Fekete, fényerő, betekintési szögek, utánhúzás, inputlag

Acer AL2416W / Dell 2407WFP / Fujitsu Siemens P24-1W / Samsung 244T / Samsung 245B [+]

Ezek után következett a fekete tesztelése. Nem tettünk mást, mint hogy a monitorokat sötétben (ahogy a filmeket is szokás nézni) lefényképeztük, miközben egy teljesen fekete hátteret jelenítettünk meg rajtuk. A monitorok bemérése során kapott fekete értéke itt mérvadó szokott lenni, de ez a szám nem képes kifejezni a panel egyenletességét. Összességében elmondható, hogy az Acer AL2416W és a Samsung 244T itt nagyon jól szerepelt, szerintünk ez a két monitor volt a leghomogénabb. A Fujitsu Siemens P24-1W szinte olyan jó volt, mint a Samsung 244T, de a két alsó sarokban láttunk egy kis foltot. A Samsung 245B TN+film paneles létére igen mély feketével rendelkezik, viszont a panel egyenletességén még lenne mit javítani, a felső régióban, és alul is felfedezhető egy igen komoly világos terület és a panel középső részén is látni egy kis világosodást. A legnagyobbat a Dell 2407WFP-ben csalódtunk, ugyanis a fekete már nappali fényviszonyok mellett is láthatóan világosabb volt, mint a többi monitornál, ezt pedig tetézte, hogy mind a négy sarokból látszott egy kis fénycsóva. Ezért nem tudjuk teljesen kizárni, hogy az A04-es verzió AUO panelra épül, mert ez a jelenség inkább az AUO panelekre jellemző (bár láttunk már a Samsungtól ellenpéldát), az Acer, Fujitsu Siemens és a Samsung 244T sem volt ezeken a helyeken foltos (legalábbis nem ennyire).

Acer AL2416W / Dell 2407WFP / Fujitsu Siemens P24-1W / Samsung 244T / Samsung 245B [+]

A továbbiakban a panelek láthatóságát vizsgáltuk. Ehhez egy rendkívül egyszerű módszert választottunk, a monitorokon megjelenítettünk egy egyszínű képet (eredetileg barna), majd azt néztük, hogy a fejünk mozgatásával az egyes monitorokon hogyan változik a megjelenített szín. Ideális esetben, ha pontosan középről nézünk egy képernyőt, akkor a szélek felé haladva sem tapasztalunk színváltozást. A képeket pontosan középre állított fényképezőgéppel készítettük. Itt is találkoztunk pár meglepő eredménnyel. Korábbi tesztjeinkben a PVA/MVA panelek jól szerepeltek a tág betekintési szögeknek köszönhetően. Most viszont extrém nagy paneleket vizsgáltunk, ezeknél pedig úgy tűnik, a minőség ezen a téren kicsit romlott. Ami rögtön szemet szúrt nekünk, hogy a Fujitsu Siemens P24-1W volt itt a leghomogénabb, bár a panel közepétől a szélek felé egy minimális világosodás látható, ez a mindennapi használat során észrevehetetlen. A Samsung SyncMaster 244T-t soroltuk a dobogó második fokára, ezzel a monitorral szintén felfedezhető volt a szélek felé egy kis világosodás. Ez az első teszt, amelyben az Acer úgymond elvérzett, a bal szél láthatóan sötétebb volt a panel többi részétől. Érdekesség, de a Dell 2407WFP esetében pont fordítva láttuk, ezúttal a panel jobb széle volt kicsit sötétebb, főleg a jobb alsó régióról mondható ez el. A Samsung 245B egyedüliként épül TN+film panelra, ez itt is szépen megmutatkozott, szokás szerint a panel lentről felfelé sötétedett, a problémát a monitor bemutatása során bővebben is kifejtettük, hogy ez már-már a használhatóság rovására ment.

Acer AL2416W / Dell 2407WFP / Fujitsu Siemens P24-1W / Samsung 244T / Samsung 245B [+]

