OCZ ZS 550 kívülről

Két egészen érdekes OCZ táp landolt szerkesztőségünkben. Olyan modellek, melyek megfelelnek a mai kor követelményeinek, viszont nem tartoznak az extra hatásfokú, abszolút elitet jelentő, rendszerint aranyáron mért DC-DC tápok közé. A ZS széria az OCZ második legegyszerűbb tápsorozata; a trió legkisebb, 550 wattos modellje járt nálunk, de van belőle 650 és 750 wattos is. Erős középkategóriás, fekete házú táp került elő az igényes dobozból, rajta hatalmas, 135 milliméteres ventilátorral és teljesen harisnyázott kábelekkel.

Az alaplap felé kígyózó, 24 tűs fő vezeték 50 centiméter hosszú, a kiegészítő 12 voltos, a nyolctűs pedig a maga 65 centiméteres hosszával a magasabb alsótápos házakban is felér rendeltetési helyére. (Persze alacsonyabb házakban ez a hosszú kábel előnyből hátránnyá válhat.) A grafikus kártyákhoz egy vezetéken egy-egy 8 és 6 tűs csatlakozót kapunk a táptól 60, illetve 70 centiméterre, tehát egy duplacsatlakozós VGA etetéséhez minden esetben megfelelő lesz, viszont két egymástól távol lévő grafikus kártyából álló párosnál problémák adódhatnak abból, hogy a két csatlakozó mindössze 10 centiméterre van egymástól.

Az adattárakhoz két SATA köteget kapunk négy-négy csatlakozóval, melyeket egymástól 9 centiméteres távolságra tettek. Az egyik köteg rövidebb, azon 40 centimétertől indulnak a konnektorok, a másikon viszont hetventől. A három IDE tápcsatlakozót is sűrűn rakták egy kábelkötegre, az első a táptól 60 centiméterre van. Érdekes, hogy floppy-hoz már nem kaptunk tápcsatlakozót, bár a többségnek ez nem is fog hiányozni.

OCZ ZS 550 belülről

Két fontos technikai paramétere van az OCZ ZS 550 tápnak. Az egyik, hogy 12 voltos részlegét egyben hagyták, és akár 38 amper, vagyis 456 watt leadására képes. A másik, hogy hatékonyságát tekintve megfelel a 80 Plus szabvány bronz szintjének, tehát feles terhelésen legalább 85, 20%-os és teljes terhelésen pedig legalább 82 százalékos hatásfokkal dolgozik.

Belsejében 135 milliméteres, golyóscsapágyas Globefan ventilátort találtunk tápos viszonylatban elég kicsi, 0,28 amperes motorerővel. Alacsony fordulatszámon várhatóan nem fog morogni, csapágya pedig nem kopik ki olyan hamar, mint a siklócsapágyas megoldások. A belső kapcsolás a közismert, az erős középkategóriába sorolható High Power beszállítótól (OEM-től) érkezik, és ugyanerre az alapra építenek a nagyobb, 650 és 750 wattos modellek is.

A vezérlést a közkedvelt és nagyon elterjedt Champion CM6800TX PWM és PFC áramkörre bízták. A melegedésre kevésbé hajlamos bemeneti részen 85 °C-ra, a kimeneten 105 °C-ra hitelesített Nippon Chemi Con kondenzátorok sorakoznak. A kimenet három különálló tekercséből arra lehet következtetni, hogy a 3,3, 5 és 12 voltos feszültség külön szabályozást kapott.

OCZ ZT 750 kívülről

Komolyabb darab az OCZ ZT sorozatába tartozó 750 wattos táp. Legfőbb érdekessége, hogy teljesen moduláris, tehát nem csak a perifériák és grafikus kártyák felé vezető kábelkötegek, hanem az alaplapra irányulók is lecsatlakoztathatóak. Egyesek számára fölösleges túlzás lehet ez, hiszen az alaplap 24 tűs fő vezetékét és a négy- vagy nyolctűs kiegészítőt úgyis be kell kötni, de egy modder vagy gépét gyakran szétszerelő felhasználó számára hasznos lehet ez a funkció.

