Ahogy a bokszban, úgy a grafikus kártyák világában is mindig a közepes súlycsoportok meccsei a legérdekesebbek. A kicsik, bár technikásak (például tudnak DirectX 10-et), nem elég erősek az igazi villogáshoz, a nagyok meg túl ormótlanok – bár sokat tudnak, túl magas a gázsijuk, ezért inkább csak figyelemfelkeltésre jók. Ellenben a középmezőny elég erős, és sokak számára elérhető, ezért nem véletlen, hogy komoly eladásokat produkál ez a kategória. Korábban, a GeForce 7600 GT és Radeon X1650 XT idejében szép csatát láthattunk, bár az utóbbira túl sokat kellett várni, ezért ezt a meccset – eladások tekintetében – az NVIDIA nyerte. A DirectX 10 megjelenése után mindkét gyártó viccbe illő módon butította le csúcskategóriás chipjeit, így végül a GeForce 8600 GTS és a HD 2600 XT – már amennyiben középkategóriásnak nevezzük őket – nagyon gyenge lett. Ezt persze az árral megpróbálták kompenzálni, így fordulhatott elő a VGA-történelemben talán először, hogy az alig 30–40 000 forintos „középkategória” és a 70–80 000 forinttól kezdődő csúcskategória között nem kínáltak semmit, éppen abban a szegmensben, amire a játékosok zöme pályázik (legtöbbünk számára az 50 000 forint egyfajta lélektani határ).
A legújabb menet nem kis meglepetéssel kezdődött, ugyanis az NVIDIA a felsőkategóriás GeForce videokártyák tulajdonosainak megrökönyödésére egy olyan középkategóriás GeForce-szal, a 8800 GT-vel rukkolt elő, amely teljesítményével a nagyokat ostromolta. Igaz, mint később kiderült, hiába teljesít szépen a 8800 GT, nem érünk vele sokat, ha nem lehet kapni sehol, vagy ha mégis, akkor az NVIDIA által ajánlott árnál jóval több pénzt kérnek el érte. A gyakorlatban tehát – különösen igaz ez a magyar piacra – az utóbbi hetekben lényegében nem változtak az erőviszonyok, ehhez egyszerűen túl kevés 8800 GT jutott el hozzánk. Éppen ezért már türelmetlenül vártuk az AMD válaszát, ami a Radeon HD 3800-as család képében érkezett. Fontos hangsúlyozni, hogy az AMD (illetve azelőtt az ATI) most nem csúszott el a premierrel, hiszen korábban már több példát is láttunk arra (6600 GT és X700 Pro, 7800 GTX és X1800, 8800 GTX és HD 2900), hogy mire megjelent egy új modell, addigra az NVIDIA már letarolta a piac nagy részét.
| VGA megnevezése | Radeon HD 3850 | Radeon HD 3870 | Radeon HD 2900 XT | GeForce 8800 GT |
| GPU kódneve | RV670 | RV670 | R600 | G92 |
| Gyártástechnológia | 55 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | 80 nm (TSMC) | 65 nm (TSMC) |
| Tranzisztorok száma | 666 millió | 666 millió | 700 millió | 734 millió |
| GPU órajele | 670 MHz | 775 MHz | 740 MHz | 600 / 1500 MHz |
| Vertex shader egységek száma | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 64 komplex és 256 darab egyszerű stream processzor | 112 darab skalár stream processzor |
| Pixelfutószalagok száma | ||||
| Pixel shaderek száma | ||||
| Textúrázók száma | 16 | 16 | 16 | 56 textúracímező, 56 textúraszűrő |
| ROP-egységek száma | 16 | 16 | 16 | 4 blokk |
| Támogatott Direct X verzió | 10.1 | 10.1 | 10 | 10 |
| Memóriavezérlő | 256 bites Ring Bus | 256 bites Ring Bus | 512 bites Ring Bus | 256 bites crossbar |
| Memória órajele | 830 MHz | 1125 MHz | 825 MHz | 900 MHz |
| Memória-sávszélesség | 53120 MB/s | 72000 MB/s | 105600 MB/s | 57600 MB/s |
| Memória Típusa | GDDR3 | GDDR4 | GDDR3 | GDDR3/GDDR4 |
| Memória mérete | 256–512 MB | 512 MB | 512–1024 MB | (256?–)512 MB |
Az ATI két új videokártyát jelentett be, ezek a Radeon HD 3870 és HD 3850 névre hallgatnak. Egy újfajta modellszámozási séma bevezetése miatt eltűnik a Pro és XT utótag, ellenben a Radeon HD elnevezés után a négy számjegyű kód utal az adott VGA sebességére. Az első számjegy a generációra utal a PCI Express-időszámítás szerint, a második a termékcsaládot határozza meg, az utolsó kettő pedig az ezen belüli relatív teljesítményviszonyokat hivatott tükrözni. Ebből következik, hogy a HD 3850 felfogható 3800 Próként, a HD 3870 pedig 3800 XT-ként. Az új videokártyák az RV670 kódnevű GPU-ra épülnek, amely lényegében a HD 2900 XT/Pro alapjául szolgáló R600 optimalizált és kisebb csíkszélességen gyártott változata. Az R600 80 nm-en készül, 700 millió tranzisztorból épül fel, a lapka mérete pedig 408 mm2, ezzel szemben az RV670-et 55 nm-en gyártják, 666 millió tranzisztort tartalmaz 192 mm2-en (ez az AMD által megadott adat, valójában 210 mm2), ez gyakorlatilag 53%-os magméret-csökkenést jelent, tehát az R600-ra nem kevesebb, mint két és egy nyolcad RV670 fér rá. Ez egy igen fontos momentum, hiszen ennek köszönhetően az AMD jelentősen csökkenteni tudja az előállítási költségeket és a kártya fogyasztását (melegedését).