A „barnatesztben” látott eredmények miatt eddigi bemutatóink során először alkalmaztuk a fényerő bemérését a panelek kilenc különböző pontján. Ezzel arra szerettünk volna fényt deríteni, hogy a fényerő (fehéren mérve) hogyan alakul a panel különböző pontjain. A monitortesztekben a minimális, maximális stb. fényerő mértékét mindig a képernyő közepén szoktuk meghatározni (tehát a mérés során oda tesszük a kalibrátort), viszont a 24 colos panelek már olyan nagyok, hogy már szabad szemmel is jelentős eltérések láthatóak a panel egyes részei között (vagyis kissé foltosak), ezt pedig így mérhetjük ki a legegyszerűbben, ráadásul objektíven. Összegezve, ez a teszt a barnateszt folytatásának tekinthető. Lássuk, hogy mire jutottunk. A barnatesztben a Fujitsu Siemens P24-1W-t láttuk a leghomogénebbnek, utána következett a Samsung 244T. Lám-lám, a fényerőt bemérve úgy tűnik, hogy a P24-1W mégsem akkora sztár, hiszen mint látható, a panel bal és jobb szélén a bemért fényerő a középponthoz képest ellentétes előjelű, azaz míg a bal szélen 94%-ot mértünk, addig a jobb szélen 106%-ot, azaz a jobb szélen nagyobb volt a fényerő. Ezzel ellentétben a Samsung 244T nagyon példásan viselkedett, hiszen esetében a bal és a jobb oldal szinte szimmetrikus értékeket adott (bár az ideális az lenne, ha a középponthoz képest egyáltalán nem lenne eltérés). Az Acer és a Dell esetében a fényerőmérés igazolta a barnateszt eredményét (az Acer a bal oldalon sötétebb, a Dell viszont a jobb oldalon), míg a Samsung 245B-nél felemás eredményt kaptunk, ugyanis a fényerőmérés szerint a panel felső régióiban nagyobb a fényerő, ennek ellenére itt látszik sötétebbnek, ezt viszont inkább a TN+film technológia (a folyadékkristályok abból a pozícióból nézve elhelyezkedésüknél fogva nem engedik át a fényt) sajátosságának tudhatjuk be.

Acer AL2416W [+]

Dell 2407WFP [+]

Fujitsu Siemens P24-1W [+]

Samsung SyncMaster 244T [+]

Samsung SyncMaster 245B [+]

Ezek után a monitorok betekintési szögeit ellenőriztük. Tudni kell, hogy az egyes paneltípusok (TN, MVA/PVA, IPS) ebből a szempontból eltérő jellemzőkkel bírnak a technológiából kifolyólag. A legrosszabb ebből a szempontból a TN+film panel, mely vízszintesen és függőlegesen sem rendelkezik baráti értékekkel, ez főleg akkor érhető tetten, amikor a monitort szemből nézve már a panel szélén sem olyan a szín, mint kellene (lásd feljebb a „barnatesztet” a 245B-nél). A négy PVA paneles monitor hozta a papírformát, oldalról, lentről vagy fentről nézve sem volt vészes a kontrasztarány csökkenése. A TN+film paneles Samsung 245B esetében csak a szélső nézet elfogadható, bár már ez is komoly színtorzulásokkal jár együtt. Fentről nézve nagyon nagy a kontrasztarány csökkenése, míg lentről szemlélve a panel egyszerűen besötétül.

Az utánhúzást játékokkal (FEAR, Quake 3 és 4, TDU, NFSC, stb.) és filmekkel egyaránt vizsgáltuk. Úgy vettük észre, hogy játékra és filmnézésre a Samsung 245B-t kivéve az összes monitor tökéletes. A Samsung 245B is jó ezekre a célokra, de annak ellenére, hogy TN+film paneles monitorról van szó, nagyobb utánhúzást vettünk észre, mint a PVA paneles konkurenseknél, amit nem igazán értettünk. Hogy ezt képekkel is illusztráljuk, a PixPerAn nevezetű programot vetettük be, melyet ezúttal a szokásostól eltérő módon használtunk fel. Korábbi tesztjeinkben egy szemmel megállapított utánhúzásképkockát készítettünk, és így hasonlítottuk össze a monitorokat. A módszer jól működött egészen addig, amíg az egyes kijelzőknek elég hosszú volt a válaszideje, vagyis volt utánhúzása. Viszont ez a módszer 2–8 ms-os monitorok összehasonlítására már korlátozottan alkalmas, hiszen ezeket a szem gyakorlatilag ugyanolyannak látja. Ezért ezúttal azt csináltuk, hogy a PixPerAn jobbról balra száguldozó kisautóját felvettük kamerával (másodpercenként 15 képkocka), majd a felvételből kiválogattuk a legjobb (legkisebb utánhúzású) és a legrosszabb (legnagyobb utánhúzású) képkockákat. Ezzel, ha nem is precíz, de mindenképpen összemérhető módon ábrázolható az egyes monitorok utánhúzása, hiszen ha a kamerával mindig ugyanolyan beállítással vesszük fel a kiskocsit, akkor a felvételek összehasonlíthatóvá válnak. Lássuk a gyakorlatot. A bal oldalon látható a legjobb eset, a jobb oldalon pedig a legrosszabb.

