Konklúzió
Mint látható az összesítő grafikonon, az egyes tesztelt processzorok, melyek különböző adottságokkal megáldott architektúrákat reprezentáltak, 32 és 64 biten közel azonos teljesítményt nyújtottak, az átlagos gyorsulás 64 biten 1–3% volt, de ennek is nagy része a renderprogramok alatt elért időeredményeknek köszönhető, tehát összességében egy átlagos felhasználó szemszögéből inkább arról van szó, hogy a 32 és 64 bites Vista nagyjából ugyanolyan gyors.
Egyesek arra számíthattak, hogy azok a processzorok, melyek az x86-64 kiagyalójától, az AMD-től származnak, 64 bit alatt relatíve jobban teljesítenek majd, és így talán képesek lesznek befogni a rivális lapkáit. Ez a következtetés elméletben működhetne, ha azt vesszük alapul, hogy az AMD fejlesztette ki az x86-64-et, így az AMD jobban, régebb óta ismeri a kiterjesztést, tehát következetesebben tud rá optimalizálni, de mint láthattuk, az x86 kiterjesztésében nincs semmilyen ördöngősség, így azok az optimalizációk, melyek az egyik processzorban benne vannak, ugyanúgy belekerülhetnek egy másikba is, és a mérleg egyensúlyba kerül. Az AMD-hívők második reménye, illetve az Intel-szimpatizánsok félelme a REX prefixszel, és a macro-op fúzió hiányosságaival kapcsolatban fogalmazódhatott meg, de mint láthattuk, még a macro-op fúzió hiányos működése sem vetette vissza komoly mértékben a Core processzorokat. A Core architektúra 64 bit alatt ugyanúgy gyorsult/lassult, mint az AMD K8/K10 processzorok, tehát az állás egál.
El lehetne azon morfondírozni, hogy az x86-64 megváltás vagy sorscsapás a PC-piac egészére nézve, elvégre a kiterjesztés nem más, mint sokadik toldozása-foldozása az x86 ISA-nak: a 8086-ban debütáló 16 bites CISC utasításkészlet 32 bites ráncfelvarrásának a 64 bites prolongálása, eképpen sokadik kiegészítése, ha az idők folyamán megjelent SIMD-utasításkészleteket is ide vesszük. Bevezetése arra mindenképpen jó volt, hogy költséghatékony és mondhatni vonzó alternatívát nyújtson az egyre bővülő x86-os világnak, de ez az egész csak az x86-ból fakadó problémák elodázása, és nem észérvek vezérlik a használatát, hanem a piac és a pénz. Az IA-64 bevezetésével egy totálisan új, az alapoktól áttervezett architektúrára ült volna át a PC-piac egésze, de az Intelnek esélye sem volt a lassú, körülményes ISA-t bevezetni, miközben a még mindig x86-os, de egyre fejlettebb processzorok teljesítménye és a rájuk írt alkalmazások száma évről évre nő. És talán örülhetünk is, hogy az Intel ezirányú terve megbukott, mert ha egyedüliként kínált volna IA-64-es processzorokat, az az áraknak biztosan nem tett volna jót. Az Intel már elkészült, az AMD pedig készül az x86 újabb ráncfelvarrására, az Intel bevezette az SSE4-et, amely 54 új utasítást tartalmaz, az AMD pedig a következő generációs architektúrában (Bulldozer) mutatja be az SSE5-öt nem kevesebb, mint 170 új utasítással (ez már szinte egy új ISA), melyek között lesznek például FMAC/IMAC-re használatosak is, amit a POWER 1998, az IA-64 pedig 2001 óta ismer. Csak ennyi a lemaradás...
Egy kis meglepetéssel kedveskedünk az olvasóknak – ez az első AMD64/Athlon 64 reklám, amit felleltünk a neten, még 2003-ból... Az eredeti, tömörítési hibák nélküli verzió innen letölthető.
fLeSs
A tesztben szereplő processzorokat az EndWare Kft. biztosította számunkra.