Mint említettük az RV670 egyfajta optimalizált R600-nak tekinthető; architekturálisan nem tér el az R600-tól, megmaradt mind a 320 számolóegység és az összesen 16 textúrázó (négy nagyobb blokk), valamint a szintén 16 raszterizáló (ismét négy nagyobb blokk). Ugyanakkor optimalizálták a dizájnt, és felére szűkítették az eredetileg 512 bites, dupla gyűrűs – Ring Bus – memóriavezérlőt, tehát felére csökkent a külső és belső memória-sávszélesség. Előrelépések is történtek, hiszen az RV670 már támogatja a DirectX 10.1-et, és beépítették a chipbe az R600-ból hiányzó, de az RV630/RV610-ben megtalálható UVD-t (Unified Video Decoder) is. Az RV670-et ráadásul felvértezték a mobil GPU-knál megismert PowerPlay technológiával is, amely a terhelés függvényében állítja a GPU és a memória órajelét, feszültségét és a kártya egyéb paramétereit. Ennek áldásos hatása üresjáratban és alacsony 3D-s terhelésnél (vagy videokódolásnál) mutatkozik meg, ilyenkor a RV670 nemcsak elődjénél, de a 65 nm-en készülő NVIDIA G92-nél is jelentősen kevesebbet fogyaszt, és hűvösebb lehet.
Az UVD integrálásával immár az egész AMD-s termékvonal kínál hardveres videolejátszás-gyorsítást, az UVD tehermentesíti a processzort a H.264-es és VC-1-es videók lejátszása során, amire akkor lehet igazán szükség, amikor gyengébb processzorral szerelt média-PC-t építünk. Ebben a tekintetben az AMD az NVIDIA előtt jár, ugyanis a G92 csak a H.264 lejátszást támogatja 100%-osan, a VC-1 entrópiakódolását még kénytelen a CPU elvégezni. Az RV670 (Avivo HD) már támogatja az 1080p-nél nagyobb felbontású (pl. 2560x1600) videók lejátszását is, amit az NVIDIA a G92-ben mutatott be.
Az RV670 az első GPU, amely támogatja a DirectX 10.1-es verzióját. Amikor az egyik gyártó fejleszt, a másik pedig nem (vagy csak lemarad), természetszerűen kétféle vélemény kezd kialakulni, így most ugyanez a helyzet a DirectX 10.1-gyel kapcsolatban is. Az NVIDIA szerint a DirectX 10.1 nem jelentős kiterjesztés, és a Microsoft felől is hallottunk ilyesféle megjegyzéseket, ahogyan egyes játékfejlesztőktől is, ezért implementálása sem annyira sürgető. Az AMD persze nem győzi hangsúlyozni az új DirectX verzió lehetőségeit, melyek közül a legfontosabbak a renderelő folyamat nagyobb precizitása és a még jobb programozhatóság, ami együttesen lehetővé teszi a valós idejű globális megvilágítást. Mindemellett a shaderalapú élsimítás is alapkövetelménnyé válhat. A DirectX 10.1 hivatalosan 2008 első felében, a Vista első javítócsomagjában jelenik meg, az első játékokat, amelyek felhasználják majd, pillanatnyilag a jövő év végére várják, de addig még sok minden történhet.
Az utolsó, mondhatni kötelező fejlesztés a Radeon HD 3800-ak esetében a PCI Express 2.0 támogatása, amely a jelenleg elterjedt PCIe 1.1-nél jelentősen nagyobb, dupla akkora adatátviteli sebességet és a foglalatonként leadható teljesítmény 150 wattra emelkedését jelenti (külső csatlakozókkal együtt akár 300 watt is lehet). Az AMD szerint az új aljzat 10–20%-os gyorsulást is hozhat az előző verzióhoz képest, ezzel kapcsolatban mi szkeptikusak vagyunk, az Intel X38-as chipsetet letesztelve legalábbis nem sikerült ezt kimutatni.
A két Radeon lényegében ugyanarra a felépítésre alapoz, de az órajelek különböznek, ennek következménye, hogy az AMD különböző hűtést és memóriachipeket használt. A HD 3870 GPU-ja 775 MHz-en, memóriája 1125 MHz-en, a HD 3850 GPU-ja 670, memóriája 830 MHz-en jár. A HD 3870 kétszlotos hűtést kapott, rajta Rubyval, a HD 3850 viszont csak egyszlotos.
A két kártya nyomtatott áramköri lapja szemből szinte teljesen megegyezik, a GPU és a körülötte található memóriachipek elhelyezkedése azonos, de a NYÁK végén található feszültségszabályzó komponensek száma és elrendezése különböző, a HD 3870-en több nagyobb kapacitású alkatrészt lehet látni. Mindkét VGA CrossFireX-kompatibilis (a CrossFireX-ről egy későbbi cikkünkben esik szó), két DVI és egy S-Video kimenet található rajtuk, és egyetlen PCIe tápcsatlakozóval rendelkeznek (a HD 2900 XT-n kettő van). A hátoldal is nagyrészt azonos, de a sok pici SMD alkatrész máshol helyezkedik el, talán a hűtőegységek felfogatása miatt is, ez pedig azt jelenti, hogy az AMD-nek két különböző NYÁK-ra van szüksége, ami nem a leggazdaságosabb megoldás.
A HD 3870-en található hűtés leginkább a régebben nagy népszerűségnek örvendő Arctic Cooling VGA Silencerre hajaz, a ventilátor a házból a külvilág felé távolítja el a felmelegedett levegőt. Alapja egy nagy rézalapú hűtőborda. A memóriákat és a kártya szélén található alkatrészeket egy külön erre a célra kialakított hűtőborda fedi be. A HD 3870 ventilátora a használat során elég érdekesen működött, komoly terhelés (játék) alatt ritmikusan pörgött fel, majd csendesedett el attól függően, hogy mennyire volt meleg a GPU. Szerencsére 2D-ben teljesen halk, tehát szerintünk nem érdemes lecserélni. A HD 3850-en egy a GPU-t és a memóriákat együttesen beborító réz hűtőborda található, ventilátora 2D-ben és 3D-ben egyaránt lassú és hangtalan volt, ami elsőre jól hangozhat, de hosszú 3D-s használat után a VGA-n tojást lehetett volna sütni (pedig nem is házban teszteltük), szóval a komponensek számára nem éppen ideális ez az állapot.