Az OCZ ZT családjának is három tagja van, 550, 650 és 750 wattos névleges teljesítménnyel. Nálunk a legerősebb modell járt, amihez rengeteg csatlakozót adnak. Az alaplap és grafikus kártyák felé vezető kötegek klasszikus harisnyázást kaptak. A 24 tűs fő köteg 50 centiméter hosszú, a négy darab, nyolctűs csatlakozóban végződő PCI Express grafikus kártya csatakozóban végződő kábel ugyanúgy 55 centiméteres, mint a két kiegészítő, szintén nyolctűs, 12 voltos alaplapi köteg. Utóbbiak átlagos magasságú, alsótápos házban felérnek majd az alaplap mögött is rendeltetési helyükre, magasabb házakhoz meg úgyis mellékelnek hosszabbítót.

A perifériák tápkábeleit lapos elrendezésű szalagkábelekre tették, amelyek kisebb helyen elférnek, de nincsenek színkódolva, mint a klasszikus harisnyások, hanem feketék. Három kötegre összesen kilenc SATA csatlakozót osztottak el a táptól rendre 40, 55 és 70 centiméterre. Ugyanezzel az elrendezéssel két kötegen hat IDE tápcsatlakozót találunk, a mellékelt átalakítóval pedig az egyikből floppycsatlakozót csinálhatunk. Fontos megjegyezni, hogy az összes alaplapi és perifériás köteget egyidejűleg a táphoz csatlakoztathatjuk. A kisebb modellekhez valamivel kevesebb kábelköteg jár.

OCZ ZT 750 belülről

Egyszerűbb márkatársához hasonlóan az OCZ ZT 750 is a 80 Plus tanúsítvány bronz fokozatával rendelkezik, tehát 20 és 100 százalékos terhelésen hatásfoka meghaladja a 82%-ot, feles terhelésen pedig több mint 85%-ra képes. Leglényegesebb, 12 voltos ágát egyben hagyták, és akár 62 amper, vagyis 744 watt leadására is képes ezen a feszültségen, ami kiteszi majdnem teljes névleges teljesítményét.

Első látásra az OCZ ZT belső elrendezése szinte azonosnak tűnhet a ZS-nél látottakkal, de nem közös az alap, még a beszállító sem. A ZT belseje a számunka kevésbé ismert, Great Wall nevezetű OEM-től származik. A felhasznált 140 milliméteres Yate Loon ventilátor golyós csapágyazást és jó erős, 0,7 amperes motor kapott, amiből komoly maximális fordulatszámra lehet következtetni, és nem lepődnénk meg azon, ha alacsony fordulaton kicsit morogna. A ZS modellel ellentétben itt nem takarták le a ventilátor egyik felét.

A vezérlésért itt is Champion CM6800TX chip felel, de ezúttal már a bemeneti oldalon is 105 °C-ra hitelesített kondenzátor dolgozik, TEAPO márkajelzéssel. A kimenetre is 105 °C-os példányok kerültek a Nippon Chemi Con és Rubycon kínálatából. Ezúttal is három külön tekercs látható a kimeneti oldalon, amiből arra következtetünk, hogy a 3,3, 5 és 12 voltos feszültség külön szabályozást kapott.

Próba

Az OCZ tápokat szokásos referenciánkhoz, a Cooler Master Silent Pro M600-hoz mértük, mely szintén 80 Plus bronz minősítéssel bír. Ezúttal is viszonylag elavult, de meglehetősen komoly fogyasztást generáló, Core 2 alapú platformunkkal terheltünk, amiben három energiaigényes GPU és egy alaposan megtuningolt CPU dolgozik, így még ma is a legéhesebb vasak közé tartozik.

• Intel Core 2 Extreme QX6700 @ 3,33 GHz, 1,45 V processzor
• Asus P5E3 Deluxe alaplap
• 2 x 1024 MB Samsung DDR3-1333 RAM
• Asus Radeon HD 4890 videokártya
• Asus Radeon HD 4870 X2 videokártya
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez

Táblázatunkban a konnektorból felvett fogyasztási értékek szerepelnek. Azok a mennyiségek, amit a táp felvesz az elektromos hálózatból, majd megfelelő egyenárammá alakít, és a számítógépnek továbbít. Ez a folyamat veszteséggel jár, mely a modern tápoknál 10-20%-ot tesz ki, és hőenergia formájában manifesztálódik. Tehát tesztgépünk fogyasztása – vagyis a táp leadott teljesítménye – ennek megfelelő mértékben kisebb a táblázat adatainál.

