

A hátsó ventilátort kikapcsolva a rendszer halkabb lett, de mindhárom hűtőnél emelkedett is a processzorhőmérséklet. A legkevesebbet – átlagosan 4 fokot – a réz Katanánál, 5-öt a Coolinknél, 6-ot a régi Katanánál. A különbség a két éllovas között 4 fok körüli volt, a régi harcos viszont már több mint 10 fokkal maradt le utódja mögött.

Lassabb processzorhűtővel és bekapcsolt hátsó ventilátorral jobb eredményeket értünk el, mint az előző körben. Az élen továbbra is 4 fok volt a különbség, és az alumínium Katana lemaradása is 10 fok alá csökkent a rezeshez képest.

A leghalkabb beállításban a rézből készült Katana már nagyon az U8-92 nyakában lihegett. A réz kisebb huzatban hatékonyabban dolgozott. Az alumínium előd ismét a szokásos mértékben, nagyjából 10 fokkal maradt le.

A Scythe Silent Boxot először az asztalra helyezve vizsgáltuk. Az erősen egymásnak feszített alkatrészek miatt bizony kézzel tapintva is éreztük a vibrálást, amit az asztallap alaposan fel is erősített. Egy ugyanilyen merevlemez borítás nélkül az asztalra helyezve kevésbé vibrált. Ami teljesen eltűnt, az az adattár motorhangja, és az író-olvasó fejek mozgásának zaja is minimálisra halkult. Nagyjából olyan halk lett a 200 GB-os Samsungunk, mint egy mobil merevlemez. A Silent Boxot Casetek CK-1020 házunkba szerelve még a vibrálás jelentős részétől is megszabadultunk.

A melegedést vizsgálandó pár óráig állni hagytuk a Silent Boxot. A benne lakó merevlemez hőmérséklete szépen lassan 42 fokig kúszott fel. Ez az érték semmivel sem rosszabb a szellőzés nélkül a ház gyomrában magára hagyott adattár hőmérsékleténél, de egy lassú légkavaróval kezelt merevlemez sokkal hidegebb lehet. Nem szabad viszont megfeledkezni arról, hogy a szabadon hagyott merevlemez és a ventilátor sokkal zajosabb, mint a Silent Box. A bemelegítés után két órányi másolgatás következett. Ekkor a bedobozolt merevlemez hőmérséklete 46 fokig emelkedett, a szellőzés és borítás nélkül hagyott társa pedig egy-két fokkal hidegebb – meg jóval zajosabb – maradt.

Az S-FLEX ventilátorokat Coolink X12 légkavarókkal vetettük össze, melyek a ventilátortesztünkben jól szereplő Coolinkek utódai. A Scythe üdvöskéi az élettartamot tekintve máris nyertek; 150 000 órájuk másfélszerese a Coolinkekének.

A percenként 1600-at forgó S-FLEX-et beüzemelve a magas fordulatszámú 12 centiméteres ventilátoroktól elvárható, emberes szélzajt hallottuk. Ami még a Coolinkek ellenében is hiányzott, az a vibrálás volt. A nehezebb példányok közé sorolható Scythe 1600-as egészségesebb szélzajt produkált. Kézi szélsebességmérőnkkel a Scythe ventilátor esetében kaptunk nagyobb számokat, ebből arra lehet következtetni, hogy levegőszállításban a Coolink előtt van.

A kisebb, percenkét 800-as fordulatszámú, ventilátoroknál már a motorhang dominált. Az S-FLEX egyértelműen halkabb volt, és a picike zaj, ami a motorból jött, mélyebb volt, mint a Coolinknél, hangszíne kevésbé volt zavaró. Aki ismeri a Zalman VF700 Cu VGA-hűtőt, annak hasznos információ lehet, hogy ezek a visszafogott 12-esek jóval halkabbak, mint a nevezett hűtő 5 voltról hajtva. Szélsebességben ismét a Scythe versenyzője jött ki jobban, bár csak egy hajszálnyival. Egy izmosabb processzorhűtő vagy jó huzatú ház szellőztetéséhez gyakran még a percenként 800-at forduló 12-es ventilátor is sok, ezért kipróbáltuk, mennyire lassíthatóak a kis szélmalmok. Mindkét esetben megközelítőleg 600-as fordulatszámot kaptunk, és az S-FLEX továbbra is halkabb maradt. A rezonanciával is hasonló volt a helyzet: Scythe-győzelem.

Az S-FLEX-szel és a Coolinkkel összehasonlítva a Kama Bay szintén 800-at pörgő ventilátora alapból hangosabb volt. Amikor visszaraktuk a keretbe, a fémrács és a porszűrő mögé, levegőszállítása csökkent, de hangja is mérséklődött. Kevesebbet fújt, mint a Coolink meztelenül, de egy picivel halkabban is tűnt. Nagyjából 600-as fordulatra lassítva még mindig elegendő huzatot szolgáltatott a mögé bújtatott merevlemezeknek, és hangja is beleveszett az övékébe.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!