A szellőzés vizsgálata

A szellőzés vizsgálata

Először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a házba szerelt kiegészítő ventilátorok milyen hatással vannak a processzorhűtő teljesítményére. Lássuk újra a tesztgépünk felépítését:

A CPU-t hűtő ventilátor légáramlata az alaplapról több irányba is visszaverődik, de vajon a felmelegedett levegő merre távozik? A közelben elhelyezett és erősebb hátsó ventilátor, a táp tizenkettese vagy a távoli felső nyolcas végzi a komoly munkát? A tesztkonfiguráció a szokásos, Intel Pentium 4 Prescottra alapuló rendszer volt:

• Intel Pentium 4 3,2 GHz, Prescott mag, 84 W TDP
• MSI 875P Neo-FISR
• 2 x 256 MB Corsair DDR RAM
• GeGube Radeon 9800 Pro 420/365 MHz
• 160 GB-os Maxtor PATA-merevlemez
• Cooler Master Real Power 450 W táp
• Casetek 1020 ház
• 9,2 centiméteres Coolink ventilátor 1600 rpm
• 8 centiméteres Coolink ventilátor 2000 rpm

A vizsgálódáshoz a Thermalright XP-90 bordát használtuk hangos 2900-as, közepes 1800-as és hangtalan 1200-as percenkénti fordulatszámon dogozó ventilátorral. Mértünk csak a táp jelenlétében, a hátsó 9,2 cm-es ventilátorral, majd a 9,2-es mellé bekötöttük a felső 8 centiméterest is. A processzorhőmérséklet alakulása mellett feljegyeztük a tápból és a ventilátorokon keresztül kiáramló levegő maximális hőmérsékletét is.

A felső 8 centiméteres ventilátor nem volt hatással a processzorhűtésre, de a hátsó 9,2-es kiiktatásával már öt fokot melegedett a CPU. Lássuk a felszíni hőmérsékleteket:

A tápból kiáramló levegő hőmérsékletét csak a hátsó ventilátor befolyásolta, alkalmazásával közel három fokkal alacsonyabb értéket mértünk. A ház hátuljából kiáramló levegő hőfokát természetesen ismét a hátsó lapátos befolyásolta. A felső nyolc centiméteres hatása jelentősen csak a felső, nagyon gyengécske fuvallatot befolyásolta. Ugyan bekapcsolva 30,5 fokos meleget szívott ki a házból, de a légszállítása nagyon csekély volt, a nagyobb és erősebb ventilátorok végezték a munka nagyját.

Említést érdemel a 2800-as percenkénti fordulaton járatott processzorventilátor elviselhetetlen hangereje is, csak azok használjanak ilyen magas fordulatszámot, akiket nem zavar a zaj, és a maximális hűtést igénylik. A fölső ventilátor használatát szükségtelennek tartottuk, az újabb zajforrást nem ellensúlyozza a teljesítménye.

Közepes fordulaton már kellemesen csendes volt processzorhűtőnk ventilátora, az eredmények viszonya nem sokat változott:

A hátsó légkavaró beiktatása megközelítőleg öt fokkal hűtötte le a processzort, a felső ventilátor CPU-ra gyakorolt hatása ismét elhanyagolható. Az alacsonyabb fordulatszámnak köszönhetően a processzorhőmérsékletek öt fokot emelkedtek.

Az 1100-zal kevesebbet pörgő processzorventilátor hatása a tápból kiáramló levegőn is megmutatkozott. A hátsó ventilátor bekapcsolásával csupán másfél fokkal mértünk kevesebbet. Hátul ismét majdnem másfél fokkal hidegebb levegőt tapasztaltunk a felső nyolcas bekapcsolásával. A tetőn lévő ventilátor nélkül alig szobahőmérsékletet fölötti értéket mértünk, bekapcsolásával pedig a processzorhoz hasonlóan itt szintén öt fokos volt a melegedés az előző méréshez képest, de a fuvallat továbbra is gyenge maradt.

A CPU ventilátorát tovább lassítva a következő helyzet alakult ki:

A processzorhőmérsékletek ismét öt fokot emelkedtek, a lecsökkentett légáramlat miatt már a felső ventilátor hatása is kimutatható.

A plafonra szerelt ventilátor bekapcsolásával a tápból kiáramló levegő két fokot hűlt, csak a processzorra helyezett lapátost használva az áramforrás közel hatvan fokra melegedett. Hátul is érződött a felső légkavaró hatása; több mint három fokot hűlt tőle a levegő. Felül bekapcsolt ventilátorral 37,5 fokot mértünk.

Hogy a rézből készült borda hatékonyságát is megvizsgáljuk, beiktattuk a Cooler Master Hyper 48-at is. A PWM szabályzó miatt csak 1150-es percenkénti fordulaton teszteltünk:

Az eredmények hasonlítanak az XP-90-nél tapasztaltakhoz; a réz csupán néhány fokkal teljesített jobban a könnyebb alumíniumnál. A hátsó ventilátor bekapcsolása itt is megközelítőleg öt fokos csökkenést eredményezett, érdekes, hogy a felső ventilátor picikét rontott a hűtő teljesítményén.

A tápból pár fokkal hidegebb levegő érkezett, mint az alumínium megoldásnál, a ház hátuljánál nagyjából ugyanazokat az értékeket mértük, csak a felső gyengécske fuvallat volt melegebb a rézből készült Hyper 48 esetében.

Konklúzió

A vizsgálódások befejezésével kimondhatjuk, hogy a hőcsövekkel támogatott bordák esetében elhanyagolható teljesítménytöbbletet kapunk a sokkal nehezebb réz alkalmazásával, a könnyebb és általában olcsóbb alumínium is megfelelő teljesítménnyel bír. A szellőzés tekintetében a hátsó ventilátor áldásos hatása nem vitatható, a felső lapátos használata már annál inkább. A tetőre kerülő ventilátorok ellen szól a felső szellőzőnyílások kialakítása is: a kis lyukak gyakran kellemetlen hangokat ébresztenek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!