Betekintési szög, clouding, beégés

A technológiából adódóan elvileg teljesen homogén a fényerő eloszlása, ám valójában tapasztaltunk foltosodást. (A kép közepén a fehér pontok csak becsillanás, de lejjebb a nagyobb foltokat már nem a tükröződés okozza.) Természetesen nem olyan súlyos a helyzet, mint az LCD tévék, főleg az Edge-lit háttérvilágítású modellek esetén, de tökéletesnek sem nevezhetjük. A betekintési szöggel is akadtak problémák, ez elsősorban az üveglapnak köszönhető. Bár a gyártó állítása szerint a panel és az üveg közötti távolságot sikerült jelentősen lecsökkenteni, még így is megfigyelhető némi belső tükröződés, ha éles szögből nézzük. Főleg ez az oka annak, hogy ezen a téren még az átlagos LCD tévék is lefőzik. Bár, ha belegondolunk, ez annyira nem nagy tragédia, mert ritka, hogy az ember 140-150 fokos szögből tévézzen.

A képarányt tekintve a modell számos lehetőség közüli választást tesz lehetővé. A 16:9 mellett kötelezően van természetesen 4:3 is, itt a plazmáknál már megszokott szürke csík határolja a képet. Az eredeti, 14:9, és teljes szélesség opciók magukért beszélnek, ezeken kívül még két zoom funkció (nagyítás, mozinagyítás) áll a felhasználó rendelkezésére.

Korábban általános problémát jelentett a plazmáknál az úgynevezett beégés: ha sokáig ugyanaz a képi információ jelent meg a képernyőn, akkor annak megszűnése után a kijelző megőrzi ezt a képtartalmat. Ennek kevésbé agresszív verziója ghosting névre hallgató jelenség, amikor ugyanez történik, ám egy idő után azért eltűnik a kijelzőről a zavaró képrészlet. Sokáig ezt hozták fel legfőbb ellenérvként a technológiával szemben, nem csoda, hogy a gyártók mindent megtettek a probléma megoldása érdekében. Az LG mérnökei jó munkát végeztek, hiszen mi nem találkoztunk ezzel a jelenséggel, bár az is igaz, hogy nem hagytuk napokig bekapcsolva a tévét ugyanazzal a képpel vagy ábrával. (Mégiscsak kölcsön kaptuk, vigyázni kellett rá, bár ha a sajátunk lett volna, akkor pláne nem csinálunk ilyen butaságot...)

A fogyasztás még mindig a plazmák egyik Achilles-sarka, bár igaz, hogy mostanra már jelentősen sikerült mérsékelni az energaiafelvételt a korábbi évekhez képest. Az eljárásból fakadóan sokkal nagyobb az eltérés a világos és a sötét tartalmak között, mint az LCD tévéknél, így ennél a modellnél is igen nagy különbségeket mutatott mérőeszközünk. Körülbelül 260 watt körüli átlagfogyasztást mértünk, de az is igaz, hogy sikerült olyan tartalmat varázsolni a képernyőre, amikor 387 wattot mutatott a kijelző.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!