Képminőség

A nem végleges firmware kapcsán előítéletektől nem teljesen mentesen estünk neki az NX10 képminőségi vizsgálatának. Az eddig felgyülemlett tapasztalatok alapján már tudtuk, hogy a két objektív rendesen teszi a dolgát, noha a 30-as palacsinta nyílt rekesz mellett nem mindig tudott tökéletesen élesre állni (nem lágyságról, vagy front/back fókuszról van szó, hiszen egyik kép éles, a másik nem). A nagyméretű APS-C szenzor kapcsán sem lehetett okunk félelemre, hiszen már kisebb fizikai méretekkel bíró érzékelők is képesek olyan képminőséget nyújtani, hogy messze felülmúlhatják a fotós elvárásait. Azonban a képalkotó rendszer harmadik tagját még nem vizsgáltuk meg eddig tüzetesebben, így a képalkotó algoritmus még okozhat meglepetéseket.
Természetesen a Samsung NX10 is képes nyers, azaz RAW formátumban adatokat rögzíteni, azonban cikkünk megjelenésének napjáig a gyártótól nem érkezett meg a raw-konverter, így nem tudtunk mit kezdeni ezekkel az állományokkal. Több neves termékkel próbáltuk hiába megnyitni az SRW kiterjesztésű fájlokat. A Samsung saját raw-konvertere a SilkyPix termékére épül, ám a kommerciálisan kapható SilkyPix kiadások egyike sem bírt megbirkózni a fájlokkal.
A hosszas bevezető után lássuk, mit alkotott a készülék JPEG szinten.

Szokásos érzékenységi tesztjeinket kikapcsolt zajszűrés mellett végeztük, a zajszűrő hatását a megszokott vizsgálódásunk végén, külön fogjuk bemutatni.

Már első két ISO-s képünkön láthatóvá válik, hogy az automatikusra állított fehéregyensúly nem jól találta el a tesztábrák színét. A JPEG képek erősen a vöröses-barnás irányba hajlottak, de legalább konstans mértékben.

A vonalas ábráról az olvasható le, hogy ISO 800 fölött közbelép a zajszűrés kikapcsolhatatlan része, vagy a JPEG-motor működése, így a finomabb részletek már kezdenek összemosódni. Színzajnak csak ISO 3200 mellett látni minimális nyomát.
Színfoltos képünkön ugyanez látszik, csupán annyival egészíthető ki fenti pár mondat, hogy itt a sötétkék mezőn már ISO 800 -nál jelentkeznek a monokromatikus zajra utaló nyomok, melyek ISO 1600-on és fölötte színes zsizsikkel egészülnek ki.

Festményes képünkön ISO 800 a vízválasztó, fölötte látványosan elvesznek az apró részletek (lásd vászon anyagának mintázata).

A Samsung NX10 háromszintű zajszűréssel rendelkezik, ezen felül kapott a hosszú expozíciós felvételekhez egy extra szűrőt, amely kifejezetten az akkor jelentkező anomáliákat hivatott eltüntetni (beragadt, kiégett pixelek). Első képünkön a "hagyományos" zajszűrés eredményessége látható. ISO 800 alatt - amint láttuk - nincs igazán szükség zajszűrésre, így nem vizsgáltuk azt a tartományt. Még ISO 800-on sem annyira látványos a kapott eredmény:

ISO 1600-nál is csak a másodszintű szűrő hatása kezd el láthatóvá válni. Ennek megnyilvánulásaként a kép baloldalán található homogénebb felület lesz valamivel egyenletesebb, majd hármas szinten már a vászon felülete is kezd kisimulni.

A szűrés diadala itt, ISO 3200 mellett látszik igazán: már az alapszintű filter is jelentősen csökkenti a színzaj mértékét.

Azonban a tesztábrák sem mindig adnak száz százalékos képet a fényképezőgép képességeiről, ezért kiemeltünk tesztképeink közül pár olyat, melyeken jól látható a JPEG-motor ügyködése. Szerintünk ugyanis az alábbiakon látható zaj és színes foltosodás nagy valószínűséggel ennek "köszönhető".

ISO 800 mellett készült a gyermekágyas kép, s bár a tesztábrákon ezen az értéken még minden rendben volt, itt messze nem állítható ugyanez. Az ágyrácson, ahol a sötét és világos felületek találkoznak, szépen látszik, hogy mire gondolunk.

Másik kép, ISO 1600, ugyanez a probléma, csak még erőteljesebben. A sötét felületeken eluralkodik a zsizsik, a világos részek pedig teljesen tiszták maradnak. Amíg nincs raw-konverterünk, addig sajnos csak találgathatunk, hogy mi okozza a jelenséget - JPEG-motor, vagy érzékelő?

Az NX10 másik szűrőjét akkor érdemes használni, ha hosszú expozíciós időket alkalmazunk felvételeinkhez. Ilyen lehet például egy esti, éjszakai városkép, vagy a csillagfotózás. Több felvételt készítettünk, s alábbiakra esett a választásunk:

ISO 100-on semmi különbség nincs a két kép között. Se a sötét, se a világos felületeken nem látszik a szűrő hatása. Vajon magas ISO értéken is ilyen eredménnyel számolhatunk? Lássuk, mit szól a filter ISO 800-hoz:

Itt már mintha látszana valami eredmény, így az első képen például a balalsó sarokban kevesebb színes folt jelentkezik a szűrt fotón, ugyanakkor (még mindig ugyanazok a képek, csak más kivágás) középen (második kép) meg mintha több lenne a színzaj a megszűrten. Valószínűleg ezen a funkción is fognak még faragni a szoftvermérnökök.

A kitobi nagylátó végén készítettük fenti képet, direkt kissé alulexponálva, hogy az egyszínű felületeket jobban megvizsgálhassuk. ISO 100-as érték mellett is színes foltok jelennek meg a sárga ház homlokzatán.

Röviden: Mivel egyelőre nem áll rendelkezésünkre raw-konverter, s a váz firmware-e még nem a végleges változat volt (ezt nem győzzük hangsúlyozni), ezért egyelőre messzemenő következtetéseket nem akarunk levonni a képminőséget illetően. Eddig az látszik, hogy a JPEG-motor még nem tökéletes, és a zajszűrés is esetenként felemás eredményeket ad. Következő oldalon látható egy sor tesztkép, melyek egyik része a 18 - 55 mm F3.5 - F5.6 OIS, másik része a 30 mm F2.0 objektívvel készült.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!