Megjelenítés, bevitel

A viliv S7 érintőképernyője 7"-es képátlójú, a felülete szerencsére nem volt túl zavaróan fényes, legalábbis gyorsan meg lehetett szokni. A belátási szögek átlagosak voltak, tipikus TN+filmesek. Ha nem szemből néztük a kijelzőt, rögtön láthatóvá váltak az elszíneződések jelei. A kép kifakult vagy átfordultak a színek attól függően, hogy fel- vagy lehajtottuk a fedelet.

Megmértük a 7 colos monitor színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Az első méréskor 12 deltaE átlagot és 25 deltaE körüli maximumot mértünk, amiket a kalibráció után nagyon szépen sikerült lecsökkenteni. A legnagyobb eltérés mindössze 3 deltaE lett, az átlag pedig 1,6. Ezek már az optimálishoz közeli értékek.

A képernyő fényereje nagyjából egyenletes volt, talán az alsó egyharmada látszott csak nagyon kicsit világosabbnak. Ezt a százalékos ábra is megerősítette később. Maximális fényerőként 283 cd/m²-t mértünk, ami a 0,6 cd/m²-es minimummal 472:1 kontrasztarányt ad, ez elég szép eredménynek számít.

A monitor két oldalára kerültek a hosszúkás hangszórók, illetve a bal felső sarokba rakták a webkamerát is. Az érintőképernyőt jónak találtuk. Külön stylust nem mellékeltek a tablet mellé, ebből is látszik, hogy az ujjal vezérlést részesítették előnyben a tervezésnél is. Visszahajtott kijelzőnél két gomb áll a felhasználó rendelkezésére, amik a jobb alsó sarokban kaptak helyet. Ezekkel a képernyő tájolását állíthatjuk és a Start menüt hívhatjuk elő.

A tesztelt viliv 78 gombos billentyűzettel érkezett. Ezen helyet kaptak a magyar ékezetes betűk is, ám elég erősen össze voltak keverve, még több napos használat után is el kellett néha gondolkodnunk, hogy hol van egy-egy hosszú magánhangzó. A 0 leköltözött a Win és Alt gomb közé, és hosszú Í-ként üzemelt. Az AltGr és a kurzormozgató gombok közé is benyomorítottak két billentyűt, amelyek á-ként, illetve ű-ként használhatók. A másik probléma a gombsorral, hogy az egyes gombok nagyon keskenyek és közel vannak egymáshoz, a megszokott tempónkkal nem is igazán sikerült gépelni rajta. További érdekesség még, hogy a felső sor funkcióbillentyűi F1-től csak F10-ig vannak feltüntetve, mivel a két utolsó, az F11 és F12 másodlagos feladatként kerültek az F9-F10 párosra.

A lockoló gombok visszajelzőfényeit a klaviatúra bal felső sarka fölé rakták, míg a touchpadot a jobb felső sarokba. Ez utóbbi használata sem egyszerű, mivel az alacsony érintőpadon egyszerre függőlegesen csak kicsiket lehet mozdítani a kurzoron.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!