A GPU a két kártyán teljesen megegyezik, még a feliratok is csak egy-egy helyen térnek el, tehát egyértelmű, hogy két VGA-ra attól függően kerül RV670-es chip, hogy milyen órajelek elérésére képes az adott lapka. Megpróbálkoztunk a tuninggal, a HD 3870 GPU-ját 775 MHz-ről 840 MHz-re (+8%), a HD 3850 GPU-ját 670 MHz-ről mindössze 700 MHz-re (+4%) sikerült túlhajtani (stabilan). A visszafogott tuningpotenciál is azt bizonyítja, hogy az AMD jól taktikázik a két RV670-alapú kártyával, hiszen a HD 3850-nel még a HD 3870 órajeleit sem sikerült elérni – ez talán a korai gyártásnak, talán a gyári hűtésnek is tulajdonítható, amely tuningra nem túl alkalmas.
A két VGA-n eltérő memóriachipeket találtunk, a HD 3870 memóriája 1125 MHz-en jár, ehhez 0,8 ns-os Samsung chipekre van szükség, a HD 3850-en viszont 830 MHz-es órajelű 1,1 ns-os Samsung lapkák vannak. A késleltetési értékekből az következik, hogy ezek a memóriák elvileg rendre 1250 és 909 MHz-es maximális órajelre képesek, amit végülis nagyjából sikerült teljesíteniük. A HD 3870 memóriáját 1200 MHz-ig (+6%), a HD 3850-ét pedig 1050 MHz-ig (+26%) hajtottuk túl. A HD 3850-ben tehát jóval nagyobb tuningpotenciál rejtőzött, persze elképzelhető, hogy egy napokig tartó nyúzóteszt során kénytelenek lettünk volna komoly mértékben visszavenni az órajelből.
Következő képünkön egymás mellé fektettük a főszereplőket, mint látható, a két HD 3800-as és a GeForce 8800 GT (melynek hossza megegyezik a 8800 GTS-ével) ugyanolyan hosszúságú, a HD 2900 XT egy picit hosszabb, de nem nagy a különbség. Ahhoz képest, hogy elvileg középkategóriás termékekről van szó, a videokártyák mérete már nem ezt sugallja, utoljára a 7600 GT/X1650 XT volt középkategóriás minden tekintetben, vagyis sebesség, méret dolgában is.
Utolsóként a GPU-kat ábrázoltuk méretarányosan egymás mellett. Megdöbbentő, ugyanakkor logikus tényeket fedezhetünk fel, sokat mond, hogy egy R600 GPU-ra kettő és egy nyolcad RV670 fektethető rá, ez óriási különbség, főleg ha a gyártási költségeket nézzük. Az RV670-et összehasonlítottuk a G92-vel is, az AMD abban bízik, hogy kártyáinak árait az NVIDIA nem fogja követni, mert a G92 jóval nagyobb, tehát gyártási költsége is jóval magasabb. A méretarányos képünk szerint egy G92-es GPU-ra körülbelül egy és fél, talán egy picit több RV670 fektethető rá.
Még a HD 3850 megérkezése előtt bukkantunk rá egyik partnerünk árlistájában a Sapphire Radeon HD 2900 GT-re, amelyről korábban csak pletykák szóltak. A kíváncsiságtól vezérelve úgy döntöttünk, hogy a HD 2900 GT-t is leteszteljük, árát tekintve (kb. 42 000 forint) a 8600 GTS ellenfelének számít. A Sapphire a HD 2900-as család mellé sok kelléket mellékel, ez a hagyomány a 2900 GT-vel sem szakadt meg. A dobozban találtunk jó pár CD-t (egy teljes verziójú 3DMark06-ot is), tápkábel-átalakítót, CrossFire hidat, komponens kábelt, S-Video/RCA átalakítót, két analóg/digitális átalakítót és egy digitális/HDMI átalakítót.
Maga a HD 2900 GT külsőre teljesen megegyezik a HD 2900 XT-vel, hiszen egy R600-alapú videokártyáról van szó, a GPU-ban viszont csak 240 aktív stream processzor található, és a memóriabusz szélessége is csak 256 bit. Az AMD valószínűleg így próbál megszabadulni a rosszul sikerült R600-as chipektől. A GPU órajele 600 MHz, a 256 MB memória pedig 800 MHz-en jár. Még a hűtőrendszer is megegyezik a HD 2900 XT-nél látottal, viszont a költségcsökkentés miatt a GPU egy alumínium hűtőbordával érintkezik, a lamellák is alumíniumból készültek, és csak a hőcsövek vannak rézből.
A HD 2900 GT-n 1,1 ns-os Hynix chipeket találtunk, a kártyát 600/800 MHz-ről 700/900 MHz-re sikerült tuningolni.
A teszt a HD 2900 GT miatt további két taggal bővült, a vele egy árban található MSI GeForce 8600 GTS-sel, és a szintén kb. 40–42 000 forintos Sapphire Radeon X1950 Próval, ezeket a kártyákat már senkinek nem kell bemutatni, hiszen több cikkben is foglalkoztunk velük. Különlegesség, hogy az MSI Company of Heroes játékot csomagol a 8600 GTS mellé, ráadásul passzív hűtés található a VGA-n. A Sapphire az X1950 Próhoz egy Sapphire Select demójátékokat tartalmazó CD-t mellékel, ezek közül egyet aktiválhatunk a mellékelt CD-kulcs segítségével. Az X1950 Pro sajnos nem kapott passzív hűtést, sőt, a ventilátor állandó jelleggel magas fordulatszámon, hangosan járt.
| Videokártya / driver | Radeon HD 3870 512 MB (775/1125 MHz) / Catalyst 7.11 Radeon HD 3850 256 MB (670/830 MHz) / Catalyst 7.11 Sapphire Radeon 2900 GT 256 MB (600/800 MHz) / Catalyst 7.11 MSI GeForce 8800 GT OC 512 MB (@ 600/1500/900 MHz) / Forceware 169.12 MSI GeForce 8600 GTS 256 MB (675/1458/1008 MHz) / Forceware 169.12 Asus Radeon HD 2900 XT 512 MB (740/825 MHz) / Catalyst 7.11 Sapphire Radeon X1950 Pro 512 MB (575/690 MHz) / Catalyst 7.11 |
| Processzor | Core 2 Duo E6700 2,66 GHz (4 MB L2 cache) |
| Alaplap | Asus P5W64-WS Professional – 975X chipset |
| Memória | Corsair TwinX 2x1024-6400 C4 – 2 x 1024 MB órajel: DDR2-800 (400 MHz); időzítések: 4-4-4-12 |
| Merevlemez | Maxtor DiamondMax 10 250 GB (PATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
| DVD-meghajtó | Pioneer DVR-111 |
| Tápegység | Cooler Master 550 Watt |
| Op. rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit |
Játékok
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az ATI kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, a (szögfüggetlen) anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékokat általában maximális részletesség mellett teszteltük, ahol nem, ott ezt külön jelezni fogjuk a grafikonon.
Az Enemy Territory: Quake Wars, HL2: Episode 2, Crysis játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Bioshock, Gears of War, NFS: PS) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.

