Menürendszer

Aki anno olvasta cikkünket az Olympus PEN E-P3-ról, gyakorlatilag látta az E-M5 menürendszerét is, mert a kettő szinte ugyanaz. Felépítésre legalábbis biztos, persze, itt-ott lehetnek apró eltérések, de ember legyen a talpán, aki nem golyózik be, ha a két gépet egymás mellé rakva végiggörgeti a teljes menüt az utolsó, legapróbb beállításig, mert ezekből akad. Bőven. A gyártó félprofi gépnek szánja az OM-D első hírnökét, így bizonyára arra gondolt, hadd lehessen ezt a masinát is tetőtől talpig egyedire szabni.

Az E-M5 rendszere hat főablakból áll (képrögzítés menü 1,2, lejátszás menü, egyéni menü, bővítmény csatlakozó menü és beállítás menü), melyek közül igazán csak egy érdekes: az egyéni menü. Ez az egyetlen pontja a rendszernek, ami két oldalból áll; az itt található pontokat számos alpontba lehet megnyitni, ahol többszáz paraméter leselkedik a fotósra. Szerencsére csak egyszer kell igazán bekoszolni kezeinket, így jobb, ha azonnal feltűrjük az ingujjat és nekiesünk a beállításoknak. A teljes menürendszer végiglapozása alábbi kisfilmünkön tekinthető meg:

Konkrétan a fotózással kapcsolatos paramétereket a gyorsmenün keresztül érjük el. Ezt a képernyő jobbszélén megjelenő menüt az OK gomb megnyomásával lehet előhívni. Itt található például a képstabilizátor, a zajszint, a fehéregyensúly, a képstílus, a felbontás, a képminőség, a fénymérés módja stb.

Az Olympus E-M5 menürendszere tud magyarul és általában véve nem bánt, csak ha nagyon a torka mélyére akarunk lesni. Az Olympus vázait alaposan nem ismerők vegyék kézbe a használati utasítást (nem ciki az), és csak annak segítségével ugorjanak fejest a beállítások dzsungelébe!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!