Asus CT-479

Processzor-megateszt című cikkünk második részében az elméleti bevezető után immár mérési eredményeket is közreadunk (az első itt olvasható). Túlságosan nem szerettük volna szaporítani a szót a tesztek előtt, azonban az utolsó pillanatban betoppant a szerkesztőségbe az Asus mobilprocesszor-adaptere, a CT-479, melyről nem árt megemlékezni, hiszen ha már nálunk járt, ki is próbáltuk, hogy mit tud.

Pentium M és Pentium 4 [+]

Miről is van szó? Az Asus kiadott egy olyan átalakítót, mellyel Socket 478-as alaplapokba helyezhetünk Socket 479-es Pentium M processzort. Az átalakítóra azért van szükség, mert a Socket 479-es processzorok – amint nevük is mutatja – fizikailag nem kompatibilisek a Socket 478-asokkal, eggyel több lábbal rendelkeznek. Miért van minderre szüksége egy átlagos felhasználónak?

Léteznek olyan géptulajdonosok, akik napjainkban nem a MHz-hajhászást tartják szem előtt, hanem a minél kompaktabb, minél csöndesebb számítógép illúzióját kergetik. Számukra bizonyosan nem fog megfelelni egy 100-130 wattot fűtő Prescott processzor, de még egy Athlon 64 sem biztos. Számukra tökéletes választásnak bizonyulhat egy Pentium M processzor, mely alacsony hőtermelésével és emellett elvileg magas teljesítményével hívja fel magára a figyelmet (csak azért elvileg, mert a teszt még csak most következik, és ezt mi még nem tudhatjuk). Mégis minek ehhez egy átalakító, amikor már léteznek otthoni használatra szánt Intel 855GME chipsetes alaplapok az AOpen és a DFI kínálatában? Jó a kérdés, több ok is létezhet. Egyrészt ezek a 855 chipsetes alaplapok rendkívül drágák és nehezen beszerezhetők, ráadásul ehhez képest relatíve elavultak is, hiszen a 855-ös chipset csak egycsatornás memóriavezérlővel van felszerelkezve, és a rég elfeledett ICH4-es déli hidat párosítják mellé, mely még a SATA-t sem ismeri (igaz, az alaplapokon ettől függetnenül van külső SATA-vezérlő). Ha mindezen okokat összeadjuk, körvonalazódhat az igény egy olyan átalakító iránt, melyet egy modern (bár már korántsem a legmodernebb) Intel 865 vagy 875 chipsetes alaplapba helyezve képessé teszi azt a Pentium M processzor fogadására. Az Asus gondolt egyet, és megalkotta ezt az átalakítót CT-479 néven.

Asus CT-479 csomagolása [+]

Az Asus CT-479 egy „kitben” érkezik, kapunk mellé egy processzorhűtőt, egy tápkábel-átalakítót és egy rövidke leírást. Az Asus mottója a CT-479-cel kapcsolatban, hogy vegyél Pentium M-et, de ne 855-ös lappal, hanem egy olcsó 865-össel vagy 875-össel, és ezt egészítsd ki a CT-479-cel. A CT-479 egyelőre csak néhány alaplapot támogat hivatalosan, ezek természetesen mind Asus márkájúak és 865, illetve 875 chipsetesek (P4P800SE, P4P800-VM, P4C800-E Deluxe). A CT-479 támogatja az összes Pentium M és Celeron M processzort (Dothan és Banias is), kivéve a Low Voltage és Ultra Low Voltage verziókat.

Asus CT-479 Socket 478 / Socket 479 átalakító [+]

A CT-479 egy egyszerű nyák, melynek az egyik oldalán egy Socket 479-es processzorfoglalat, a másikon pedig egy Socket 478-as foglalatba illeszkedő „lábtenger” található. Tegyük az átalakítót a Socket 478-as alaplapba, majd az átalakítóba a Pentium M processzort, az adapteren található jumperek segítségével állítsuk be, hogy a processzorunk milyen rendszerbusszal rendelkezik (400 vagy 533 MHz), és máris készen vagyunk. Vagyis nem...

A hozzávaló hűtés

... hiányzik még a hűtés, ami minden CT-479-hez külön kijár. Dicséret illeti az Asus igyekezetét, ám nem árt a dolgok mögé néznünk, az a probléma ugyanis, hogy egész egyszerűen semmilyen más hűtést nem lehet felrakni a processzorra, esetleg próbálkozhatunk barkácsolással. Az Asus hűtője kb. 3000 rpm-en pörög, de szerencsére az Asus Q-Fannek köszönhetően szabályozható a ventilátor sebessége BIOS-ból. A nyákon található még egy tápcsatlakozó, erre érdemes egy floppycsatlakozót dugni (ilyet kapunk a csomagban), enélkül ugyanis nem kap áramot a processzor.

Asus P4C800-E Deluxe alaplap

A PH! a CT-479-et egy P4C800-E Deluxe-ban próbálta ki, álljon itt a tapasztalatok sora.

• A BIOS csak Auto vagy DDR266-os memóriabeállítást engedélyezett a Pentium M számára (2,1 GHz/400), ami kevésnek tűnhet, ám kétcsatornás üzemmódban ez bőven elegendő a Pentium M számára, hiszen az FSB csak 100 MHz.

• A BIOS nem engedte beállítani a processzor szorzóját,

• és a BIOS nem engedte beállítani a processzor feszültségét sem, vagyis ez esetben le kellett mondanunk a SpeedStep-ről, mely a processzor szorzójának és feszültségének csökkentésével a teljes rendszer fogyasztását képes radikális mértékben lecsökkenteni azokban az esetekben, amikor a gép nem jár 100 %-on.

• A processzor üresjáratban 35-38 fok, terhelés alatt pedig maximum 43 fokig melegedett a BIOS szerint (kb. 24 fokos szobában).

• Csak érdekességképpen, a processzort körülvevő alkatrészek (FET-ek, kondenzátorok) a használat során szinte alig melegedtek fel, és a chipseten található passzív hűtőborda is sokkal langyosabb volt, mint amikor egy Prescottot használunk.

• A nálunk járt 2,1 GHz-es Pentium M processzort az i855-ös AOpen lapban 2,54 GHz-ig sikerült túlhajtani, az Asus P4C800-E Deluxe + CT-479-es kombóval sem sikerült jobban túlhajtanunk a processzort, így a tesztekben az AOpen lappal elért tuningeredmények fognak szerepelni (mert azt már jóval korábban lemértük).

Lássuk, hogy a Pentium M teljesítményét mennyire fogja vissza az i855-ös chipset, és hogy a Pentium M egyáltalán milyen gyors.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!