A játéktesztek előtt szokás szerint a fogyasztást mértük le. Üresjáratban a HD 3850 kevesebbet fogyaszt, mint a 8600 GTS, és a HD 3870 is csak alig van lemaradva; tekintetbe véve a két VGA közötti architekturális különbségeket, ez nem is rossz. A 8800 GT fogyasztása sem annyira vészes, hátránya a HD 3870-hez képest 17%-os. Az RV670-alapú kártyák kis fogyasztása annak köszönhető, hogy a GPU üresjáratban mindössze 300 MHz-en jár, a memória viszont marad az eredeti órajelen, legalábbis a Catalyst Control Center szerint, tehát a PowerPlayen még van mit csiszolni. A Radeon HD 2900 GT 2D-ben 505/515 MHz-re veszi vissza órajeleit, de még így is közel annyit fogyaszt, mint a HD 2900 XT (elvégre ez utóbbi is 505/515 MHz-en jár üresjáratban).

Terhelés alatt picit változik a kép, a mindössze 32 shaderes 8600 GTS vezeti a mezőnyt, a HD 3850 pedig a második helyre csúszik vissza, ami viszont érdekes, hogy a HD 3870 többet fogyaszt, mint a GeForce 8800 GT, igaz, a különbség az egész tesztrendszerre vetítve mindössze 5%. Az RV670-alapú HD 3870-et összehasonlítva az R600-alapú HD 2900 XT-vel a különbség megdöbbentő, a 2900 XT szinte lelóg a grafikonról, tehát az AMD ezen a téren nagyszerű munkát végzett. Annyit még hozzátennénk az eredményekhez, hogy a grafikonon úgynevezett csúcsértékeket tüntettünk fel, tehát néhány pillanatig elért maximális fogyasztásról van szó, a HD 3850-nel szerelt rendszer általában 160–170, a HD 3870-es konfiguráció pedig átlagosan 200–210 watt körül fogyasztott, miközben játszottunk.
| Radeon HD 3870 | Radeon HD 3850 | Radeon HD 2900 XT | GeForce 8800 GT | GeForce 8600 GTS | |
| Órajel (GPU / memória) | 775/1125 MHz | 670/830 MHz | 740/825 MHz | 600/1500/900 MHz | 675/1458/900 MHz |
| Pure fill-rate (Mpixel/s) | 11410 | 9920 | 10981 | 9071 | 4948 |
| Z pixel rate (Mpixel/s) | 21977 | 19325 | 21057 | 40828 | 27821 |
| Single texture (Mpixel/s) | 9709 | 7795 | 10366 | 7254 | 4009 |
| Dual texture (Mpixel/s) | 5999 | 5153 | 5750 | 5883 | 3471 |
| Triple texture (Mpixel/s) | 4046 | 3486 | 3872 | 5290 | 2644 |
| Quad texture (Mpixel/s) | 3037 | 2625 | 2918 | 4373 | 2005 |
Összevetve a két új Radeon fill-rate eredményeit a HD 2900 XT-vel szinte pontosan azt láttuk, amire számítottunk – a különbségek szépen tükrözték az órajelek viszonyát. Egyedül az egytextúrás esetben teljesített a vártnál gyengébben a HD 3870. Árnyékos Z-t számolva az ilyen esetekre kihegyezett GeForce 8800 GT alaposan maga mögött hagyta a Radeonokat, de még a mai mezőnyhöz képest gyengécske 8600 GTS is le tudta győzni őket. Kevés textúrával a Radeonok voltak jobbak, de három és négy réteggel a 8800 GT ismét megelőzte őket, és a 8600 GTS is szépen feljött a HD 3850-re. Érdemes megnézni, hogy előző tesztünk óta mennyit gyorsult a 8800 GT.

