Tuning és konklúzió

A két processzor tuningban igen hasonlóan viselkedett, gyakorlatilag a Denebbel és a Regorral közel megegyező potenciál rejtőzik bennük. Alapfeszültségen 3400 MHz-ig jutottunk mindkét modellel, ami nem rossz, 26-30%-os órajelemelés ingyen, ki tiltakozna ellene? Ezen az órajelen a rézbetétes Phenom II X4 955-ös gyári hűtőjével az asztalra kirakott tesztrendszer kb. 25 fokos szobahőmérséklet mellett 50-55 fokig melegedett, a ventilátor pedig 3700-3800 rpm-re gyorsult fel. Később az X4-esnek 1,5 V-ot, az X3-asnak pedig 1,45 V-ot adtunk, ennyi volt az alapbeállítás szerinti maximum az Asus alaplap BIOS-ában. Megemelt feszültség mellett mindkét processzorból 3640 MHz-et sikerült kihajtanunk különböző szorzók mellett, ezért van különbség az északi híd órajelében. A 35-40%-os tuning hatására a tesztek vegyes mértékben gyorsultak. A számolásra támaszkodó konvertálás/render gyorsulása közel volt az órajel százalékos megemeléséhez, a WinRAR benchmark viszont semmit sem észlelt ebből (talán azért, mert a memória órajelét visszavettük), és a játékok sem annyit, mint azt gondolnánk, hiszen ott a VGA is limitáló tényező. Megemelt feszültség mellett a processzorok terhelve már 60-65 fokig melegedtek, miközben a ventilátor 4200-4400-at pörgött, tehát egyértelmű, hogy nem Atom processzorokról van szó.

Zárszó

A két új Athlon II-es azt nyújtja, amit vártunk, végül is kicsit lassabbak, mint a Phenom II, de nagyon úgy tűnik, hogy megérik az árukat. Kiváló továbbfejlesztési alternatívát nyújtanak, csakúgy, mint az Athlon II X2. Az X4 620-as a Core 2 Quad Q8200 teljesítményét hozza annál olcsóbban, míg az X3 425 kicsit lassabb, mint a Phenom II X3 720, de a lemaradása nem vészes. Ha az árakat nézzük, akkor azt kell, hogy mondjuk, 6-7000 forintot megér egy Athlon mag.

Ugyanakkor felmerül bennünk egy-két kérdés ezekkel a processzorokkal kapcsolatban. A teljesítménytesztekből kiderült, hogy ezek a 3-4 magos CPU-k jól teljesítenek a több szálon dolgozni képes programokban, viszont a gyorsítótár hiánya és alacsony órajelük miatt a vártnál gyengébbek a játékokban. Ha ezeket a processzorokat az átlagfelhasználóknak szánják, akik inkább játszanak, mintsem renderelnek, akkor mi az egésznek az értelme? Ha viszont nem játszik, akkor a Word futtatásához, a film lejátszásához vagy a böngészőhöz minek 3-4 mag? Röviden és tömören, furcsának találjuk ezt az üzletpolitikát: érthető, hogy az AMD szeretne magának minél nagyobb szeletet a processzorbizniszből, de ez talán kicsit erőltetettnek tűnik. Könnyen lehet, hogy egy felhasználókra rákényszerített átállásról van szó, az egy- és kétmagos processzorok el fognak tűnni, és az olcsó három- és négymagosok fogják felváltani őket. Ugyanez történt évekkel ezelőtt is, amikor megjelentek a kétmagos Athlonok: az Athlon X2 gyors volt multitaskban, viszont az egymagos Athlon egy szálon (főleg játékokban) gyorsabb volt a magasabb órajele miatt. A helyzet most annyiban más, hogy a harmadik-negyedik mag már nem egy olyan dolog, amit az átlagfelhasználó megérez, ha lecseréli a kétmagos CPU-t; egy magról kettőre váltani felüdülés, érezhető a változás, de az előbbire ez már nem igaz. Szerintünk kicsit koncepciótlan az Athlon X3/X4 megjelenése, olcsó sokmagos processzorokról van szó, átlagfelhasználóknak szánva, akik úgysem fogják kihasználni azokat (viszont elmondhatják magukról, hogy négymagos processzoruk van).

Mindettől függetlenül – alacsony áruknak köszönhetően – az új processzorok jó vételnek tűnnek, de játékhoz inkább egy Phenom II-est (akár X3-at) választanánk.

AMD Athlon II X3/X4

fLeSs