Bevezető

Kétrészes cikksorozatunkban nemcsak a processzorhűtők teljesítményét, hanem a környezet és a hűtő egymásra gyakorolt hatását is vizsgáljuk. Az első menetben az alaplap síkjára merőlegesen fújó megoldásokat vesszük sorra. A tesztben szerepelnek hőcsöves hűtők, de cső nélküliek úgyszintén; a mezőnyben található rézből, alumíniumból és a kettő vegyítéséből készült példány. Megvizsgáltunk újdonságokat, a piacon régebben jelenlevő hűtőket, valamint olyanokat is, melyek már szerepeltek tesztjeinkben.

Mielőtt nekilátnánk az elemzésnek, ejtsünk pár szót a hűtést befolyásoló tényezőkről. A hagyományos processzorhűtők a meleget nagyméretű hőátadó felületükről egy ventilátor segítségével a környező levegőnek adják át. A teljesítményt a hőleadó – vagyis a borda – anyaga, felülete és kialakítása, valamint a légáramlat nagysága és kialakítása befolyásolja.

A borda feladata a meleg szétterítése. Minél több hőenergia jut a fémfelületre, annál hatékonyabb lehet a hűtés. A mai processzorhűtőknél a leadófelület kialakításában kétféle fémet használnak. Az alumínium vezetőképessége gyengébb, cserébe viszont könnyebb. A réz hővezető képessége jobb az alumíniuménál, de sajnos súlya jelentősen nagyobb, a rézből készült hűtők tömege elérheti az egy kilogrammot is.

A hő egyenletes elosztásának divatos segédeszköze a heat-pipe. A hővezető csövek működéséről már korábban írtunk, segítségükkel a pontszerű hőforrás – esetünkben a processzor – melege szinte veszteség nélkül szállítható a borda távolabbi részeire. Hatékonyságukat jól szemlélteti a következő ábra.

A hagyományos borda és a heat-pipe-pal támogatott borda hőeloszlása – forrás: www.thermacore.com

A borda körüli légáramlásról elsősorban a bordára kerülő ventilátor gondoskodik, de a mai modern processzorok gyakran kiegészítő levegőszállítókat is igényelnek, melyek a számítógép házában huzatot kialakítva segítenek. A tesztünkben szereplő processzorhűtők közös vonása, hogy mind az alaplap síkjára merőlegesen fújó ventilátorral vannak szerelve.

Casetek CK1020 miditornyunk belsejében egy hátoldali 9,2 centiméteres és a tetőn elhelyezett 8 centiméteres ventilátor segítette a processzorhűtőket, az előbbi 1600-as, az utóbbi 2000-es percenkénti fordulatszámon üzemelt. A szellőzés utolsó, de nem elhanyagolható komponense a 12 centiméteres ventilátorral ellátott Cooler Master Real Power 450 W táp volt.

Nem szabad megfeledkezni a processzor és a borda közé kerülő hővezető pasztáról, mely a két felület hőcseréjét hivatott javítani. Mivel teljes termékeket hasonlítunk össze, így minden esetben a bordával érkező hővezetőt használtuk, ha nem volt ilyen, akkor Zalman pasztát kentünk a hardverre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!