A DirectX 9-es Vertex Shader menetekben alaposan elhúzott a Radeon trió. Az első VS2.0a-s kört nagyjából az órajeleik közötti viszonynak megfelelően zárták, tehát a HD 3870 az élen, a HD 2900 XT a második helyen, a HD 3850 pedig a harmadikon. Csak ezután, tetemes lemaradással jöttek a GeForce-ok, melyeknek nem fekszik a csúcspontos részen használatos, vektoros formátum. Furcsa volt, hogy a 8800 GT és 8600 GTS között milyen kicsi különbség mutatkozott. A VS3.0-s tesztben még jobban együtt voltak a Radeonok, és egy hajszálnyival a HD 2900 XT győzött. A GeForce-ok itt sem sok vizet zavartak.

A DirectX 9-es Pixel Shader tesztben visszavágott a GeForce 8800 GT. A textúrázásra alapozó „Fur” körben a HD 2900 XT-t is megverte vagy 20%-kal. Az R600-as GPU talán szélesebb memóriavezérlőjének köszönhette, hogy jóval az RV670-es HD 3800-asok előt végzett mindkét körben. A két újdonság ismét órajeleiknek megfelelő viszonyban állt egymással. A HD 3870 alaposan lemaradt a GeForce 8800 GT mögött, de a HD 3850 lényegesen gyorsabb volt a 8600 GTS-nél.

Első DirectX 10-es mérésünknél, amelyben a Vertex Shaderek textúrakezelő képességeit vizsgáltuk, a GeForce 8800 GT diadalmaskodott. Az egyszerűbb, „Earth” tesztben csak picivel előzte meg a HD 2900 XT-t, de az új Radeonok ismét lemaradtak elődjük mögött. Az összetettebb „Wave” körben nőtt a GeForce előnye, a második helyre pedig a Radeon HD 3870 futott be. Érdekes, hogy a HD 2900 XT-nél elvileg minden tekintetben lassabb HD 3850 most meg tudta előzni. A GeForce 8600 GTS most sem tudott felnőni a többi versenyzőhöz.