Legelőször azt vizsgáltuk meg, hogyan viselkednek a tápok hozzávetőlegesen 60 wattos fogyasztású konfiguráció mellett. Azért érdekes ez az alacsony fogyasztási érték, mert egy átlagos, modern számítógép ennyit igényel nyugalomban. A korosabb tápok itt gyakran nem érik el a 80%-os hatásfokot, de az OCZ ZS 550 a 75 wattos konnektoron mért értékkel éppen megugrotta a szintet, a ZT 750-nél mért 72 wattos érték pedig 83%-os hatásfokot jelent. Mindkét táp lényegében némán dolgozott ilyen terhelésnél, szerencsére a ZT 750 komoly motorerejű ventilátora nem morgott.

Tuningolt, három VGA-s tesztrendszerünk már nyugalomban is 240 watt körül fogyaszt, ennyi energiát igényelnek a modern, felső középkategóriás PC-k teljes terhelés mellett. Ekkor mindkét OCZ táp példásan magas hatásfokot produkált: a ZS 550-nél mért 284 W nagyjából 84,5%-os, a ZT 750-nél mért 278 W pedig 86,3% körüli hatásfokot jelent. Teljes terhelésen már 420 watt kell számítógépünknek, ekkor a kisebbik OCZ-nél 492 wattot, a nagyobbiknál 484 wattot mértünk, ami 85% fölötti, illetve közel 87%-os hatásfok. Jó hír, hogy a két nagy ventilátorral felszerelt OCZ táp csendességben tudta tartani a lépést a halk tápok közé sorolt Cooler Master Silent Pro referenciánkkal.

Az egyes feszültségek alakulását is megvizsgáltuk. Korábban a kimeneti oldal három tekercséből arra következtettünk, hogy a három lényeges feszültség, a 3,3, 5 és 12 voltos külön-külön szabályozást kapott, és a mért értékek alapján minden bizonnyal igazunk is van. Mind a három feszültség egy kicsivel a referencia fölött indított, és a terhelés növekedésével csökkent. A két eltérő belsővel bíró OCZ táp szinte egyformán teljesített, bőven az ATX12V szabvány által megengedett kereteken belül maradtak.

Értékelés

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az OCZ tápjairól, meg kell ismernünk az árukat. A ZS 550 három év garancia mellett nagyjából 20 000 forintba kerül; ennyi pénzért kaphatjuk meg a hasonló tudású és felszereltségű versenytársakat is, mint például a Corsair GS600 vagy az FSP Raider 550. Az OCZ ZS 550 tápnak minden eleme rendben van, jól felszerelték csatlakozókkal és teljesítménye sem fölöslegesen nagy, de nem emelkedik ki az erős konkurenciából.

Nagyjából ugyanez mondható el az OCZ ZT 750-ről is: teljesítményében hozza az erős konkurencia, például a Cooler Master Silent Pro M szintjét, ára sem magasabb. Itt viszont van két tétel, ami mégis kiemeli a terméket a mezőnyből. Az egyik az ötéves garancia (amit sajnos nem feltétlenül kapunk meg a hazai boltokban), a másik pedig a teljes modularitás, amit a vetélytársak rendszerint magasabb áron adnak. Ezen előnyök miatt az OCZ ZT 750 megérdemli tetszett címünket, de napi használatra egy átlagos számítógéphez inkább a 25 000 forint környékén beszerezhető ZT 550-et, két csúcs VGA mellett esetleg a 26 000 forint körül kapható ZT 650-et választanánk.

Aktuális érdekesség, ami a vásárlókat az OCZ tápjai felé fordíthatja: egy jó kis játékos akció. Aki június 1-e után vásárolt OCZ Z, ZS, ZT, CoreXStream, ModXStream Pro vagy Fatal1ty Series tápot, némi adatkitöltés után Far Cry 3 játék letöltésére feljogosító kuponkódot kap.

OCZ ZT 750 táp

rudi

Az OCZ ZS 550 és ZT 750 tápokat az OCZ bocsátotta rendelkezésünkre.