Beállítás

A komoly vezérlőknek komoly vezérlője van, amit a Saitek mégis aránylag egyszerűen oldott meg. A konfigurálót előhívva döbbentünk rá, hogy milyen sok funkciója van az X52-nek. Az X és Y tengely a botkormányon van, és a csavaró (Twist) tengely egészíti ki. A gázkaron van az elsődleges adagoló (Throttle), a két tekerő (Rotary 1 és Rotary 2), valamint a kis csúszka. A joystick tetején van két nyolcirányú kapcsoló (POV1 és POV2), és még egy ilyen került a gázkarra is. Aztán ott van még az elsütőbillentyű két állása, még négy gomb és ezek duplázása a shifttel. Nem szabad megfeledkezni a három kétállású kapcsolóról (Toggle Switches) a botkormány talapzatán, a módváltóról és a gázkar miniegeréről sem.

A kontroll után beállíthatjuk az egyes tengelyek és tekerők holtjátékát. A következő fülön a LED-ek fényerejét szabályozhatjuk, majd eggyel tovább ugyanezt tehetjük a gázkar kijelzőjén, és azt is megadhatjuk, hogy a számítógéptől lekérdezett elsődleges órához képest hogyan legyen eltolva a másik kettő. Végezetül megnézhetjük az aktuális meghajtó verziószámát, sőt automatikusan frissíthetünk is.

A konfigurálás után következik csak az igazi munka; be kell állítani az egyes játékokhoz való profilokat. Szerencsére a Saitek a legtöbb repülőgépszimulátorhoz készített már profilt, így nem kell a nulláról kezdenünk. A segédprogram bal oldalán láthatjuk az éppen aktuális vezérlőt, amelyen felvillan az a gomb vagy tengely, amit éppen módosítunk.

A módváltó és a shift miatt minden gombra hat funkciót programozhatunk. A beállításnak több módja van. A legegyszerűbb, de nem tanácsos, ha mindent hagyunk alapon, és akkor a játék úgy kezeli a joyt, mintha teljesen átlagos lenne. Ilyenkor kapunk egy rakás gombot és kapcsolót, amit aztán a játékban testre szabhatunk. Sokkal okosabb, ha az egyes gombokhoz a billentyűzet gombjait vagy azok kombinációit alkalmazzuk. Akár makrókat is létrehozhatunk, melyekben a leütések közti idő is megszabható.

A következő képeken egy elkészített konfiguráció látható. Minden gombhoz meg van adva egy rövid szöveg, hogy mit hajt végre. Ezt a szöveget láthatjuk majd viszont az információs kijelzőn, ha játék közben segítséget kérünk. A szöveg alatt látható még az adott vezérlőelem tényleges funkciója – jellemzően egy billentyűzetkombináció.

Az egyes profilokat a Windows tálcán tanyázó menüben kapcsolgathatjuk. Az X52 specialitása, hogy az egyes profilokat menet közben is betölthetjük, nem kell kilépni a játékból. A szükséges navigációt a gázkar képernyőjén végezhetjük el. A funkció akkor hasznos, ha egy játékon belül több repülőgéphez van egyedi beállításunk. Az érdekesség kedvéért bemutatjuk a Microsoft Flight Simulator 2004 profilját.

A pedálnak is van saját meghajtója, melyben a három tengely állapotát figyelhetjük meg, és holtjátékukat is beállíthatjuk. Természetesen profilt is készíthetünk hozzá, bár itt, az eszköz viszonylagos egyszerűsége miatt, kevesebb lehetőségünk van.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!