Amilyen virgonc volt a GeForce 8800 GT az első, egyszerűbb Geometry Shader tesztben, úgy visszaesett a második, összetettebben. Az első helyről a negyedikre, a Radeon HD 3850 mögé csúszott. A Radeonok közül mindkét esetben a HD 2900 XT volt a leggyorsabb, két társa között a viszony ismét órajeleiknek megfelelő volt, de hát milyen is lenne, ha csak ebben a paraméterben különböznek? A könnyebb tesztkörben a GeForce 8600 GTS is feléledt egy kicsit.

Ha textúrázásról van szó, akkor elemében érzi magát a GeForce 8800 GT. Így volt ez első DirectX 10-es Pixel Shader tesztünkben is. A Radeonok labdába sem rúgtak mellette, sőt az egyszerűbb körben a kicsike 8600 GTS is elviharzott mellettük, a három Radeon szokatlanul a mezőny végére kényszerült. Teljesítményviszonyuk nagyjából az órajeleiknek felelt meg, bár a HD 2900 XT a vártnál valamivel jobban lemaradt a HD 3870-től.

A számolós Pixel Shader menetben a GeForce hatalmas előnyéből csak egy picike maradt. A „Mineral” tesztben a Radeon HD 3870 alaposan megközelítette, a másik két vörös pedig az órajelének megfelelően következett. A „Fire” részteszttel továbbra sem tud mit kezdeni a Radeonok meghajtója. Érdemes megnézni korábbi tesztünkben, hogy a Radeon HD 2900 XT most a 7.11-es verzióval sok esetben teljesen másképp teljesített, mint a 7.10-essel.
Több kérdés is felvetődik az RV670-alapú kártyák megjelenése után. Egyrészt érdekel minket, hogy a HD 3870 a felezett memóriabusz ellenére is tényleg van-e olyan gyors, mint a HD 2900 XT. Az órajeleket figyelembe véve a HD 3870 teljesen GPU-limitált esetekben gyorsabb lehet a HD 2900 XT-nél, viszont memória-sávszélességben limitált környezetben valószínűleg lemarad attól. Mivel a HD 2900 XT teljesítményét már ismerjük, így a GeForce 8800 GT fölénye nem igazán kérdéses. Az is érdekel minket, hogy a mindössze 256 MB-tal szerelt HD 3850 mennyivel marad le a HD 3870 mögött kisebb (1024x768 és 1280x1024) felbontásokban, hiszen rengetegen 17–19 colos LCD kijelzővel nem tudnak ennél magasabb felbontást beállítani, tehát számukra lényegtelen, hogy egy kártya mit tud 1600x1200-as vagy 2560x1600-as felbontásban.


A megatextúrákat használó, OpenGL-alapú Quake Wars alatt élsimítás nélkül a 3870 picit lemarad a 2900 XT-től, viszont a 3850 lemaradása előbbitől minimális. Az élsimítás bekapcsolása után sem változik jelentősen a helyzet. A 2900 GT sebessége nagyjából az X1950 Pro utoléréséhez elég.


HL2 EP2-ben a HD 3870 volt a gyorsabb, még az élsimítás bekapcsolása mellett is. Érdekes, de még a HD 3850 is megelőzte a HD 2900 XT-t. Kicsit csalódást keltő a HD 2900 GT sebessége, még a 8600 GTS-nél is lassabb volt.


NFS PS alatt kicsit megkevertük a kártyákat, ugyanis észrevettük, hogy a GeForce-okon valami nem stimmel, mint később kiderült, a játékban bizonyos esetekben nem jelentek meg az árnyékok (lásd következő oldal). A Radeonok itt egyeduralomra törtek, a GeForce 8800 GT teljesítménye úgy tűnt, mintha vissza lenne fogva driverből, 1024x768-as felbontásban még a 8600 GTS is gyorsabb volt, ezért az NFS PS alatt elért eredményeket kezeljük fenntartással! Mindenesetre az jól látszott, hogy az NVIDIA csal, ugyanis az nfs.exe-t 1234.exe-re átnevezve megjelentek az árnyékok, és persze csökkent az fps-ek száma.
Half Life 2 Episode 2 (1280x1024 4xAA/16xAF max)
HL2 EP2 alatt nem vettünk észre jelentős különbségeket, csak a gamma tér el némileg.
Need for Speed: Pro Street (1280x1024 4xAA/16xAF max)
NFS PS alatt, mint már említettük, az NVIDIA kártyákon bizonyos esetekben nem jelennek meg az árnyékok egészen addig, amíg át nem nevezzük az exe fájlt. Ezenkívül mintha az NVIDIA esetében az élsimítás kicsit gyengébb minőségű is lenne.

Az Unreal Engine 3-as UT3 alatt a három Radeon nagyjából ugyanolyan gyors volt, a HD 3850 csak 1600x1200-ban maradt le jobban. A HD 2900 GT jobb vételnek tűnik riválisainál.

A Bioshock is UE3-ra épül, így a GeForce 8800 GT előnye még inkább szembeötlő. A három erősebb Radeon HD nagyjából ugyanolyan gyors volt, a 3850-es ezúttal is csak 1600x1200-ban maradt le picit jobban. A HD 2900 GT itt is helytállt.

