Memóriasebesség, tömörítés

Elsőként az Everest memória-sávszélességi értékeit mértük le. A Sempron esetében nem fedeztünk fel semmi különlegességet, a K8 architektúra sajátossága az integrált DDR400-as memóriavezérlő, melynek segítségével a memóriaolvasás nagyon közel jár az elméleti 3200 MB/s-os maximumhoz, ahogy ez a többi Socket 754-es processzor esetében is megfigyelhető. A Celeron D esetében a memóriaolvasás rendkívüli magas értékén lepődtünk meg, nem szabad elfelejteni, hogy a Celeron D 133 MHz-es rendszerbusszal rendelkezik, mely kétcsatornás memóriavezérlővel kombinálva 2 x 2,1 GB/s-os, vagyis 4,2 GB/s-os (egészen pontosan 4256 MB/s) memóriasávszélességet tesz lehetővé, és a Celeron D ezt majdhogynem teljes mértékben (98 %) ki is használja.

Amit a Celeron D a sávszélességnél nyer, azt a késleltetéseknél el is bukja. Az integrált memóriavezérlővel ellátott Sempron sokkal gyorsabban fér hozzá a memóriához. Sőt, kissé csodálkoztunk is az eredményen, hiszen itt a Celeron D még a híresen lassú memóriahozzáféréséről ismert Pentium M-nél is lassabb. Persze a chipset is beleszól az eredménybe.

Lássuk alkalmazástesztjeinket, elsőként a tömörítőket. A Celeron D ebben a három tesztben masszívan az utolsó két helyen trónol, ami tekintve tekintélyes órajelét (3,06 GHz), enyhén szólva is ironikus, a 2,4 GHz-es Pentium 4-gyel vetekszik, és az 1,8 GHz-es órajelű Sempron 3000+-nál bőven lassabb. Sajnos a tuning hatására sem történik csoda. Ami viszont érdekes, az a Sempron 2700 MHz-en járó változatának eredményei, ennél valamivel többre számítottunk. Úgy tűnik, hogy a kis cache ezekben a tesztekben (talán csak a 7-Zip kivételével) komoly hátrány.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!