Bevezető

Első eset: nincs sok pénzünk, a rendelkezésre álló összeg igen szűkös, ott kell spórolni, ahol csak lehet. Második eset: öcskösnek/szomszédnak/ismerősnek össze kell állítani egy gépet, és az illető jobban örülne egy jobb egérnek, mint egy jobb hűtőnek. Harmadik eset: a boltból kikerülő gép CPU-hűtője elviselhetetlenül hangos, cserélni kellene, a cserét pedig olcsón megúszni. Vajon mi a közös a három esetben? Természetesen az, hogy csak az olcsó P4-es hűtők jöhetnek szóba. Na meg persze az is előfordulhat, hogy valahol a világ egyik eldugott sarkában kell gyorsan egy Pentium 4-cooler, ám a helyi boltok termékskálája igen sekélyes, mondjuk két gyártó hűtőire korlátozódik.

Mindegy, hogy kit milyen cél vezérel, egyszerűen igény van az olcsó és egyszerű, mezei hűtőkre is, és az sem árt, ha ezek között különbséget tudunk tenni, ugyanis óriási különbségeket lehet felfedezni a low-cost szektor tagjai között is. Ez a cikk természetesen ebben a tájékozódásban kíván segíteni, mint mindig, most is teljesség igénye nélkül, hiszen minden olcsó típus bemutatása nem férne el egyetlen cikkben, de azért igyekeztünk reprezentatív képet adni a kategóriáról. Pár hónapja megjelent, "Elit P4-es hűtők tesztje" című írásunk folytatjuk most.

Néhány általános, a hűtéssel kapcsolatos szempontot érdemes szem előtt tartani. A legelső dolog a szellőzés kérdése. Rengeteg e-mailt kapunk azzal kapcsolatban, hogy hiába vették meg a legújabb, legdrágább, legnehezebb, "legvörösrezebb", legfrankóbb hűtőt, alig csökkent a CPU hőmérséklete. Az ok gyakran visszavezethető a rossz gépházszellőzésre. Ha nincs légáramlás a házon belül, akkor megreked a felmelegedett levegő, és rontja a hűtés hatékonyságát. A legolcsóbb házakat kivéve ma már minden dobozban lehetőség van 8 centis – néha akár 9,2 és 12 centis – ventilátorok elhelyezésére, melyek segítségével folyamatosan friss levegő kerülhet a melegedő alkatrészekhez, a meleg levegő pedig könnyedén távozhat. Alapvető szabály, hogy a legjobb hűtő sem tud teljesíteni rossz szellőzéssel, és hiába jó a szellőzés, a rossz hűtőt nem lehet ezzel felturbózni.

A másik örök vitatéma a hőátadó paszta. Van, aki az ezüstre esküszik, és van, aki csak szilikon alapú pasztát hajlandó használni, mások pedig komoly elméleteket gyártanak a témával kapcsolatban, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy mindössze kétféle paszta létezik: jó és rossz. A rossz paszta alkalmatlan a hűtéstechnikai alkalmazásra, de sajnos találkozni ilyennel is hűtők alján, ezek a tipikus ragadós, nyúlós rágógumira emlékeztető ragacsok. A jó paszta lehet szilikon alapú és ezüstös is. Igazán nagy különbség nincs a hazánkban kapható paszták között, már ami a hűtést illeti, tehát itt is kimondható az aranyszabály, hogy paszta nélkül a jó hűtő sem tud jól hűteni, és a paszta még nem teszi tuningcsászárrá a rossz hűtőt. Bár a neten néha találkozni olyan pasztatesztekkel, ahol 10-15 fokos különbségek jönnek ki, de ezek inkább a humorfesztivál kategóriába tartoznak, és nem a komoly tényfeltáró írások sorait erősítik.

Harmadik népszerű témakör a súly és a rögzítés. Jó páran azért nem mernek Zalman CNPS-7000Cu-t venni, mert túl nehéznek tartják, és félnek attól, hogy kitépi a foglalatot. Ez a félelem leginkább a Socket A – tehát AMD – felhasználók körében gyakori, de a P4-userek is gyakran számolnak be hasonló tünetekről. Itt és most szeretnénk mindenkit megnyugtatni: mind a Socket A, mind a Socket 478 elbírja az összes hűtőt, amely kereskedelmi forgalomban kapható. A mai hűtők nem esnek le, nem tépik ki a foglalatot, sokkal nehezebbnek kellene lenniük, hogy ez sikerülhessen. Egyedül annak érdemes könnyebb hűtőben gondolkodnia, aki kétnaponta jár LAN-partira, vagy gyakran utazik át az egész városon PC-jével. Átlagos otthoni felhasználás mellett nem jelenthet gondot a súly, tehát minden pletyka, elmélet, mely ennek ellenkezőjét állítja, szimplán fikció.

Mostani versenyzőinket persze nem olyan szigorú szemmel vizsgáltuk, mint a múltkori elit hűtőket, tehát a léc lejjebb került, azt vizsgáltuk, hogy az adott cooler vajon képes-e arra, amit a gyártó állít róla, valamint mennyire "híg a leve", tehát miről kell lemondanunk az alacsony árért cserébe. A végén persze összevetettük eredményeinket a korábbi, luxuscooler-teszt adataival.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!