A Crysist ezúttal egy általunk készített demóval teszteltük (tehát nem a beépített benchmarkkal), ráadásul a neten keringő pletykák miatt az NVIDIA kártyáit lemértük átnevezett exe fájl mellett is. A nevetségesen alacsony tesztelt felbontás ellenére a videokártyák kihajtották a lelküket, a Crysis senkinek sem kegyelmezett. Very High beállítások mellett még a 8800 GT sem volt annyira meggyőző, persze előnye 69%-os a HD 3870-nel szemben, de még így is csak 22 fps-re futotta az erejéből. Mint látható, Very High beállítások mellett a GeForce-ok nem lassultak az exe átnevezése után. A High beállítás már egy másik történet. A 8800 GT eredménye 38-ról 31 fps-re csökkent (22%, a 8600 GTS 23%-ot lassult), ámbár még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy a HD 3870 utolérje (24 fps). Az viszont tény, hogy High beállítás mellett a 8800 GT-n már élvezhető a játék. Medium beállítás kell ahhoz, hogy a HD 3870-en is jól fusson a Crysis, a 8800 GT eredménye itt is rengeteget csökkent az exe fájl átnevezésének hatására, de az NVIDIA kártyáját így sem lehetett beérni.



Érdekes, de World in Conflict alatt, amíg DirectX 9-et használunk, addig a Radeonok jól szerepelnek, igaz, a 8800 GT-t nem képesek utolérni, de a lemaradásuk nem olyan vészes (16–20%). Viszont DirectX 10-be kapcsolva a Radeonok teljesen elhavazódnak, a HD 3870 hátránya 43%-osra nő. Ebben a játékban a HD 3850 256 MB méretű memóriájával már 1024x768-as felbontásban is komoly hátrányt szenved gyorsabb márkatársaihoz képest.

Végül érdekességképpen leteszteltük a szintén UE3-as Gears of Wart. A játék azért különleges, mert Xboxról portolták át PC-re, márpedig az Xboxban ATI GPU található. Ennek ellenére a 8800 GT itt is verhetetlennek bizonyult. Kicsit meglepő a HD 2900 XT 10%-os fölénye a HD 3870-nel szemben, hiszen az élsimítást nem is kapcsoltuk be. Emellett még észrevettük azt is, hogy az AMD kártyáin a játék sokkal többet „lagol” (megakad játék közben), ez szerintünk a meghajtóprogram hibája lehet.
Unreal Tournament 3 (1600x1200 16xAF, DX10 max)
A képminőséget összehasonlítva Unreal Tournament 3 alatt nem vettünk észre semmilyen különbséget a két gyártó megvalósítása között.
Bioshock (1280x1024 16xAF, DX10 max)
Bioshock alatt sem látunk semmi lényegi eltérést, talán a harmadik képen az ablakon beszűrődő fény intenzívebbnek hat az NVIDIA kártyáin, de hogy melyik megvalósítás az igazi...? (A negyedik kép sajnos nem sikerült jól.)
Crysis (1280x1024 16xAF, DX10 Very high)

NVIDIA GeForce (crysis.exe) [+]
Crysis alatt Very High beállítás mellett nem vettünk észre különbséget az exe átnevezése után sem. Egyetlen momentum, hogy a havas (harmadik) képen a fegyver a Radeonon nem havas/fagyos, ami viszont hiba. Az exe-átnevezős probléma nem is Very High beállítás mellett jött ki a grafikonokon, hanem High beállításnál, ezért haladjunk tovább.
Crysis (1280x1024 16xAF, DX10 High)

NVIDIA GeForce (crysis.exe) [+]
Az exe átnevezése High beállítás mellett nem gyakorolt semmilyen pozitív vagy negatív hatást a képminőségre, ezért azt kell, hogy mondjuk, az NVIDIA valamit nagyon jól csinált. Láttunk már alkalmazásspecifikus optimalizációt, főleg a GeForce FX-ek idejében (szidtuk is emiatt őket), de azok általában a képminőség rovására mentek, most viszont nem ez a helyzet, legalábbis a négy kilopott képkockán nem látszik semmi.
World of Conflicts (1280x1024 16xAF, DX10 Very high+compressed textures)
Gears of War (1280x1024 16xAF, DX10 minden maxon (vivid)