Acer AL2416W – PVA 6 ms

Dell 2407WFP – Super PVA 6 ms

Fujitsu Siemens P24-1W – Super PVA 6 ms

Samsung SyncMaster 244T – Super PVA 8 ms

Samsung SyncMaster 245B – TN+film 5 ms

A Dell 2407WFP ugyanúgy szerepelt, mint a Samsung 244T. Mindkettőnél két teljes alakos kocsit rajzolt ki a monitor, és a legrosszabb esetben is csak egy fél harmadik kocsi szerepel a képen, overshootot nem láttunk. A Fujitsu Siemens P24-1W picit jobb volt, ugyanis a legjobb esetben egy teljes és egy fél kiskocsi volt látható, míg a legrosszabb esetben két teljes kocsi és egy overshoot „árnyék” volt látható. Az Acer AL2416W a P24-1W-vel megegyező eredményt ért el, egy picit látszott az overshoot, de utánhúzást már nem láttunk, ez a monitor játékra tökéletesnek tűnik. A Samsung 245B a PixPerAn tesztben nagyjából olyan jól szerepelt, mint a Samsung 244T, de ismét meg kell említenünk, hogy a sötétebb árnyalatoknál, a fekete részeken láthatóan nagyobb volt az utánhúzása, mint a többi monitornak (talán egy hibás mintapéldányt kaptunk volna, amelyben nem működött az RTA?).

Az inputlag mérése [+]

A válaszidő tesztelését követően úgy döntöttünk, hogy ezúttal foglalkozunk az inputlag kérdésével is. Mi is az inputlag? A nevéből is kitalálható, hogy a bemeneti adatok (input) késéséről (lag) lehet szó. Néhány szemfüles felhasználó észrevette, hogy az LCD monitoron később jelenik meg a tartalom, mint a CRT monitoron, tehát az LCD monitor késik (ez látható a fenti képen is). Egyesek szerint ez nagyon zavaró jelenség, gondoljunk csak arra, amikor játék közben a hang hamarabb érkezik meg, mint hogy a képernyőn látnánk a hozzá kapcsolódó eseményt, vagy az ellenség már lát bennünket, mikor mi még nem őt, és hasonló dolgok fordulhatnak elő. Tehát az inputlag két okra vezethető vissza: egyrészt a válaszidő ludas érte, hiszen amikor arról beszélünk, hogy a monitor válaszideje 16 ms, az annyit jelent, hogy a kijelzőn 16 ms-mal később jelenik meg a tartalom. De ennél nagyobb késést okoznak egyes elektronikai komponensek, illetve azok minőségétől függ, hogy mekkora késésről beszélhetünk.

Az inputlag tesztelése nagyon egyszerű, a videokártyára az LCD monitor mellé rá kell kötni egy CRT monitort, majd egy program/játék elindítása után azonnal láthatóvá válik az LCD monitor késése. Ahhoz, hogy a késés mértékét számszerűsítsük, egy számlálót érdemes használni (mi a Flatpanels.dk inputlag tesztjét használtuk), majd nagyon rövid záridővel fényképezve lekaphatjuk a késés mértékét (a CRT mindig előbb jár, tehát a CRT-ről leolvasható stopperóra idejéből kivonjuk az LCD-monitoron látható időt). Mi is ezt tettük, monitoronként készítettünk 20–30 képet, és ezeket értékelve elkészítettük a grafikont. Amint látható, a két azonos panelra épülő monitor, a Samsung 244T és a Fujitsu Siemens P24-1W-nél volt a legnagyobb a késés, átlagosan 31–32 ms-ot mértünk, a legnagyobb érték pedig elérte a 63 ms-ot is. A Dell 2407WFP-ről egyre inkább bebizonyosodik, hogy más panellal készült, de hogy más elektronikával, az biztos, ugyanis a maximális érték esetében jóval alacsonyabb, 46 ms volt. A TN+film paneles monitorok mindig gyorsabbak, így a Samsung 245B alacsony értékei evidensek. Az Acer AL2416W jó szereplése kicsit meglepő, hiszen PVA paneles monitorról van szó.

Most pedig matekozzunk kicsit: ha a monitor frissítése 60 Hz, tehát másodpercenként 60 frame jelenik meg, akkor egy képkockára 1000/60=16,67 ms jut. Amikor tehát azt látjuk, hogy a Samsung 244T átlagosan 32 ms-ot késik, az annyit jelent, hogy körülbelül átlagosan 2 képkockányi a késleltetés – kételkedünk benne, hogy ez bárkinek is feltűnne használat közben (gondoljunk az interlaced megjelenítőkre, az emberi szemnek ott sem tűnik fel a "turpisság").

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!