Képminőség

A Panasonic TZ7 gyútávtartománya az átlag kompakthoz képest erős nagylátóról indul. Ennek általában az a hátulütője, hogy látványosan nagy lesz a hordótorzítás. Azonban a gyártó szemfüles mérnökei szépen kivédték a felmerülő problémát: lásd LX3, itt is szoftveresen korrigálják a képeket.

Az optika nagylátó végén készült kép azonban a szoftveres korrekció ellenére a sarkakban is jó minőségű; a csekély mértékű nyúlás és a felbontás csökkenése csak kifejezett pixel-sasolás során fedezhető fel.

Az optika igen jól ellenáll a becsillanásoknak is. Szokásos módon kihasználtuk a késő tavaszi napsugarakat a brutális teszthez.

A Pana TZ7 tizenkétszeres zoomja 300 mm-nek megfelelő gyújtótávolságot ér el (kisfilmes értékben kifejezve), s bár nem tud versengeni például az Olympus SP-590UZ nagyításával, azért neki sem kell szégyenkeznie. A Fotex toronyházának külső berendezésein ugyan nem tudjuk leolvasni a gyártót, de azért így sem maradunk le a fontosabb részletekről.

A gégecsövek barázdáit nem láthatjuk, cserébe minimális a CA még a 300 mm-es végállásban is. Nem árt azonban használni a képstabilizátort, mert különben szabadtéri fényviszonyok mellett is csak erős napsütésben nem mozdul be a kép.

Az összes "zajos" képünk kellemes meglepetést tartogatott: régebbi Panasonic fényképezőknél megszokott volt az erős zajosodás, képelmosás már ISO 200-tól felfelé. A TZ7 azonban már nem az első újabb generációs gépe a gyártónak, amely még ISO 800 mellett is nagyon jó képminőséggel szolgál. Sőt, ha muszáj, ISO 1600 is abszolút bevállalható.

Végül álljon itt pár minta, melyek kis többletinformációt nyújtanak a Panasonic TZ7 képminőségéről:

Összegezve: Nagyon jó optikával, jó érzékelővel és jó képalkotó algoritmussal vértezték fel a TZ7 -et. Látszik, hogy a Panasonic komolyan gondolja a piac meghódítását, mert mindent megtesznek a legjobb képminőség elérésnek érdekében. Mi is csak jókat tudunk írni a gépről!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!