AMD Radeon és NVIDIA GeForce [+]
World in Conflict és Gears of War alatt sem vettünk észre semmilyen különbséget az AMD és az NVIDIA videokártyáival készített képkockák között.
Az AMD az RV670-re szinte megváltóként tekinthet, hiszen a cég hosszabb idő után végre egy olyan termékkel rukkolt elő, amibe nem lehet belekötni, és minden jel arra utal, hogy profitot képes termelni. Első és legfontosabb a vevők és a cég számára, hogy az új chip időben érkezett, az NVIDIA megoldását követően alig pár héttel megjelent, ráadásul az NVIDIA GeForce 8800 GT-vel szemben kapható is. A második legfontosabb dolog az AMD számára, hogy az RV670, bár architekturálisan megegyezik az R600-zal, annál lényegesen olcsóbban lehet legyártani, ami jót tesz a cégnek és a vásárlóknak egyaránt, hiszen olcsóbban jutunk hozzá egy R600 sebességű videokártyához. Állítólag a TSMC nagyon jól halad az RV670 gyártásával, tehát nem kell tartani olyasféle problémáktól, mint a K10 esetében. A harmadik legfontosabb dolog, ami a magméret csökkenéséből adódik, hogy a chip kevésbé melegszik, kevesebbet fogyaszt, tehát sebesség/fogyasztás mutatója is lényegesen javult, az ember sokkal szívesebben vesz meg egy könnyen hűthető, halk VGA-t, mint egy R600-féle kazánt. A memóriabusz átalakítása lehetővé teszi, hogy kevésbé komplex (kevesebb rétegű) nyákra épüljön a VGA, ami szintén a költségcsökkentésnek kedvez, tehát mindent összegezve az AMD most nagyon fején találta a szöget.
Az egyetlen probléma, hogy méréseink szerint a HD 3870 nem képes befogni a GeForce 8800 GT-t, tehát az NVIDIA-nak továbbra sem kell túlságosan erőltetnie a fejlesztést, ami a videokártyák számítási teljesítményének megtorpanásához vezet. Hamarosan megjelenhet egy új NVIDIA kártya is, a G92-alapú 8800 GTS, de ha igazak a hírek, ez is csak a 8800 GTX/Ultra teljesítményét fogja hozni, ami már több, mint egy éve megjelent, azóta pedig nem történt előrelépés ezen a téren.

Eredetileg úgy terveztük, hogy tesztünk végére egy ár/teljesítmény grafikont készítünk, de végül elvetettük az ötletet, mert a GeForce 8800 GT még mindig ritka, mint a fehér holló, ráadásul azt sem lehet tudni, hogy amikor végre nagy mennyiségben kapható lesz, mennyibe fog kerülni. Ráadásként az AMD agresszív árpolitikát kíván folytatni, tehát teljesen bizonytalan, hogyan alakul a közeljövőben a videokártyák ára. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy relatív teljesítménymutatót ábrázoló grafikont készítünk, azaz összeadtuk az egyes videokártyák fps-eredményeit, végül egymáshoz viszonyítottuk az értékeket. Először a Radeon HD 3850-et vettük 100%-nak, mint látható, a kisebbik 3800-as összességében 9%-kal volt lassabb a 3870-nél, tehát az árlistákat böngészve így már tudjuk, hogy legalább 9%-os árkülönbség esetén a HD 3850 is megfelelő választás abban az esetben, ha az 1600x1200-as felbontást nem kívánjuk erőltetni. De igazából ez a 9%-os lemaradás sem olyan nagyon vészes, hogy emiatt a HD 3870-hez képest játszhatatlan legyen a játék a HD 3850-en.

A második grafikonon a HD 3870-et vettük 100%-nak, és ehhez viszonyítottuk a többi videokártya teljesítényét. A jelenlegi állás szerint a Radeon HD 3870 körülbelül annyiba kerül, mint a nem kapható GeForce 8800 GT. Ha lehetne kapni, akkor nem igazán tudnánk javasolni a HD 3870 megvételét, hiszen összességében 23%-kal lassabb, mint a 8800 GT. Amikor végre megvásárolható lesz a 8800 GT-t, akkor az árak böngészése közben jusson eszünkbe: a HD 3870 mintegy 23%-kal lassabb, tehát legalább ekkora árkülönbségre van szükség ahhoz, hogy megérje az érte kifizetett pénzt.
Összességében a HD 3850-nek nagy jövőt jósolunk, a HD 3870-nél lényegesen olcsóbban sokan befektetnek majd a HD 3850-be abban bízva, hogy viszi a HD 3870 órajeleit (ez nekünk nem jött össze), így végül kapnak egy majdnem felsőkategóriás VGA-t egész jó áron. Ebben az árkategóriában érhetnek még meglepetések, mint például a GeForce 8800 GT 256 MB memóriával, de egyelőre nincs arra vonatkozó információnk, hogy ebből a kártyából lesz-e valami, és ha lesz, akkor mennyibe fog kerülni.
Essen egy-két szó a Radeon HD 2900 GT-ről is, ha már megnéztük, hogy mire képes: az összesített grafikonokból kitűnik, hogy a GeForce 8600 GTS-nél és a Radeon X1950 Prónál összességében 5–6%-kal gyorsabb, viszont fogyasztásban, melegedésben és zajosságban (a 8600 GTS-t) lekörözi azokat (ez sajnos negatívum ebben az esetben), tehát nem tudjuk nyugodt szívvel megvételre ajánlani. Egy picit olcsóbban jó vétel lehet azok számára, akik nem törődnek ezekkel a tulajdonságokkal.
![]() |
| ATI RV670 |
fLeSs és rudi
A Radeon HD 3870 kártyát az AMD, Radeon HD 3850-et a Gigabyte, a GeForce 8800 GT-t az MSI, a Sapphire VGA-kat az Expert Computer Kft., az Asus Radeon HD 2900 XT-t pedig az Asus bocsátotta rendelkezésünkre.